Milyen esetben milyen mértékű az özvegyi nyugdíj és milyen más tb-ellátásokkal folyósítható együtt?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) a hozzátartozói nyugellátások körében két fajta özvegyi nyugdíjat különböztet meg; az ideiglenes özvegyi nyugdíjat és az „állandó” özvegyi nyugdíjat.

A jogszerzőre, illetve a házastársra, élettársra előírt jogosultsági feltételek fennállása esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj – fő szabályként – a házastárs halálától legalább egy évig, ennek megszűnését követően a következő feltételek megléte esetén „állandó” özvegyi nyugdíj jár:

(Özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor
- a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy
- házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.)

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj [a Tny. 50. § (2) a) pontja alapján] és az özvegyi nyugdíj [a Tny. 50. § (2) bekezdés b) pontja alapján) korlátozás nélkül teljes összegben együttfolyósítandó az alábbi saját jogú ellátással:
• öregségi nyugdíj, 
•  saját jogú mezőgazdasági járadék,
• korhatár előtti ellátás,
• szolgálati járandóság,
• balett-művészeti életjáradék,
• átmeneti bányászjáradék,
• rokkantsági ellátás,
• rehabilitációs ellátás.

(Az ideiglenes özvegyi nyugdíj 60 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, ami a jogszerzőt megilletve vagy megillette volna.

A 60 százalékos mértékben folyósított özvegyi nyugdíjra jogosult személy részére amennyiben (Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti) saját jogú ellátást állapítanak meg, akkor ezen ellátások megállapításának kezdő napjától az özvegy részére 30 százalékos özvegyi nyugdíjat kell folyósítani.

Ha a (Tny. 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti) saját jogú ellátás megszűnik, akkor a megszűnés napjától az özvegy részére újra 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani. Ebben az esetben a korábban megszűnt 60 százalékos özvegyi nyugdíjat (ideiglenes özvegyi nyugdíjat) az időközi emelésekkel növelt összegben kell folyósítani.) 

Özvegyi nyugdíj és rehabilitációs járadék együttfolyósítása

• Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a rehabilitációs járadék mellett korlátozás nélkül, teljes összegben folyósítható.
• A fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó számára megállapított 30 százalékos, illetve az 1998. január 1-je előtt e jogcímen megállapított 60 százalékos özvegyi nyugdíj a rehabilitációs járadék mellett teljes összegben folyósítható.
• A 30 százalékos, illetve az 1998. január 1-je előtt megállapított 60 százalékos baleseti özvegyi nyugdíj a rehabilitációs járadék mellett abban az esetben is teljes összegben folyósítható, ha a jogosultság megállapítása megváltozott munkaképesség címén történt.
• A korbetöltés, vagy megváltozott munkaképesség címén folyósított özvegyi nyugdíj kizárja a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, kivéve, ha az özvegyi nyugdíj megállapításának a kezdő időpontja későbbi a rehabilitációs járadék megállapításának kezdő időpontjánál. Azaz, ha az özvegyi nyugdíj feléledésének kezdő időpontja legalább egy nappal későbbi, mint a rehabilitációs járadék megállapításának kezdő időpontja, akkor a 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj a rehabilitációs járadék mellett korlátozás nélkül, teljes összegben folyósítható.

Hogyan jár az özvegyi nyugdíj? Az özvegyi nyugdíj iránti kérelmet a lakcím szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon kell benyújtani az ONYF 3515-275 nyomtatvány, illetve a K08 űrlap kitöltésével, amennyiben az elhunyt már nyugdíjas volt, akkor a KET-3300-399. vagy a KET-3300-279/1. jelű nyomtatvány, vagy  a K14, illetve K15 űrlap kitöltésével. A kérelemmel együtt kell benyújtani a házassági anyakönyvi kivonatot, a bejegyzett élettársi kapcsolatról az anyakönyvi kivonatot, az élettársak együttéléséről a hatósági bizonyítványt, a halotti anyakönyvi kivonatot, illetve elvált, vagy különélő házastárs esetén a válást kimondó bírósági végzést, vagy tartásdíj fizetését igazoló okmányokat. Magának az özvegyi nyugdíjnak a mértéke,- az elhunyt nyugdíjának, illetve annak a nyugdíjnak, amely elhaltat halála időpontjában öregségi vagy rokkantsági nyugdíj címén megillette volna-, a 60 %-a, de csak abban az esetben, ha az özvegy a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és még öregségi nyugdíjban, illetve egyéb más ellátásban mellette sem részesül. Abban az esetben, ha az özvegy saját jogon kapott nyugdíjban, illetve egyéb ellátásban részesül, akkor az elhunyt nyugdíjának 30 %-a jár.

Kinek jár az özvegyi nyugdíj? Özvegyi nyugdíjban egyértelműen a társ részesülhet, vagyis a házastárs, az élettárs, vagy az elvált házastárs. Élettársakra vonatkoztatva, azokban az esetekben jogosult az özvegyi nyugdíjra az élettárs, ha az elhunyttal egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz év óta együtt éltek.  

Mikor jár az özvegyi nyugdíj? Akkor jár, ha valakinek a házastársa nyugdíjasként halt meg, vagy 22 évnél fiatalabban, de rendelkezett 2 év biztosított időszakkal, vagy 22-25 éves életkor között halt meg, de rendelkezett 4 év, vagy 25-30 év között halt meg, de rendelkezett 6 év szolgálati idővel. Továbbá, ha 30-35 éves kor között halt meg, de rendelkezett legalább 8 év, vagy 35-45 éves kor között halt meg, de rendelkezett legalább 10 év, vagy 45 éves kora után halt meg, de rendelkezett legalább 15 év biztosított időszakkal. Az elhunyt szolgálati idejébe be lehet számolni a nappali tagozaton végzett felsőfokú tanulmányainak az idejét, illetve azt az időszakot, amikor rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.  

Meddig jár az özvegyi nyugdíj? Megszűnik az özvegyi nyugdíj folyósítása abban az esetben, ha az özvegy férjhez megy a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt, illetve abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíjat azon a jogcímen kapta, hogy árvaellátásra jogosult gyermekeket nevelt, és a gyermekek mindegyikére megszűnt az árvaellátás.