Leghamarabb a pedagógusok örülhetnek az illetményemelésnek, nekik már szeptemberben nőhet a fizetésük, noha pár héttel korábban Varga Mihály gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy bizonytalan a szeptemberi béremelés és az életpályamodell bevezetése.

      A teljes cikket itt érheti el - katt ide

A tanárok szeptemberi fizetésemelését majd várhatóan januárban vagy valamikor a jövő év elején egy újabb követi, mivel nem egyszerre kapják meg az életpályamodell leírt és a köznevelési törvényben rögzített magasabb fizetést.

– Nagy valószínűséggel szeptember elsejétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a második felét jövőre – tolmácsolta a kormány hét végi döntését Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. A béremelés pontos mértékéről és ütemezéséről jövő szerdán dönt a kormány.

A tanárok azonban nem ingyen kapják a fizetésemelést, többet kell dolgozniuk, és lemondhatnak a túlórapótlékokról is, amely akár 10-20 ezer forinttal is megdobhatta a fizetésüket.

– Nincs okunk elégedettségre, öt-hat éve húzódik a bérrendezésünk, és sokkal többre számítottunk – jelentette ki a Blikknek Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki sérelmezte, hogy a többletmunkákat egyszerre, míg a béremeléseket szakaszosan vezetik be.

Egy pályakezdő tanár bruttó 25 ezer forinttal kaphat többet szeptembertől, egy 30 éve pályán levő tapasztalt pedagógus pedig bruttó 55 ezer forintos fizetésemelésre számíthat, jövő év elején pedig egy újabb, hasonló mértékű emeléssel kecsegtetik őket.

A közszférában dolgozók háromlépcsős illetményemelésben reménykedhetnek, első lépésként januártól 15 százalékkal növelik a fizetéseket a kormányközeli Magyar Nemzet szerint. Sőt a katonák sem maradnak ki a jóból, a Honvédségnél is indul január 1-jétől az életpályamodell.

– Kiszámítható előmeneteli rendszert, teljes egzisztenciális biztonságot nyújtunk minden katonának – jelentette be tegnap Hende Csaba honvédelmi miniszter.

Kapcsolódó cikkek

550 milliárdot spórol rajtunk a kormány

Főleg a munkanélküliek, nyugdíjasok, betegek isszák meg az intézkedések levét

– Jönnek a választások, valószínűleg ennek köszönhetőek a tervezett béremelések a közszférában. A kormány a rezsicsökkentéssel stabilizálta a választótáborát, és most további jó pontokat akar szerezni a számára fontos társadalmi rétegeknél – mondta a Blikknek Vasali Zoltán, a Policy Solutions vezető elemzője, aki szerint a legutóbbi, váratlan megszorítások ennek forrásait teremthették meg.

Blikk-információ

Bizonytalan időpontban lesz béremelés !

A  pedagógus életpályamodell bevezetését a köznevelési törvény 2013 szeptemberére tette 2014 helyett. Eszerint az illetményeket a mindenkori minimálbért alapul véve kellene kiszámítani. Főiskolai végzettség esetén a tanárok a minimálbér 180 százalékát, egyetemi végzettség esetén a 200 százalékát kapják belépéskor. A fizetést ennek az illetményalapnak a százalékában határozzák meg a ledolgozott évek függvényében. (Így például a legalább három éve, de kevesebb, mint hat éve a pályán lévő pedagógus az illetményalap 120 százalékát kapja majd.) Ha ez 2013 szeptemberétől valóban elindul, akkor 40-60 ezer forintos fizetésemelés valósulhat meg a fizetési osztálytól függően.

Fotó: HVG Archív

Az áprilisban megjelent Széll Kálmán-terv 2.0-ban ugyanakkor az olvasható, hogy a pedagógus életpályamodell csak akkor lép jövő szeptembertől hatályba, ha ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák. Amennyiben a körülmények nem adottak, „vizsgálandó a 2014. januártól történő bevezetés lehetősége”. Tekintve, hogy év közben az új bértábla bevezetése rendkívül nehézkes lenne, 2014 szeptembere pedig már a tavaszi választások utánra esik, ezért Orbán kijelentésének a tanárok bérrendezéséről mégis inkább 2013 szeptemberére kellene vonatkoznia. Persze ettől még az életpályamodell újra elhalasztódhat – mint, ahogy az már többször megtörtént.

Ismeretlen változók

Árulkodó, ahogy Orbán a Hír TV-s interjúban kijelentette: nemsokára kiderül, „hány tanárra van szükség, milyen földrajzi megoszlásban, mennyi fizetésért”. Hasonló vészjóslóan, de már számokkal nyilatkozott a Pedagógus Szakszervezet vezetője. Galló Istvánné szerint akár 15 ezer pedagógus is elveszítheti állását jövő év első felében, még a pedagógus életpálya-program elindulása előtt.

A köznevelésről szóló törvényből kiolvasható, hogy különböző foglalkozások megtartásával jelentős többletmunka hárulhat majd a tanárokra. A heti 40 órás munkaidőből 32 óra a kötött munkaidő, amiből a tanárok 26 órát is tanórai és egyéb foglalkozásokkal tölthetnek meg anélkül, hogy ezért többletdíjazást kapnának. Azt ugyanakkor senki nem ismeri, hogy az oktatói létszám számításánál mekkora változókkal fognak számolni: itt a különböző óraszám-variációkon kívül egy osztály minimális és maximális létszáma is külön változónak minősül.

Lyukak a közoktatási büdzsén

A költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy jövőre nagyjából 400 milliárd forint jut a közoktatás szakmai feladatainak finanszírozására. Miután az iskolák felügyelete jövő év január elsejével átkerül az államhoz, az önkormányzatok költségvetése helyett ez a normatíva az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezeti irányzatában jelenik meg. Az iskolai pedagógusok és szakmai munkájukat közvetlenül segítők bérére 378,4 milliárd jut, ami kiegészül a szakmai dologi kiadások fedezetével (11,3 milliárd), valamint a pedagógus életpályamodell elindításával járó kiadásokra szánt plusz pénzzel (10,8 milliárd).

Tekintve, hogy a korábbi struktúrában a pedagógus bérekre önkormányzati kiegészítéssel összesen nagyjából 700 milliárd forint jutott, ez a 400 milliárd most igencsak kevésnek tűnik. Az önkormányzatoktól pedig nemcsak a normatívát veszik el, hanem egyéb bevételei is csökkennek (helyben maradó szja, gépjárműadó), aminek a pótlását helyi adókkal kell megoldania. Ráadásul alapesetben az iskolák működtetése továbbra is az önkormányzatok feladata marad: 3000 fő alatti települési önkormányzatok kérhetik, hogy ezt a jogot megtarthassák, 3000 fő fölöttiek pedig leadhatják az államnak.

Ugyanakkor a működtetés munkaerő-költségeinek (karbantartó fizetésétől a takarítóén át a kertészéig) jelenleg nem látszik a fedezete a költségvetésben. Ahogy kicsit távolabbra kitekintve azt sem lehet tudni, hogy az életpályamodell fedezetére honnan lesz pénz 2014-ben. De ha lesz is, a rendszerben sok igazságtalanság marad: 2008 óta a nem pedagógus közalkalmazottaknak sem volt béremelése.

Így emelik az egészségügyi dolgozók bérét

Szócska Miklós államtitkár még Réthelyi Miklós minisztersége alatt egyezett meg a rezidensekkel hosszas huzavona után arról, hogy összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó bérét megemelik, a járóbeteg-ellátásban 16 520 orvos, ezen kívül 67 978 szakdolgozó, 1380 gyógyszerész, vegyész, biológus és más szakember juthat többletpénzhez. Az érintettek bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést kapnak az augusztusi fizetésükkel.

Fotó: HVG Archív

Az orvosok négyötöde átlag 65 823 forint emelésben részesül majd, azok, akiknek bére most nem éri el a bruttó 350 ezer forintot. Efölött minden tízezer forintnyi bértöbblet után 5 ezer forint emelés jár. A szakdolgozók 32 százaléka 20 ezer feletti emelést kap, további 47százalékuknak 15 ezer felett nő a jövedelme.

A tervezett egészséggügyi  béremelés azonban messze nem „erőteljes”. Például nem lesz általános: egyelőre csak az alkalmazottként dolgozó orvosok kapnak pluszpénzt, vagyis kiesnek azok, akik az alacsony egészségügyi fizetés mellett beszámlázó pluszmunkát végeznek, ami nagyon jellemző az egészségügyi dolgozókra. Így a körülbelül 120 ezer egészségügyi dolgozó közül sokan kimaradtak, az érintett dolgozók pedig „ingerküszöb alattinak” tartják a változást, és továbbra is sokan akarnak külföldre menni.

Másrészt, idén az emelést gyakorlatilag az egészségügynek kell kifizetnie. Az emelés fedezete ugyanis idén a gyógyító-megelőző kasszából és a járóbeteg-ellátásból átcsoportosított 28 milliárd forintot lesz. Jövőre pedig az fedezné az orvosok, nővérek béremelését, hogy a kormány megemeli az alkohol, az autógáz és a cigaretta jövedéki adóját, illetve kiszélesíti a népegészségügyi termékdíjat, hogy az energiaitalgyártók ne tudják megkerülni.