Nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2014

Azért is szükség volt a nyugdíj melletti munkavégzés szabályainak átértékelésére, mert a gazdasági válság hatására bekövetkezett megélhetési nehézségek miatt egyre több ember kénytelen a nyugdíja mellett dolgozni. Természetesen felvetődött a kérdés, hogy kaphat-e valaki egy időben nyugdíjat, és fizetést? A válasz nem volt egyszerű, főként azért, mert sok embert érintett. Nézzük meg akkor, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai 2013 -ban hogyan alakultak.

A törvény nem tiltja meg a nyugdíj mellett végzett munkát, de szigorúan szabályozza azt. Külön megítélés alá esik az, az állampolgár, aki már kora alapján is jogosult az öregségi nyugdíjra és külön azok, akik még nem töltötték be az öregségi nyugdíj korhatárt, és nyugdíjukat egyéb jogcímen kapják. Ilyen jogcím lehet a korengedményes nyugdíj, bányásznyugdíj, a nők esetében természetesen a 40 éves jogviszony megléte miatt kapott nyugdíj, az előre hozott nyugdíj, illetve a csökkentett előre hozott nyugdíj. Mindkét esetre igaz, hogy amennyiben a nyugdíjas munkatevékenységet végez, és a munkaviszonyból származó, naptári év szerinti jövedelme meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a keretszám átlépése utáni hónap első napjától a nyugdíj folyósítása szüneteltetésre kerül.

A szüneteltetés minimum a naptári év december 31-éig történik, maximum az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. A fenti keretszám a 2013-ra érvényes minimálbért figyelembe véve 1.764.000 Ft. Fontos, hogy ebbe a keretszámba csak azok a jövedelmek kerülnek beszámításra, amelyeknek járulékalap képző hatásuk van. Az öregségi nyugdíjkorhatárt elért, illetve azt meghaladott nyugdíjas, amennyiben kereső tevékenységet folytat a nyugdíja mellett, akkor a munkaviszonyból származó jövedelem mellett teljes egészében felveheti a nyugdíját is. Míg, aki nem úgy került nyugellátásra, hogy betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, ők a fentebb részletezett módon az említett éves keretösszeg eléréséig szintén felvehetik a nyugdíjukat, de annak átlépése után annak folyósítása leállításra kerül. Fontos még megemlítenünk, hogy a különbség a kétféle nyugdíj melletti munkaviszony végzése között nem csak fentiekben van, hanem az azokat érintő adó és járulékterhek mértékében is.

Azoknak
a munkaviszonyban álló nyugdíjasoknak, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt a jövedelmük után a következők kerülnek levonásra. A 16 %-os személyi jövedelemadó, a 10 %-os nyugdíjjárulék, a 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulék, illetve a munkáltató fizeti a 27 %-os szociális hozzájárulási adót, és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulást. Az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő nyugdíjasok munkabérét a 16 %-os személyi jövedelemadó, a 10 %-os nyugdíjjárulék, a 7 (3+4) %-os egészségbiztosítási járulék és az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulék, illetve a munkáltató részéről a 27 %-os szociális hozzájárulási adó, és az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás terheli.

Nyugdíj melletti munkavégzés bérkalkulátor

1. Nyugdíjas foglalkoztatása (munkaviszony)

A munkáltató 27% TB-t fizet a nyugdíjas után (függetlenül attól, hogy 36 órát meghaladó vagy meg nem haladó időben dolgozik), míg a munkavállalói levonásoknak 2 esete van:

  • Ha a nyugellátás NEM szünetel: 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, SZJA
  • Ha a nyugellátás szünetel: 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2% egészségbiztosítási járulék és SZJA.

A fentiek alapján az 1,5%-os munkaerőpiaci járulékot nem kell megfizetni egyik esetben sem.

Aa nyugellátást akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas a tárgyévben a minimálbér 18-szorosát meghaladó bruttó jövedelemmel rendelkezik.

2. Nyugdíjas foglalkoztatása (megbízási szerződés keretében)

  • A megbízási díj NEM éri el a minimálbér 30%-át
  1. Ebben az esetben a munkáltató 27% EHO-t fizet, figyelembe véve az EHO-fizetési korlátot. (A munkavállalót csak az SZJA terheli. Egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizet, mert biztosított. Vagy a folyósított nyugdíj miatt, vagy ha a nyugellátás szünetel, akkor az azért van, mert máshol megkereste a minimálbér 18-szorosát meghaladó bruttó összeget, és ott fizetnek utána járulékokat.)

  • A megbízási díj eléri el a minimálbér 30%-át
  1. Ha a nyugellátás NEM szünetel: munkáltatói: 27% TB; munkavállalói: 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék és SZJA.
  2. Ha a nyugellátás szünetel: munkáltatói: 27% TB; munkavállalói: 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 2% egészségbiztosítási járulék és SZJA.


Az interneten már a nyugdíjas munkavállalók részére is elérhetőek a különböző bérkalkulátorok. A nyugdíjas munkavállalók nettó keresetének meghatározása különbözik az aktív korú munkavállalók nettó munkabérének meghatározásától. Ennek oka, hogy a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az adózásban, ami azt jelenti, hogy az adó meghatározásánál figyelembe kell venni, de a rá jutó adót nem kell megfizetni. Igaz, így a nyugdíj összege a 18 százalékos kedvezményes adókulcs alá tartozó összeget csökkenti és hatással van az adójóváírás összegére is. A számításnak két induló adata van, a bruttó munkabér és a havi átlagos nyugdíj összege. A családi kedvezményt az életkori sajátosság miatt nem veszi figyelembe a számítás. A havi átlagos nyugdíj összegének meghatározásakor azonban a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíj-kiegészítést is figyelemmel kíséri a rendszer. 


A nyugdíjas munkavállalónak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot kell fizetni. Ha a munkavégzés mellett a nyugdíjfolyósítás szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék is terheli a nyugdíjast, melynek mértéke 2 százalék. A kiegészítő tevékenységet végző nyugdíjasok pedig a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék mellett a megszerzett jövedelmüktől függetlenül havi 4350 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni - ez a kötelezettség az evásokra is vonatkozik. A járulékfizetés ellentételezéseként viszont nyugdíjemelés jár a nyugdíj folyósításának szünetelése esetén is. Vagyis minden munkában eltöltött nyugdíjas év - az éves rendszeres emelésen felül - a járulékalapot képező kereset 0,5 százalékával növeli a nyugdíj összegét. Mivel a nyugdíj összevonandó jövedelem, így hozzáadják a fizetéshez és így vizsgálják a fizetés szja vonzatát. Az adóalapot a nyugdíj és a szerzett jövedelem együttesen adják. A személyi jövedelemadót a két jövedelem összege alapján az szja-táblában megadott kulcs szerint kell kiszámítani, de az így kiszámított adót csökkenti a nyugdíj összegének adótábla szerinti adója, vagyis ezt le kell vonni a kiszámított adóösszegből.

Az új nyugdíjrendelet hatása

Az új nyugdíjrendelet hatását az egészségügyben már lehet mérni, ugyanis ebben a szektorban már készültek erre vonatkozó kimutatások. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést kezdeményezett az új nyugdíjrendelet hatásairól 5 vidéki és 5 fővárosi kórházban. A beérkezett adatok alapján megállapították, hogy riasztóak a részeredmények. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka a tényleges nyugdíjazást választja, és további, akár ezres nagyságrendű egészségügyi szakdolgozói elvándorlás várható a nyugdíjrendeletnek köszönhetően. Országosan jelenleg 4000 szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amit az intézmények a nyugdíjasok visszahívásával tudtak enyhíteni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjasként (ideértve az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes nyugdíjat, a korengedményes nyugdíjat, a bányásznyugdíjat, a "művész" nyugdíjat és a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A rendelkezések szerint mindaddig, amíg a nyugdíjas adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2012-ben 78.000 forint x 18 = 1.404.000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni. Az említett rendelkezést a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíjára is alkalmazni kell. A korlátozás esetükben a hivatásos szolgálat külön törvény szerinti felső korhatárának (a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor) betöltésekor szűnik meg. Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az érintett nyugdíjasoknak - a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas a 2013-2014 es esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)