A kormány döntött a félszuperbruttó 2013 évi kivezetéséről. A 2010-ben bevezetett szuperbruttósítás azt jelentette, hogy az adó alapját nem a bruttó bér képezte, hanem a bruttóbérhez hozzá kellett adni a munkáltató által fizetett 27 %-os egészségbiztosítási hozzájárulást.

A félszuperbruttó kivezetésének vannak pozitív velejárói is, de döntően inkább negatív hatást fejtenek ki a társadalomban - 2014-ben is. Pozitív hatása például az adószámítás egyszerűbbé válása. A negatív hatások ezzel szemben sokkal erőteljesebben jelennek meg. Ugyanis a társadalomban van egy olyan elvárás, hogy a szegényebbek kevesebbet fizessenek be a közösbe, a gazdagok pedig többet. Ezt kívánja a társadalmi igazságosság. A társadalomban ez a kérdés egyre jelentősebb feszültségeket okoz. Nyilvánvaló azonban, hogy ennek a problémának a megoldása nem ennek a kérdésnek a megválaszolásában van, de ugyanakkor része lehet egy átfogó megoldásnak.

A 2013-tól választható kisvállalati adó (kiva) legfőbb előnyének azt tekintik, hogy a 27 százalék szociális hozzájárulási adó és az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás helyett csak 16 százalék kisvállalati adót kell fizetni. Ez látszólag 12,5 százalék megtakarítást jelent, de a látszat most is csal. Számoljunk egy kicsit. Mivel közel a január 15-ei végső döntési határidő, ezért fontos tudnunk, mekkora haszonnal kecsegtet a kiva a társasági adózással szemben.

Ezer forint bérköltség után a munkáltatói teher (28,5 százalék) 285 forint. Kiva-alanyként egyrészt meg kell fizetnünk ezer forint 16 százalékát 160 forintot, másrészt a 285 forint munkáltató terhet nem kell megfizetni, ezért ez az összeg növeli a pénzeszközöket. Emiatt a 285 forint meg nem fizetett munkáltatói teher is a 16 százalék adó alapját képezi. Tehát ezer forint bérköltség esetén az adó alapja 1 285 forint lesz.