Aki tud még az sem fizet !A magyarok többsége reálisan látja azt, hogy mennyivel nőttek a devizahitelesek terhei, azt azonban már kevésbé tudják megítélni, hogy ez mennyiben vezethető vissza az árfolyamváltozásra, és mennyiben a hitelkamatok emelkedésére – derül ki a Bankmonitor.hu reprezentatív kutatásából. A felmérés rámutat, a válaszadók többnyire nem a bíróságoktól, hanem a bankok és a kormány közös fellépésétől várják a megoldást devizahiteles-kérdésben.

A válaszadók átlagosan 75 százaléknyi emelkedéssel számoltak, ami megközelítőleg azonos a valós növekedés mértékével. Nem meglepő módon a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők érzik a valósnál nagyobbnak a drágulást, ők úgy vélik, a havonta fizetendő összegek 89 százalékkal nőttek a felvételkor érvényes értékekhez képest.

A többség erősen túlbecsüli azt, hogy mekkora szerepet játszott a kamatváltozás a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedésében. A kutatásban résztvevők 57 százalékra becsülik az árfolyam, és 43 százalékra a kamatváltozás hatását, az MNB számításai szerint azonban a törlesztőrészletek emelkedését 70 százalékban a forint gyengülése okozta, és csak 30 százalékban járult hozzá a hitelkamatok emelkedése.

A válaszok között különbség figyelhető meg az alapján, hogy valaki rendelkezik-e devizahitellel, és hogy azt időben tudja-e törleszteni. Azok, akik megőrizték fizetőképességüket, jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak az árfolyamváltozásnak, mint azok, akik jelenleg is nehézségekkel szembesülnek. Előbbiek szerint, 37 százalékban játszott szerepet a kamatváltozás, míg utóbbiak 47 százalékban tulajdonítják ennek a törlesztők emelkedését.

A felmérés arra is kitért, hogy kinek kellene orvosolnia a devizahitelesek problémáját. Mindössze a válaszadók 18 százaléka gondolja úgy, hogy ez alapvetően jogi probléma, melyet a bíróságoknak kell rendezni, további 16 százalék szerint pedig nincs szükség további mentőcsomagra, a gazdasági növekedés tudná orvosolni a helyzetet. 61 százalék szerint a bankoknak és a kormánynak közösen kell megoldást találnia. Leginkább a fizetési gondokkal küzdők adnák az állam és a bankok kezébe a helyzet megoldásának kulcsát, a jogi megoldást pedig a forintalapú jelzáloghitellel rendelkezők támogatnák legnagyobb arányban.