Adóváltozások 2013-tól

Helyi adók

A Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adózatási információkat tartalmazó egységes adatbázisba rendezik a helyi adó kötelezettségeket. A havonta frissülő adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazza majd, hogy milyen adónemek működnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény. Emellett az adatbázis naprakészen tartalmazza az egyes adóhatóságok elérhetőségeit.

A helyi adók közé sorolják 2013-tól a közművezeték adót, az adókötelezettség a használatba vételt követő év első napjától keletkezik és megszüntetése évének végéig tart. A közművezeték utáni adót a közművezeték nyomvonalának hossza alapján legfeljebb 125 Ft/m összegben állapíthatja meg az önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Közgyűlés. Az adót a közművezeték Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosának kell megfizetnie. Ha a közművezeték tulajdonosának ugyanazon nyomvonalon több, azonos szolgáltatás nyújtásra alkalmas vezetéke van, akkor is csak egy vezeték adóköteles.

A helyi iparűzési adó alapjának változása a 2013. évi költségvetés egyenlegét javító intézkedés végrehajtása miatt szükséges. A nettó árbevétel és a közvetített szolgáltatások együttes értéke legfeljebb a nettó árbevétel 80 %-áig vonható le. A kisebb adózók kisebb teherviselése érdekében a levonhatóság korlátozása sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg. Azaz annál kevésbé lehet a nettó árbevételből levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege.

A sávhatárok az alábbiak:

• 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%-áig,
• 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig,
• 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig
• 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig

vonható le.

Nem vonatkozik azonban semmiféle korlátozás olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot.

Társasági adó

Több fogalmat pontosítanak, ennek elsődleges célja az adóelkerülések megakadályozása. Így jövőre változik a bejelentett immateriális jószág és az ellenőrzött külföldi társaság fogalma is. Bejelentett immateriális jószágnak nemcsak az adózó által megszerzett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) minősül, hanem az adózó által –például kutatás-fejlesztési tevékenység során – előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is. Ennek feltétele, hogy az adózó a szerzést, illetve az előállítást, az azt követő 60 napos határidőn belül bejelentse az adóhatóságnak

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma úgy módosul, hogy ha a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot.

A tagi kölcsönök nyújtásának átláthatóbbá tétele érdekében a jövedelemminimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök adóévi napi átlagos állománya és a megelőző év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének ötven százaléka.

A fejlesztési adókedvezmény keretében megvalósuló beruházások és az igénybe vett támogatások átláthatóságnak biztosítása a visszaélések megelőzése érdekében 2013-tól be kell jelenteni a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének időpontját az adópolitikáért felelős miniszternek, aki tájékoztatja az adóhatóságot a nyilvántartásba vett fejlesztési adókedvezményekről.

Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások és a szabad vállalkozási zónák területén megvalósítandó beruházások ösztönzése érdekében a fejlesztési adókedvezmény rendszerében két új jogcímet vezetnek be: 2013. január 1-jétől a szabad vállalkozási zónák területén üzembe helyezett és üzemeltett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás, valamint a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű energiahatékonyságot szolgáló beruházás üzembe helyezése és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. sz. Kormányrendeletben meghatározottak szerinti üzemeltetése esetén az adózó fejlesztési adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Kata és Kiva pontosítások

A 2012. évi CXLVII. törvénnyel kihirdetett kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) még a hatályba lépés előtt finomhangoláson esik át.

A kihirdetett törvény szerint nem választhatják a katát a biztosítási, pénzpiaci ügynöki tevékenységet és az ingatlan bérbeadást végző vállalkozások. A örvénymódosítás azokat a vállalkozásokat zárja csak ki a kata-körből, amelyeknek ténylegesen bevétele is származik ezekből a tevékenységekből.

Egy másik módosítás az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszünteti azt a kötelezettséget, amely szerint a kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózók címének megváltozását is kötelesek lennének bejelenteni az állami adóhatósághoz.

A módosító javaslat megállapítja, hogy ha a kisadózó vállalkozás a tételes adót nem köteles a naptári év minden hónapjára megfizetni – például mert a kisadózó egész hónapban táppénzen volt – akkor a 6 millió forintos bevételi határ összegét az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma alapján lehet megállapítani: minden hónap, amely után a kisadózó vállalkozás tételes adót köteles fizetni, 500 ezer forinttal növeli a bevételi határt.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt érvényesíthetnek, amelyet a kisadózó vállalkozások tételes adója is biztosít számukra. Ennek következményeként a megváltozott munkaképességű vállalkozó után a kisadózó vállalkozás nem havi 50 ezer, hanem havi 25 ezer forint tételes adót fizethet.

A kisadózó vállalkozók tételes adójának választására jogosult az is, aki az adott adóévre korábban átalányadózást vagy az eva szerinti adóalanyiságot választotta.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a kisvállalati adó (kiva) alanyai a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, azaz a beszámolási, könyvvezetési és egyéb számviteli kötelezettségeiket a számviteli törvény alapján és azzal összhangban kell teljesíteniük.

Azok a vállalkozások is lehetnek kiva-alanyok, amelyek az adott adóévben újonnan alakulnak, azaz a kisvállalati adó évközi választása is megengedett lesz.

A kisvállalati adó pénzforgalmi szemléletével összhangban az újonnan beszerzett, előállított vagy még korábban használatba nem vett tárgyi eszközök, szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékéhez kapcsolódó adóévi kifizetések összegét figyelembe lehet venni csökkentő tételként a következő adóévek adóalapjának megállapítása során, függetlenül attól, hogy az adott eszköz aktiválásra került-e az adóévben.

A kisvállalati adó alanyai az adóalanyiság első adóévében a megelőző időszakra vonatkozóan teljesített kiadásaik összegét nem vehetik majd figyelembe a kiva-adóalap megállapítása során.

A módosítás azt is pontosítja, hogy a kisvállalati adóalanyiság választására vonatkozó bejelentés jogszerűségének megállapítása során az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozásokra is figyelemmel kell lenni. Ezért az adóalanyiság akkor is megszűnik, ha a kisvállalati adóalany állami adó- vagy vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozása meghaladja az 1 millió forintot a vizsgált negyedévben.

Általános forgalmi adó

Az áfa-szabályozást érintő legfontosabb módosítások az elektronikus számlázásra vonatkoznak. Elektronikus számlának minősül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezően előírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: elektronikus számlának minősülhet az e-mail pdf melléklettel is.

Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részéről technikai feltételei vannak.

A papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételeknek kell megfelelni. Ezért a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzési idejének végéig biztosítani kell:

• a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos),
• adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és
• olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható).

Nincs kötelezően előírt módszer, az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják a fenti követelményeknek való megfelelést.

2013. április 1-én fordított adózást vezetnek be az élősertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. (Korábbi cikkünk a témában a sertéságazat szereplőinek aggályairól itt olvasható)

Szintén 2013. április 1-től lesz adatszolgáltatási kötelezettségük azoknak az adóalanyoknak, akik nyugtaadási kötelezettségüket gépi úton teljesítik. Az adatszolgáltatás a gépi nyugtákra valamint a pénztárgépek adataira vonatkozik. Az adatszolgáltatási kötelezettség szabályait, valamint a pénztárgépek és az adóhatóság elektronikus összekötését külön rendelet fogja majd szabályozni. (Korábbi cikkünk a témában a várható költségekről és a technikai megoldásokról itt olvasható).

Jövedéki adó

2014. január 1-jétől a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet már csak elektronikus úton lehet benyújtani.

A saját gazdaságban előállított tiszta növényi olajat a gazdálkodók saját munkagépeikben felhasználhatják. A kedvezmény mértéke a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj és a tiszta növényi olaj esetében azonos, csak az eljárás fordított. Míg az adóval növelt áron beszerzett gázolaj után a megfizetett jövedéki adó 82%-a visszaigényelhető, addig a saját előállítású tiszta növényi olaj után a gázolaj adómértékének 18%-át kell megfizetni. Külön jogszabály határozza meg – a kísérleti előállítást végző üzemhez hasonlóan – az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat.

A fuvarozók likviditási helyzetének javítása érdekében a kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés havonta lesz érvényesíthető.

A kizárólag bérfőzést végző szeszfőzdék jövedéki biztosítékának és adófizetési kötelezettségének 500 ezer forintos határa 200 ezer forintra, a kiskereskedelmi szeszfőzdék jövedéki biztosítéka pedig 2 millió forintra csökken.

Az egyszerűsített adóraktárakban saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 ezer liter mennyiségű palackos erjesztésű pezsgő is előállítható lesz kereskedelmi céllal. A kistermelői pezsgő is a pincekönyvben lesz nyilvántartható, a kistermelői pezsgő utáni elszámolás, adóbevallás, adófizetés a tárgyévbeli második szőlőbor-elszámolás időpontjához igazodik, a kistermelői pezsgő-előállítás esetén nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani. A kistermelői pezsgő jövedéki bizonylataként a szőlőborhoz hasonlóan borkísérő okmányt írnak elő, az egyszerűsített adóraktárban előállítható termékek köre pedig kibővül a kistermelői pezsgővel.

A tömény szeszesitalok levált, sérült zárjegye pótolható lesz, így a levált vagy sérült zárjegyes alkoholtermékek továbbforgalmazhatók. A kereskedőnek a zárjegy leválását vagy sérülését be kell jelentenie a vámhatósághoz, amely 30 napon belül új zárjegyet helyez a termékre.

Számvitel

A kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk szerint beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább egyszerűsített formáját, a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót is választhatják.

Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készíthet a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

• a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,
• az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,
• az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített sajátosságok szerint kell majd elkészíteni.

Megváltozik a háromoszlopos beszámoló készítését meghatározó jelentős összegű hiba értékhatára. A hatályos szabályozás szerint minden esetben jelentős összegű az ellenőrzések során feltárt hiba, ha az ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A módosítás értelmében a jelentős összegű hiba határa marad az adott üzleti év mérlegfőösszegének 2 százaléka általános szabályként, ha azonban a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint lenne a hibahatár.

Hatályon kívül helyezik a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmát és az ehhez kapcsolódó ismételt beszámoló-közzétételi kötelezettséget. A magyar vállalati gyakorlatban elhanyagolható az ismételt közzétételre kerülő beszámolók száma, így ez a módosítás egyszerűsíti a vállalati adminisztrációt.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték - az október elején bejelentett, majd később kiegészített egyenlegjavító program részeként – az alábbiak szerint lép hatályba 2013. január 1-től:

• Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek köréből.
• Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenységet, a kölcsöntörlesztést, a hitelkártyával történő ATM készpénzfelvételt, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által levont jutalék- és díjbevétel.
• A korlátozott rendeltetésű fizetési számlákról történő kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak.
• A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nő, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre.
• A kincstárt érintő javaslatokat tekintve bizonyos kincstári fizetési műveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történő elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet és az államadósság kezelésével összefüggésben a devizafinanszírozással és a deviza-adósságszolgálattal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési művelet).
• A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési műveletenként 6 ezer forint összegű illetékhatárt vezetnek be.
• A felszámított tranzakciós illeték összege a kincstári számlatulajdonosok felé továbbháríthatóvá válik.
• A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – 2014. január 1-jétől kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív)