Ha a nyugdíjjárulékra terjesztenék ki az adókedvezményt, akkor a korábbi 306 ezres bruttó bér helyett már 190 ezer is elég lenne a teljes igénybevételhez 3 gyermek esetén. Az alacsony keresetűeknél azonban közel a fele még így is a kasszában maradna. A reálbérek értéke tovább csökken 2014 és 2015 között !

Nemcsak hogy napirenden van a családi adókedvezmény kiterjesztése, de egyenesen kétféle javaslat is a kormány elé kerül hamarosan. A Fidesz változata szerint a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék, a KDNP-s opció szerint pedig a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére terjesztenék ki az adókedvezményt. Pálffy István, a kisebbik kormánypárt frakcióvezető-helyettese nem meglepő módon a saját javaslatukat tartja célszerűnek (bár minden bizonnyal ez ütne nagyobb lyukat a jövő évi büdzsében), hiszen ezzel többeken "segítenének". Az mfor.hu kalkulációi alapján tény, hogy többek helyzetén javíthat, nagy "világmegváltással" egyik változat sem jár.

Eddig ahhoz, hogy a két gyermek után járó havi 20 ezer forintos kedvezményt ki lehessen használni, egyetlen 125 ezer forintos bruttó kereset is elegendő volt, hiszen a 16 százalékos szja-kulccsal pont 20 ezer forintot vonnak le a béréből, miközben egy 98 ezer forintos minimálbérért dolgozó havonta 4320 forintot hagyott bent a kasszában. Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, és a nyugdíjjárulékra is kiterjeszthető lesz a kedvezménye, ennyivel fog nőni a nettó bére, vagyis a 79 870 forint helyett 84 190-et vihet haza.

Teljesen már a helyzet, ha már 3 eltartott gyermekről van szó, akik után minden esetben érvényesíthetné a család az adókedvezményt. Ebben az esetben ugyanis havi 99 ezer forint illetné meg a szülőt, vagy szülőket, viszont nemcsak hogy a minimálbéres, de 110 ezernél sem érvényesíthető. Ebben az esetben ugyanis 17 600 forint szja-t kell fizetni, ami után 83 320 forint még a kasszában marad, amit kvázi ha a teljes, munkavállalói adó- és járulékkörre kiterjesztenék, sem lehetne teljesen kihasználnia egy egyedülálló szülőnek. Mivel azonban ez talán kevésbé életképes helyzet, az mfor.hu inkább olyan forgatókönyveket készített, ahol mindkét szülő dolgozik.

Egészségbiztosítási járulék: félmegoldás leginkább

Ha a kormány végül az egészségbiztosítási járulék mellett döntene, akkor az azt jelentené, hogy míg egy 3 gyermekes, két keresős családban fejenként bruttó 306 ezer forintos bérért kellett dolgozni az adókedvezmény teljes kihasználásért, a jövőben "elég lesz" 210 ezerért. Bár, 2400 forint még így is bent maradna. Ami viszont a hazavitt összeget illeti, míg most a két szülőnek 342 300 forint nettója származik a két fizetésből, a kedvezmény kiterjesztése után 371 700 forintból gazdálkodhatnának egy hónapban, vagyis 9 százalékos növekedés történne.

Két minimálbérért dolgozó szülő esetében viszont nem ennyire kedvező a helyzet, hiszen még a kedvezmény kiterjesztése után sem tudnának 53 920 forintot kihasználni, bár azért a nettóban egy majdnem 14 ezer forintos növekedést realizálhatnának.

A nyugdíjjárulékos kiterjesztés jobb lenne

Eddig egy 5 fős család (3 gyermek és 2 kereső szülő) esetén ugye fejenként bruttó 306 ezer forintra volt szükség az adókedvezmény teljes kihasználásához, ha viszont a nyugdíjjárulékra terjesztenék ki, akkor jócskán lecsökkenne ez a határ. Fejenként ugyanis átlag alatti, 190 ezres bruttó bér mellett is érvényesíteni lehetne a teljes, havi 99 ezer forintos kedvezményt.

Két bruttó 190 ezer forintos fizetés esetén a két szülő által hazavitt 309 700 forintos nettó 347 700 forintra emelkedik, ami 12 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben, ha az egészségbiztosítási járulékra terjesztenék ki a kedvezmény igénybevételét, csak 9 százalékos nettó növekedést tapasztalhatnának az érintettek. Miközben ugye az utóbbi esetben még 11 600 forintot bent is hagynak a kasszában.

Visszatérve a nyugdíjjárulékos kiterjesztésre, két minimálbéres szülő esetén szintén 12 százalékkal 179 340 forintra növekedne a hazavitt közös nettó összeg, és még 48 040 forint így is kihasználatlan maradna. A jelenlegi helyzetnél viszont vitathatatlanul még ez is jobb lenne.

Miért is?

Minderre azért is van szükség, mert a 2011-es adatok szerint 112 milliárd forintot hagytak az államkasszában azok a gyermekes családok, akik az alacsony jövedelmük miatt nem tudták teljesen kihasználni a családi adókedvezményt. Harrach Péter korábbi nyilatkozata szerint abban az esetben, ha a nyugdíjjárulék terhére történne a bővítés, azzal további 36 milliárd forint maradna a családoknál. Vagyis a költségvetésben ennyi kieséssel járna az adóbevételeknél. Arra ugyan információ nincs, hogy az egészségbiztosítási járulék terhére történő kiterjesztése mennyit hagyna a családoknál, ám Pálffy István, KDNP-s frakcióvezető-helyettes minapi nyilatkozata szerint a két javaslat forrásigénye között 12-20 milliárd forintos eltérés mutatkozik. 

Forrás: Székely Sarolta
               mfor.hu

Romániai bérek:

A romániai munkaadók minden egyes munkanapra 200 millió eurónyi fizetést adnak ki napjainkban, ami több mint 12%-kal kevesebb, mint 2008 folyamán, derült ki az Eurostat adataiból, amelyet a Zf.ro idéz. Eszerint a teljes kifizetett bérmennyiség – beleértve az összes illetéket, adót, tébéjárulékot, amit a munkaadó és az alkalmazott fizet ki az államnak – 51 milliárd euróra rúg Romániában.

Ezzel egyidőben Németországban – ahol a munkaerővel kapcsolatos költségek a legmagasabbak az egész unió szintjén – naponta 5,5 milliárd euróba kerülnek az alkalmazottak, ami 8%-kal több, mint négy évvel ezelőtt. Azon országok között, amelyek a legtöbbet költenek a fizetésekre, ott találjuk Franciaországot és Nagy-Britanniát (egyenként napi 4,3 milliárd euró), Olaszországot (2,6 milliárd euróval naponta), Spanyolországot (napi 1,8 milliárddal) vagy Hollandiát (napi 1,2 milliárddal).

Egyúttal ezek azok az országok, ahol az alkalmazottakkal kapcsolatos költségek részaránya a legnagyobb a GDP-ben (közel 50%, egyes helyeken még nagyobb), miközben azok, amelyek kisebb összegekből oldják meg a kifizetéseket (Románia, Bulgária, Görögország vagy Magyarország), ezt a GDP kevesebb mint 40 százalékából teszik. Ami azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés egyik potenciális forrása a fizetések növelése lehetne ezekben az országokban.