Varga-csomag-2013/2014: Varga csomag részletei

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelentek a túlzottdeficit-eljárás érdekében meghozott legújabb intézkedések, vagyis a Varga-csomag részletei. Ebben a kormány részletezi, hogy az első lépcsőben elrendelt 92,9 milliárd forintos kiadászárolás pontosan hogyan jön össze. A kormányhatározat érdekessége továbbá, hogy nem feltételes módban szól a beruházások (többek között a stadionépítések) felülvizsgálatáról, hanem eldöntött tényként - írja a portfolio.hu.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken jelentette be három lépcsőből álló intézkedéscsomagját. Ennek első lépcsőfoka a 92,9 milliárd forintos zárolás és kiadáscsökkentés az idei évben, melyből 68,9 milliárd forintra rúg az egyes fejezeteknél történő kiadászárolás. A most megjelent kormányhatározat (pdf) részben ezek részleteit tartalmazza.

Ebből kiderül, hogy az egyes szervek vezetőinek május 24-ig kell bejelenteniük zárolási, illetve csökkentési kötelezettségeket cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím és kiemelt előirányzatonkénti részletezettségben. Ezt megelőzően már május 17-ig be kell jelenteniük Varga Mihálynál, hogy miként kívánják lefaragni kiadásaikat, hol húzzák összébb a nadrágszíjat.

A zárolás valóban - ahogyan azt Varga Mihály is mondta - mindenkit érint, minden minisztériumnál zárolást rendelt el a kormány. A minisztériumok közül a legnagyobb zárolási kötelezettséget az EMMI-nél írja elő a kormány.

 A Varga-csomag első lépcsőjének zárolásai  Zárolási kötelezettség (milliárd forint)
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 3,99
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal 0,02
Miniszterelnökség 0,88
Vidékfejlesztési Minisztérium 11,88
Honvédelmi Minisztérium 4,64
Belügyminisztérium 8,72
Nemzetgazdasági Minisztérium 2,74
Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2,79
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 8,29
Külügyminisztérium 1,77
Uniós fejlesztések 1,5
Emberi Erőforrások Minisztériuma 17,25
Központi Statisztikai Hivatal 0,18
 Összesen  64,65
Nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek 0,18
Egészségbiztosítási költségvetési szervek 0,17
 Mindösszesen  65
Egészégbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás 3,9
 Együtt  68,9

A határozat melléklete felsorolja azokat az előirányzatokat, amelyek mentesülnek a megszorítások alól. Ezek szerint nem jelenthető be zárolás az európai uniós forrást tartalmazó előirányzatokra, valamint az alábbi előirányzatokra.

 A megszorítás alól mentesített szervezetek
Magyar Vöröskereszt támogatása
Magyar Rákellenes Liga támogatása
Egészségügyi társadalmi, civil és nonprofit szervezetek működési támogatása
Magyar ILCO Szövetség támogatása
Magyar Gyermekonkológiai Hálózat Autisták Országos Szövetsége
Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona
Fogyatékos személyek érdekvédelmi szervezetei és szolidaritási programok támogatása
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége
Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége
Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége
Autisták Országos Szövetsége
Siketvakok Országos Egyesülete
Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége
Karitatív tevékenységet végző szervezetek támogatása
Dévény Anna Alapítvány

A határozat harmadik pontja kimondja, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben 2 milliárd forintot kell zárolni, a negyedik pont pedig egy 1 milliárd forintos zárolásról rendelkezik a Nemzeti Földalapnál.

A kormány összesen 14,5 milliárd forintos egyenlegjavulást írt elő múlt pénteki bejelentésével az elkülönített állami pénzalapoknál, amiből 6 milliárd forintot a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál, 1 milliárdot a Nemzeti Kulturális Alapnál, 5 milliárdot a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál, 2 milliárdot a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnál, 0,5 milliárd forintot pedig a Bethlen Gábor Alapnál kell végrehajtani. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap esetében 1 millió forintos javítást írt elő a kormány.

A határozat kimondja azt is, hogy 5 milliárd forintos tartalékképzésre kényszerülnek az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó előirányzatok és 1,5 milliárdos központi költségvetési befizetést kell teljesítsen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

Emellett a kormány arról is döntött, hogy a fenti zárolásokat a 2014-es költségvetés tervezése során is érvényesíteni kell.

A második lépcsőfok

A határozat utolsó két pontja rendelkezik a tervezett és folyamatban lévő beruházások felülvizsgálatáról, ütemezésének módosításáról. Ettől összesen 60 milliárd forintnyi megtakarítást vár a kormány.

Ennek érdekessége egyébként, hogy nem feltételes módban szól a beruházások, így például a stadionfejlesztések felülvizsgálatáról, amiről eredetileg szó volt, hanem az olvasható ki belőle, hogy a kormány döntött ezekben a kérdésekben is, és ezzel (a 60 milliárd forintos lefaragással) tervezi a 2014-es évet.

"A Kormány felhívja a minisztereket, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tekintsék át az irányításuk alá tartozó költségvetési fejezetek forrásaiból finanszírozott beruházások és felújítások megvalósításának ütemét, a beruházások megvalósítása érdekében bevonható államháztartáson kívüli forrás lehetőségeket, valamint az informatikai és infokommunikációs jellegű tervezett kiadásokat, és ez alapján tegyenek javaslatot a 2014. évi államháztartási kiadások csökkentésére" - olvasható a határozatban, ami arra utal, hogy a beruházási stop, illetve azok finanszírozásának felülvizsgálata a következő évet érinti.