Az MFB november közepén meghirdeti az élelmiszer-ipari cégeknek azt a 6 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretet, amelyből 6 éves futamidővel, 3 éves türelmi idő mellett 5–500 millió forint összegű hitelhez lehet jutni.

A zöldség-gyümölcs ágazat 8 milliárd forintos forgóeszközhitel-keretéből még rendelkezésre álló 2,2 milliárd forinthoz pedig a jövőben hozzájuthatnak az állami elismerésű termelői csoportok is, tevékenykedjenek azok a gabonatermelésben, az állattenyésztésben vagy a szőlészet-borászat területén – mondta Feldman Zsolt, a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

----------------------------------------------------

Az OTP Bank számos speciális agrárhitel nyújtásával segíti az agrárvállalkozásokat: 

• OTP Agrár és Vállalkozói Folyószámlahitel

Amennyiben vállalkozása rendszeresen jelentkező likviditási gondokkal küzd, váratlan kiadásai jelentkeztek vagy forrásigénye átmenetileg megnőtt, ajánljuk Önnek a folyószámlahitelt.

• Agrár Széchenyi Kártya

Az államilag támogatott konstrukció kitűnő segítséget nyújt agrárgazdaságban tevékenykedő vállalkozása számára, ha likviditási problémái merülnek fel, vagy váratlan kiadásai jelentkeznek.

-----------------------------------------------------

Az első hitelkeret fedezete a 2011-es fagykárra előirányzott összegből maradt meg. A hitelterméket az MFB november 15-ig meghirdeti, és a jövő évtől már igénybe is vehető. Ez a kölcsön a meglévő hitelek kiváltására is alkalmas lesz. Az állam 50 százalékos, de legfeljebb 4 százalékpontos támogatást nyújt a kamathoz.

Az MNB növekedési hitelprogramjából az első 750 milliárd forintnak 17-18 százaléka került az agrárvállalkozókhoz. A következő, 2 ezer milliárdos programnál – várhatóan – nagyobb lesz ez az arány. Feldman Zsolt végül bejelentette: az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) – a tárcán keresztül – idén még 220 millió forint költségvetési támogatást kap, jövőre ez az összeg 450 millió forint lesz.

Herczeg András, az AVHGA ügyvezető igazgatója a tájékoztatón elmondta, hogy az alapítvány kezessége a hitelek 80 százalékára vonatkozik. Ennek a piaci díja 1,8–4 százalék, de ők a saját vagyonuk terhére, 1-1,5 százalékért vállalják a kezességet. Állami támogatás mellett viszont az agrárügyfelek 0,4 százalék, a nem agrárügyfelek pedig 0,5 százalék költségért juthatnak kezességhez.

A tavaly garantált agrárhitelek 13,5 százaléka volt beruházási célú, az MNB programjánál idén ez az arány 25,4 százalék lett. Az agrártermelők a növekedési hitelprogram keretében felvett hitelnek csak a 45 százalékát használták hitelkiváltásra – ismertette az adatokat az ügyvezető igazgató.

„Az első Növekedési Hitelprogram során nagyon sok vállalkozás jelezte felénk, hogy örömmel vennék egy nagyobb átfutási idejű, a hosszabb távon tervezhető és megvalósítható beruházásokat is felkaroló program indítását. A Növekedési Hitelprogram nemrég bejelentett folytatása így egybeesik a cégek igényeivel. A hosszabb határidő ellenére a második Növekedési Hitelprogramot is prioritásként fogjuk kezelni, az előzőhöz hasonlóan” – nyilatkozta Huszár Róbert, a K&H Vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője.

A szakember szerint már az első program is érezhetően beindította a kkv hitelpiac vérkeringését, így a hosszabb, 2000 milliárd forintos keretösszegű folytatásnak vélhetően még jelentősebb pozitív hatásai lesznek. Tapasztalataink szerint a vállalatok az elmúlt években hozzáigazították finanszírozásukat gazdálkodásuk deviza igényéhez, és az első Növekedési Hitelprogram során a vállalkozások egy jelentős része kiváltotta devizahitelét, ezért a második programban erre a célra elkülönített 10 százalékos hitelkeret feltehetően maximálisan elegendő lesz.

„Azt azonban, hogy a második programban is marad a legfeljebb 2,5 százalékos kamat, nem tartjuk szerencsésnek, mivel ez a kamatszint a hazai mikro- és kisvállalkozások körében szokatlanul alacsony, és nem tükrözi a szektorra jellemző magasabb kockázatot. Ezért a programban részt vevő vállalkozások körének kibővítéséhez szerencsés lett volna a korábban alkalmazott maximális kamatot megemelni” – hangsúlyozta Huszár Róbert.