Ingatlan eladás adózása - az ingatlan eladásából származó jövedelem adója

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék – az így kiszámított összeg nagyságától azonban még ne rémüljünk meg, bizonyos esetekben ugyanis a fizetendő adó csökkenthető.

Először is kijelenthető, hogy az eladásból befolyó bevétel nem egyenlő a jövedelemmel.  Gondoljunk csak arra, hogy az ingatlant egyszer meg kellett venni, értéknövelő beruházásokat hajtottunk végre, illetve az átírásnak, átruházásnak is vannak költségei (ügyvéd, illeték). Ezekkel a költségként érvényesíthető tételekkel a kialkudott vételár, a bevétel csökkenthető, így kapjuk meg a tényleges jövedelem, a “nyereség” nagyságát. Arra persze vigyázni kell, hogy egy felújítás (például egy tisztasági festés) nem számít az adóhivatal szemében értéknövelő beruházásnak, hiszen annak célja nem valami újszerű dolog hozzáadása, pusztán az állapot fenntartása, a karbantartás. Az idei évtől értéknövelő beruházásnak minősül ugyanakkor az átruházást megelőző 25 hónapon belüli állagmegóvás, ha értéke meghaladja a bevétel 5 százalékát.

A jövedelemszerzés időpontjának – a fizetési feltételektől függetlenül – azt a napot kell tekinteni, amelyen az adásvételi szerződést a földhivatalhoz benyújtották.

Ha nem adásvétel során, hanem öröklés, vagy ajándékozás révén jutottunk az eladott ingatlanhoz, akkor a megszerzésre fordított összeg az illeték megállapításánál alapul vett értékkel fog megegyezni.

A kiszámított jövedelem tovább csökkenthető, – amennyiben az eladott ingatlant több mint 5 éve vásároltuk. Ilyenkor a jövedelem évenként 10 százalékkal vihető lejjebb.
Azaz ha az átruházás a vásárlás évét követő 10. évben történi, akkor a jövedelem összesen 50 százalékkal mérsékelhető,
- 15 év elteltével pedig teljesen adómentesen lehet egy lakást, vagy telket értékesíteni.

Szintén adókönnyítést jelent, hogy a már befizetett adóból visszajár a jövedelem azon része utáni adó, mely összeget az eladó saját maga, vagy lakást szerző hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12, és az azt követő 60 hónapon belül belföldön (!) lakáscélú felhasználásra, vagyis lakás építésére, építtetésére, vagy megvásárlására fordított.

A lakótelek megvásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az említett időtartamon belül lakóházat épít.

Ha tehát a szülők az általuk eladott telken keletkező jövedelemből 2 éven belül gyermekeiknek lakást vesznek, akkor az egykor befizetett adó visszaigényelhetővé válik. Ahhoz, hogy egyáltalán ne kelljen az adót megfizetni, a lakáscélú felhasználást az ingatlan értékesítésének évében, de legkésőbb az szja bevallás benyújtására nyitva álló május 20-i határidőig végrehajtani, ekkor ugyanis egyazon bevallásban szerepelhet az adó és annak kedvezménye.

A lakásszerzési kedvezmény csak 5 év után végleges, a kedvezménnyel megszerzett lakás korábbi elidegenítése jövedelemként kell figyelembe venni az igénybe vett kedvezmény alapját is.

A törvény érdekessége, hogy ingatlan értékesítésénél is leírja azt az esetet, amikor a lakás/telek eladási ára nem határozható meg. A jogszabály ilyenkor úgy fogalmaz, hogy a megszerzésre fordított összeg a bevétel 75 százalékával egyenlő, tehát a jövedelem a bevétel 25 százaléka lesz.

A válság és a devizahitelek miatt 2011-ben sokan kényszerültek ingatlaneladásra. Az ebből származó jövedelem és adó meghatározása nem könnyű feladat, a rendelkezések a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. (Szja) törvény 59-64. §-ában olvashatóak. A közelgő adóbevallási határidő miatt, az adóbevallás helyes kitöltéséhez példákon keresztül mutatjuk be a meglehetősen bonyolult szabályok értelmezését. Egy korábbi példánk az elmúlt évek során több szakaszban épített ház eladására vonatkozó számításokat tartalmazza. A folytatás a korábban örökölt, illetve ajándékba kapott ingatlan eladásának eseteit mutatja be.