A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi cxvi. törvény-A pénzügyi tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezett adózók körének meghatározása

2013. augusztus 1-jei hatállyal került beiktatásra a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény [Pti.] 11. § (3) bekezdésébe az a rendelkezés, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltató (ide nem értve a kincstárat) 2013-ban a tranzakciós illeték elmaradását pótló egyszeri befizetésre kötelezett.

A Pti. 2. § 16. pontja alapján pénzforgalmi szolgáltatónak minősül a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény [Pftv.] 2. § 22. pontjában meghatározott jogalany, ideértve a külföldi székhelyű hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepét is.

A Pftv. hivatkozott rendelkezése az alábbiak szerint definiálja a pénzforgalmi szolgáltató fogalmát: az a hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, Magyar Nemzeti Bank és kincstár, amely pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységet végez.

A pénzforgalmi szolgáltatások körét – ahogy arra a Pti. 2. § 15. pontja is utal – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény [Hpt.] tartalmazza. A Hpt. 2. számú mellékletének I/9. pontja nem nevesíti a pénzforgalmi szolgáltatások között a pénzváltási tevékenységet, sőt a I/9.1. pont f) alpontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a készpénzről készpénzre történő olyan pénzváltás, amelynél a pénz nem jelenik meg fizetési számlán.

Figyelembe véve a Pti. és Pftv. pénzforgalmi szolgáltatóra, továbbá a Hpt. pénzforgalmi szolgáltatásra vonatkozó meghatározását, a pénzváltási tevékenység nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak, következésképpen a pénzváltás közvetítésére jogosult belföldi székhelyű kiemelt közvetítő nem minősül a Pti. alkalmazásában pénzforgalmi szolgáltatónak.

A fentiek alapján a pénzváltás közvetítésére jogosult belföldi székhelyű kiemelt közvetítőt – tekintve, hogy nem pénzforgalmi szolgáltató – nem terheli a Pti. 11. § (3) bekezdésében meghatározott pótlólagos befizetési kötelezettség.

(Nemzetgazdasági Minisztérium NGM/223322/2013., NAV 3157033246/2013.)

2012. évi CXVI. törvény - a pénzügyi tranzakciós illetékről

 

1. A törvény hatálya

1. §2 (1) E törvény hatálya - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, valamint pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre terjed ki.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB).

2. Értelmező rendelkezések

2. §3 E törvény alkalmazásában

1. átutalás: a fizető fél rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számláját a kedvezményezett javára megterhelik, ideértve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást is;

2. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a szerinti szolgáltatások;

3. befektetési vállalkozás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 10. pontja szerinti vállalkozás;

4. beszedés: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 2. pontja szerinti fizetési művelet;

5. jutalék- és díjbevételek: az illetékmegállapítási időszakban levont - a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerinti - jutalék és díj összege, amellyel a pénzforgalmi szolgáltató az ügyfél fizetési számláját megterheli, vagy amelyet a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz rendelkezésre bocsátására, használatára tekintettel az ügyfélnek számít fel, ide nem értve a visszatérítésre kerülő jutalék- és díjbevételeket, illetve a 3. § (4) bekezdés b), e) és h) pontjához kapcsolódóan elszámolt jutalék- és díjbevételek összegét, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti közvetített szolgáltatásként továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevételeket;