Hírsztráda - hírek 2022

Mi mennyi 2016

Mi mennyi 2016-ban: A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg (Korm . rend. 4. § (1) bek.). Ennek összege attól függően változik, hogy a munkavállaló a betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget igénylő szakmában mennyi gyakorlati idő szerzett (Korm. rend. 4. § (1) bek. ba)és bb) pont). mi mennyi 2016

 

      

                 News7.hu - Friss hírek

 

 

Az 50. életévét betöltött, szakképzettséggel rendelkező munkavállalónak a legalább 2 évi gyakorlati idővel rendelkezővel azonos összegű garantált bérminimum jár (Korm. rend. 4. § (3) bek.), amennyiben szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatják. A Korm. rend. a költségvetési szerveknél közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban állókra is kiterjed. Ennek megfelelően a Ktv., illetve a Kjt. alapján megállapított illetményeknek a Kormányrendelet által meghatározott személyi alapbér kötelező legkisebb összegét el kell érniük. (Korm. rend. 1. §, 6. § (2) bek.)

 

A vállalkozói járulék alapjának kiszámításakor az álláskeresővé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelmét kell figyelembe venni, amelyben az álláskereső legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. Ilyen naptári év hiányában a vállalkozói járadék összegének alapjaként az álláskeresővé válást megelőző naptári évben hatályos kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. A vállalkozói járulék befizetéséről, valamint a vállalkozói járadék alapját képező jövedelemről az APEH igazolást állít ki.

 

 

Munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a TB járulékot havonta legalább a minimálbér kétszeresének megfelelő összeg, 138.000,-Ftminimum járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató a 2003. évi XCII. tv. (Art.) 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásában tehet bejelentést arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg (Tbj. 20. § (2) bek.).

 

 

Vállalkozói járulék

(1991. évi IV. tv.  46/B. § (1) bek.)

Egyéni/társas vállalkozó egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmének 4%-a.

 

Nem kell vállalkozói járulékot fizetni annak, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra - jogosulttá vált, továbbá aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, vagy oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat.

Amennyiben az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 31.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint 2008.01.31-ig nyilatkozatot tett a társas vállalkozás részére, hogy járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti, vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének is társas vállalkozóként kell eleget tennie. Ha a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásban kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31.§ (5) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett.

 

Az adójóváírás 2016 évi 2.762.000,- Ft összes bevallott jövedelemig jár, de 1.250.000,- Ft feletti éves jövedelem esetén a levonható adójóváírás összegét csökkenteni kell az 1.250.000,- Ft feletti rész 9 %-ával.

A 2.762.000,- Ft-ot meghaladó éves jövedelem esetén az adójóváírás „elfogy”, igénybevételére lehetőség nincs. Az adójóváírás nem érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magánszemély adóelőleg alapját képező jövedelem összege meghaladja az 1.250.000,- Ft-t.

 

Terhességi gyermekágyi segély (GYÁS) 1997. évi LXXXIII. tv.

(Eb. tv.) 42. §

A naptári napi átlagkereset 70 %-a

Gyermekgondozási díj (GYED) 1997. évi LXXXIII. tv.

(Eb. tv.) 42/D. § (1) bek.

A naptári napi átlagkereset 70 %-a, de legfeljebb havonta a minimálbér kétszeresének 70 %-a: 96.600,-Ft

Táppénz 1997. évi LXXXIII. tv. (Eb. tv.) 48. § (8) bek.

A napi átlagkereset 70 %-a (folyamatos, legalább 2 év biztosítási idő esetében)

A napi átlagkereset 60 %-a (2 évnél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetén)

Családi pótlék  (CSP)

1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 11. § (1) bek.

 

 

 

 

Egy gyermekes család esetén                                         12.200,-Ft/hó

Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén                     13.700,-Ft/hó

Kétgyermekes család esetén gyermekenként                 13.300,-Ft/hó

Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén

gyermekenként                                                               14.800,-Ft/hó

Három, vagy több gyermeket nevelő család

esetén gyermekenként                                                    16.000,-Ft/hó

Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló

esetén gyermekenként                                                    17.000,-Ft/hó

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermeket nevelő család esetén gyermekenként            23.300,-Ft/hó

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos

gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként   25.900,-Ft/hó

Nagykorú fogyatékos esetén                                          20.300,-Ft/hó

Intézményben elhelyezett gyermek esetén                     14.800,-Ft/hó

Anyasági támogatás1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 31. §

Az öregségi nyugdíjminimum 225 %-a:                         64.125,-Ft

Ikergyermek esetén 300%-a:                                           85.500,-Ft

A támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya legalább négyszer – koraszülés esetén egyszer – részt vett terhes-gondozáson (Cst. 29. és 32. §).

Gyermekgondozási segély (GYES) 1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. § (1)-(2) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                         28.500,-Ft/hó

Ikergyermek esetén 200%-a:                                           57.000,-Ft/hó

A gyermek 3 éves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után a gyermek 10 éves koráig vehető igénybe (Cst. 20. §).

Gyermeknevelési támogatás (GYET)1998. évi LXXXIV. tv. (Cst.) 26. §(1) bek.

Az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a:                          28.500,-Ft/hó

A támogatásban az a szülő részesülhet, aki 3 vagy több gyermeket nevel, és a legkisebb 3 és 8 év közötti(Cst. 23. §)

 

 

Kis összegű követelés értékhatára 100.000,-Ft

[2007. évi CLXIX. tv. (Költségvetési tv.) 9. § (2) bek.]

 

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (4) bekezdés alapján az államháztartás alrendszereiben - az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül - a fenti értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

 

Szociális ellátások

 

 

Rendszeres szociális segély (RSZS) 1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 37/E § (1) bek., 37/A. § (1) bek.

A rendszeres szociális segély havi összege a fogyasztási egység alapján számított családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének (69.000,- Ft) személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

Időskorúak járadéka

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §

Jogosult

Havi összege

a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át,

a)az öregségi nyugdíj minimum 80%-a: 22.800,-Ft

 

 

 

 

 

 

 

 

az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,

b)az öregségi nyugdíj minimum 95%-a:

27.075,-Ft

 

 

 

 

az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.

c)az öregségi nyugdíj minimum 130%-a:

37.050,-Ft

 

 

 

 

Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

Ápolási díj

1993. évi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §

Jogosult

Havi összeg

Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló - súlyosan fogyatékos, vagy- tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi (Szoc. tv. 41. §)

 

 

 

 

A súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozása esetén az öregségi nyugdíjminimum 100 %-a: 28.500,-Ft

 

 

 

 

A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozása, ápolása esetén az öregségi nyugdíjminimum 130 %-a: 37.050,-Ft

 

 

 

 

A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén legalább az öregségi nyugdíjminimum 80 %-a:

22.800,-Ft

 

 

 

 

 

 

 

Bérgarancia támogatás maximuma 856.000,-Ft

(1994. évi LXVI. tv. 7. § (1) bek. és Magyar Közlöny 2007/86 – KSH tájékoztató alapján)               

 

A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni. 2015. április 1-jén folyamatban lévő felszámolási eljárásokban, ha a felszámoló a munkabéreknek a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő megelőlegezése érdekében már nyújtott be kérelmet, akkor jogosultakként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) négyszeresét (2016. évben 657.600,-Ft) veheti figyelembe.

 

 

 

Fizetésemelés, béremelés 2016

A fizetésemelés az új jelszó az MSZP-nél: a párt regionális kongresszusán Tóbiás József elmondta, hogy gyakorlatilag senki nem keres jól Magyarországon, a kormány dicshimnuszai pedig nem adnak szabadságot az embereknek. Kunhalmi rohadó hármas metróról és gyűlöletről beszélt, Korózs Lajos tudományosan támasztotta alá Tóbiás szavait.

 

              News7.hu - friss hírek

 

Magyarország leszakadóban van Európától és Magyarország szétszakadóban van – mondta Tóbiás József az MSZP regionális értekezletén szombaton. A pártelnök szerint fizetésemelésre van szükség ahhoz, hogy az embereknek lehetőségük legyen a szabad választásra arról, miként akarják élni az életüket. 

Hangsúlyozta: a fizetésemelés hiánya a versenyképesség radikális csökkenéséhez, pályaelhagyáshoz, valamint elvándorláshoz vezet. Szerinte azonban ki kell mondani: olyan fizetést kell adni, amely megadja a választási lehetőséget a fiataloknak, hogy elinduljanak-e Európába vagy inkább a szülőföldjükön telepedjenek le. 

„Ahhoz, hogy a közszférában fizetésemelésre kerüljön sor, ahhoz törvény kell, ahhoz, hogy a reálgazdaságban dolgozó millióknak fizetésemelésük legyen, ahhoz kormányváltásra van szükség, erre készül a Magyar Szocialista Párt 2018-ban” – mondta a pártelnök. 

A kormány dicshimnuszai ellen

Tóbiás véleménye szerint Magyarország belső szétszakítottságát leginkább a jövedelemkülönbségek mutatják. 

Hozzátette: a baloldali politika a társadalmi igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket nem fogadhatja el kész tényként. Aki szerint az MSZP a fizetésemelés követelését azért fogalmazza meg, mert a pártnak nincs válasza a menekültkérdésre, nézze meg az elmúlt másfél-egy hónap gazdasági elemzéseit vagy az érdekképviseletek bértárgyaláson megfogalmazott állásfoglalását, keresse fel az érintett családokat. 

Tóbiás József szerint ma a közszférában dolgozó 700 ezer pedagógus, egészségügyi ápoló, közigazgatásban dolgozó előadó, illetve a szociális területen dolgozók pontosan értik, miről beszél az MSZP. 

Kitért arra, hogy több elemzés igazolja: ma egy szociális területen dolgozó ugyanolyan élethelyzetben van, mint akit gondoznia kell. A fővárosban a nettó átlagkeresetük 86 ezer forint, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 53 ezer forint. Hangsúlyozta: meggyőződése, hogy pártja politikájának központjában az emberek védelmének kell állnia. 

Ezzel szemben a kormány dicshimnuszai nem adják meg az embereknek az egzisztenciális szabadságot, a hétköznapok választásának szabadságát, azt, hogy az embereknek ne arról kelljen dönteniük, éppen melyik csekket tudják befizetni – fogalmazott. 

Mindenkinek kevés a fizetése?

Véleménye szerint az MSZP-nek a valósággal kell szembesítenie a kormány politikáját. Miközben lehet arról döntést hozni, hogy legyen fűtött focipálya Magyarországon, emberek százezreinek nincs elegendő fizetésük az elvégzett munkájához képest – mondta. A minimálbér emeléséről is hamarosan megkezdődnek a tárgyalások.

Tóbiás József szükségesnek nevezte, hogy egy egyetemet végzett fiatal a közszolgáltatásban kereshessen nettó 200 ezer forintot, főiskolai végzettséggel nettó 175 ezer forintot. 

Szerinte a reálszférában dolgozók sincsenek könnyű helyzetben, miközben a kormány az elmúlt öt évben azt hirdette, hogy a minimálbér bruttó értéke 42 százalékkal növekedett, ez valójában 14 százalékos növekedés, a különbözetet a magyar vállalkozások finanszírozzák. Az adócsökkentés kormánya valójában olyan terheket ró a vállalkozásokra, a munkaadókra, amelyek miatt nincs meg annak fedezete, hogy nettó emelést tudjanak adni – fejtette ki. 

A kormány bünteti Budapestet

Kunhalmi Ágnes, a párt budapesti elnöke arról beszélt, hogy az ország legnagyobb GDP-jét termeli a főváros. Azt mondta: a várost a kormány „bünteti”, előbb akart villamost Hódmezővásárhelyre, mint hogy „a szétrohadó 3-as metrót” megjavíttatta volna. 

Arra is kitért, hogy az MSZP által követelt béremelési program nagyon fontos, szükséges a középosztály megerősítése. Pártja küldetésének nevezte, hogy Magyarország és Budapest a Nyugatnak legyen a legkeletibb pontja és ne a Keletnek a legnyugatibb pontja. Szerinte ha a középosztály erős, akkor erős az egész ország, egyúttal csökken az idegengyűlölet. 

A hétfő az gyalázat volt!

Korózs Lajos, az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista alelnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a hétfő „a gyalázat napja” volt, amikor kormánypárti politikusok leszavazták a gyermekéhezés leküzdésére kidolgozott előterjesztést. Hozzátette: a kormány úgy harcol a szegénység ellen, hogy „betiltotta a szó használatát”, a Központi Statisztikai Hivatal pedig nem hozza nyilvánosságra a szegénységi adatokat. Hangsúlyozta: ha az egészségügyben egy fizikai munkát végző ember nem keres 70 ezer forintot, ha az iskolai kazánfűtő vagy a konyhán a szakács nem keres ennyit, akkor rabszolga. 

„Ha egy embernek csak annyi a fizetése, hogy abból lakni tud meg enni tud, akkor rabszolga, mert a rabszolgák is laktak meg ettek” – jelentette ki. Hozzátette: ha a versenyszférában az Auchan tud 10 százalékos béremelést adni, akkor az összes többi kereskedelmi áruházlánc is tud.

Lerobbant házakban lakunk

Korózs Lajos, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 36 legfejlettebb országot vizsgáló tanulmányára hivatkozva azt mondta: Magyarország polgárai szerény jövedelemmel rendelkeznek, csekély pénzügyi tartalékuk van, rossz körülmények között laknak, alacsony a várható élettartamuk, rossz az egészségi állapotuk. 

A Habitat for Humanity Magyarország adatait sorolva azt emelte ki, hogy másfél millió ember él lakhatási szegénységben, 30 ezren hajléktalanok és 555 ezer ember lakik olyan lakásban vagy házban, amely dohos, penészes, büdös vagy beázik a teteje. 

A Magyar Tudományos Akadémia kutatására hivatkozva arról is beszélt, hogy ma Magyarországon a háztartások 76 százaléka nem tud váratlan kiadást finanszírozni. Korózs Lajos szerint a Bodrogközben senki nem lenne erre képes, de a fővárosban is 50 százalékos ez az adat.

Minimálbér 2016

Minimálbér 2016 - A minimálbéreket jogszabályok határozzák meg, és országos szinten alkalmazzák őket a teljes munkaidőben foglalkoztatottak többségére. A minimálbér bruttó, vagyis a jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék levonása előtti összeg. Az elvonások mértéke országonként különböző. A legtöbb országban a minimálbér havi összegét határozzák meg.

Az elsődleges tárgyalások azt mutatják, hogy a munkáltatói oldal is nyitott az infláció mértékével megegyező minimálbér-emelésre.

Kilencszázalékos minimálbér-emelést akar kiharcolni 2016-ra a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) – Ez majdnem a háromszorosa lenne az idei 3,4 százalékos emelésnek, és nehezen lehetne elfogadtatni a vállalkozásokkal a lap szerint. A jelek szerint a kormány se akar ennyit emelni, Lázár János ugyanis júniusban azt nyilatkozta, 5,5 százalékos emeléssel kalkulálnak.

A minimálbér idén bruttó 105 ezer forint, amiből 68 775 forintot visz haza a munkavállaló. A szakszervezeti szövetség elképzelése 9,5 ezer forintos bruttó emelést jelentene, amiből több mint 6 ezer forintos nettó béremelés jönne ki. A Lázár által elkotyogott emeléssel viszont a bruttó összeg alig 6 ezer forinttal, a nettó kevesebb mint 4 ezer forinttal emelkedne jövőre.

Jobban teljesítünk?

Kedden derülhet ki, mennyire vevők a vállalkozások és a kormány a szakszervezetek ötletére. Holnap tartják ugyanis a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottságának ülését.

Kordás László, a MASZ elnöke a Népszabadságnak azt mondta: ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak. Szerinte presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat.

Messze még a létminimum

A létminimumot még a szakszervezetek elképzelésével se érné el a legkisebb kereset összege. Ma nagyjából 20 ezer forinttal marad el ettől: tavaly egy ember 87 351 forintból tudott megélni tavaly a létminimum szintjén. Idei adat már nem lesz, mert a Központi Statisztikai Hivatal beszüntette eddigi létminimum-vizsgálatait.

A szakszervezetek érdekszövetségei azt szeretnék elérni, hogy a minimálbér nettó összege fokozatosan érje el a mindenkori létminimumot. A MASZ elképzelése szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó. Így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét.

Erzsébet utalvány Plusz elektronikus kártya 2016 - bevezetik a kártya alapú Erzsébet utalványt

 Erzsébet utalvány Plusz elektronikus kártya 2016 - Plasztikkártya váltja az Erzsébet-utalványokat. Erzsébet-utalvány Plusz elektronikus kártyán egyszerre kezelhető az étkezési, az ajándék, az iskolai, a kultúra, a sport, valamint a gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány is. A kártya zsebei megfelelnek a papíron kibocsátott Erzsébet-utalványok típusainak, így az egyes zsebek felhasználhatósági köre azonos a papíralapú utalványokéval.

Az elektronikus utalványkártya mellett a papíralapú utalványok továbbra is forgalomban maradnak, azok elfogadásában nincs változás. Az utalványkártya a folyamatosan bővülő kártya-elfogadóhelyeken használható fel. A mágnescsíkkal rendelkező Erzsébet-utalvány Plusz kártyát vásárláskor PIN kód védi, a rendszer biztonságát pedig a nemzetközi MasterCard-csoport garantálja – írja honlapján az erzsebetutalvanyplusz.hu.

Az Erzsébet-utalvány Plusz kártya érvényessége 3 év, a feltöltött összegek felhasználási ideje megegyezik a papíralapú utalványokéval.

Plasztikkártya váltja a papíralapú Erzsébet-utalványokat

 

pedagógus bértábla 2020/2021 szeptember

pedagógus bértábla 2020/2021 szeptember

 

Elérkezett a szeptemberi béremelés ideje a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok számára. A bejelentett fokozatos emelési program ezzel elvileg nem áll le, a következő emelés 2019 szeptemberében várható. A korábban ígért további emelések törvényi háttere azonban megszűnt, mivel a számítási képletből kivették a minimálbért, így a minimálbér emelése már nem jelent automatikus pedagógus béremelést. Emiatt a  januárra várt emelkedés már elmaradhat, ami 3,44%, tehát nagyságrendileg átlag havi 10 ezer forint körüli összeg lett volna.

A 2019 szeptemberétől 2020 szeptemberéig érvényes bértáblákat a hatályos jogszabályok alapján számoltuk ki a Gyakornok, Pedagógus I. és Pedagógus II. kategóriákra.


A 2019 szeptemberétől érvényes bértábla:.

pedagógus bértábla 2015-2016

A számításhoz felhasznált adatok:

1. Az illetményalap számításának vetítési alapja 2015-ben 101500 forint.

2. Az illetményalap 2015. szeptember 1-től a vetítési alap
a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,
c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.

A vetítési alap és a fenti százalékok segítségével számítható ki az illetményalap.

3. A 2011. évi CXC. törvény 7. melléklete a rögzíti a garantált illetményt az illetményalap százalékában:

Családi kedvezmény 2016 két gyermek után - emelkedik a kétgyermekesek családi adókedvezménye

Ennyivel emelkedik jövőre a kétgyermekesek családi adókedvezménye - Nagyjából 300 ezer családot érintett az adó- és járulékkedvezmény – közölte a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Családi adókedvezmény 2016 - feltételek, nyomtatvány


Székely Hajnalka rámutatott, már az egy gyermeket nevelő családok is igénybe vehetik a kedvezményt. 2016-tól a kétgyermekes családok adókedvezményének mértéke emelkedik – tette hozzá. Jelenleg egy két gyermekes család gyermekenként nettó 10 ezer forintot tud visszaigényelni, ez az össze 12 500 forint lesz január elsejétől – közölte Székely Hajnalka.

Duplájára nő a kétgyerekes családok adókedvezménye

Négy év alatt duplájára nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, ami 350 ezer család megélhetését könnyíti meg. A kormány célja, hogy havi szinten 40 ezer forint maradjon a két gyereket nevelő családoknál az adókedvezmény révén. 2011–2014 között összesen 790 milliárd forint többlettámogatás maradt a családoknál az adókedvezmény jóvoltából, ami családonként 833 ezer forint megtakarítást jelent.

Folyamatosan emeli a kormány a két gyermeket nevelők családi adókedvezményét 2019-ig, amikor már havonta negyvenezer forintnyi adókedvezmény marad. Első lépésként január 1-jétől minden hónapban ötezer forinttal többől gazdálkodhatnak – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin elmondta: eddig az egy-, illetve kétgyermekes családoknál havonta gyerekenként tízezer forintnyi adókedvezményt érvényesíthettek a szülők, míg három után már közel 100 ezret.

Ezt a nagy különbséget szeretnék most csökkenteni, és ezzel is támogatni, hogy minél több gyermek szülessen, és megálljon a 34 éve tartó népességcsökkenés. – A cél, hogy 2019-ig havi szinten 40 ezer forint maradjon a két gyereket nevelő családoknál az adókedvezmény jóvoltából – fűzte hozzá. Fontos tudnivalóként sorolta, hogy az adókedvezmény megosztható, tehát mindkét szülő igénybe veheti, a közfoglalkoztatásból származó jövedelem után is igényelhető, illetve 2014-től már nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékokból is érvényesíthető, amennyiben az alacsonyabb jövedelme miatt valaki nem tudná a teljes kedvezményt igénybe venni.

Novák Katalin úgy fogalmazott: 2010-ben ugyan létezett egy kezdetleges formája az adókedvezménynek, ez azonban csak három vagy több gyerek után járt és mindössze négyezer forint volt havonta. – Az Orbán-kormány első lépései között kibővítette ezt a lehetőséget. Ennek az intézkedésnek köszönhetően míg 2010-ben csak 13 milliárd forint jutott családi adókedvezményre a költségvetésből, addig 2014-ben már 240 milliárd, amelynek köszönhetően közel 900 ezer család tudta igénybe venni ezt a lehetőséget – hangsúlyozta az államtitkár, aki kiemelte: 2011–2014 között összesen 790 milliárd forint többlettámogatás maradt a családoknál az adókedvezmény jóvoltából, ami családonként 833 ezer forintos megtakarítást jelent. Novák Katalin az elmúlt öt év családbarát intézkedéseit méltatva kiemelte az ősztől induló térítésmentes közétkeztetést a bölcsődékben és az óvodákban, a felmenő rendszerben bevezetett ingyenes tankönyvellátást, illetve az első házasoknak járó, idén elindított adókedvezményt.

A Fidesz-frakció,reagálva az államtitkár szavaira, közölte: amióta a magyar adórendszerben a gyermek az első, a családoknál egyre több pénz marad és egyre több gyermek születik. A családi adókedvezmény hat év alatt 1300 milliárd forintot hagy a szülők zsebében, jövőre a kétgyermekesek családi adókedvezménye tovább nő. A közlemény felidézte: a baloldal kormányzása alatt eltörölték a családi adókedvezményt és még a családi pótlékot is meg akarták adóztatni. Választási programjaikban is a családi adórendszer eltörlését tervezték és nemmel szavaztak a családok terheinek csökkentésére a 2016-os költségvetés elfogadásakor.

Hitel munkáltatói igazolás nélkül bárlistásoknak

A személyi kölcsön lényege fedezet nélkül:

A személyi kölcsön olyan szabad felhasználású hitel, melynek igényléséhez nincs szükség ingatlanfedezet bevonására. Az adósnak megfelelő jövedelemmel kell rendelkeznie, ez jelenti ugyanis a bank számára a kölcsön visszafizetésének legfőbb biztosítékát.

 

Cofidis fapados kölcsön munkáltatói igazolás nélkül

 

BAR listás személy adóstársként, kezesként sem szerepelhet gyorskölcsön ügyletben. A hitelfelvételre csak akkor nyílhat lehetőség, ha az ügyféladatok törlésre kerülnek az aktív státuszt követő passzív BAR státuszból is, ami jelenleg 1 év.

Milyen státuszai vannak a BAR listának?

A nyilvántartásban az adós két féle státuszban szerepelhet

  1. Jelenleg is fennálló, élő elmaradás – Nyitott státusz – Aktív BAR
  2. Az elmaradás már megszüntetésre került – Lezárt státusz – Passzív BAR

Aktív vagy passzív BAR esetén magyar bank nem fogad be személyi kölcsön igénylést

További feltételek:

A BAR lista és a hiteligénylés összefüggéseinek megismerése után érdemes időt szentelni a személyi kölcsönök további feltételeinek:

  • 23 éves kortól igényelhető.
  • Minimum féléves folyamatos munkaviszony szükséges hozzá.
  • Elsősorban a határozatlan időre szóló munkaszerződés preferált, de bankpartnereink egyike határozott idejű munkaszerződés esetén is kedvező lehetőséget kínál.
  • A hiteligénylésnél kizáró ok a próbaidő és a felmondási idő.
  • Az adótartozás ugyancsak kizáró tényező.
  • Az adósnak kell rendelkeznie legalább két hónapja aktív bankszámlával.
  • Díjrendezett közüzemi számlát kell bemutatni.
  • Alapfeltétel az állandó lakcím és az érvényes személyes okmányok.

 

Szeretne nyaralni menni, de nincsen elegendő pénze, vagy születési napi meglepetésre készül,de még hiányzik néhány ezer hozzá? A személyi kölcsönöket erre a célra találták ki, hogy kötöttség nélkül gyorsan, és kedvező kamatozás mellet jusson hitelhez.

A következő személyi kölcsönök közül lehet választani hazánkban:

Két konstrukció népszerű a hitelezők körében

Az első mely 6,12 vagy 24 hónap vagy hosszabb időre lehet igénybe venni, mely hitelt havonként kell törleszteni. Itt az adott bank számlájára történő rendszeres fizetés, nyugdíj stb. beérkezése arányában számolódik ki a hitel keret. A hitelt egy előzetes elbírálást követ melynek díja néhány ezer forintba kerül. A hitelbírálat után már kézhez is vehető a hitelezett összeg. A kölcsön összege általában minimum 100.000 forintról indul. A személyi kölcsön 20% feletti kamatozású. (függ a hitel összegétől és időtartamától) Néhány banknál elérhetők személyi kölcsönök munkáltatói igazolás nélkül.

provident behajtási osztály telefonszám,provident behajtási folyamata - provident nem fizetése

A központból érkező értékesítési célokat keményen behajtó csoportvezetők, maguknak állást és rendszeres jövedelmet hazudó hitelfelvevők, kutyával fenyegetőző adósok - velük kell szót érteniük a Provident képviselőinek. 

 

Provident gyorskölcsön igénylés itt!!!!!

 

A kis összegű, kezes nélkül adható lakossági hitelekkel foglalkozó cég korábbi alkalmazottai szerint nem a cég profiljával van a baj, de a rendszer szerintük mégsem működik jól. Az [origo]-nak arról beszéltek, hogyan híznak 30 ezres hitelek 170 ezresre, hogyan adósították el családtagjukat, hogy tudják hozni a számokat és hogyan adtak hitelt nem létező embereknek.

Óriási nyomás alatt dolgoznak a gyorskölcsönök nyújtásával foglalkozó Provident Pénzügyi Zrt. képviselői, akiknek az a feladatuk, hogy minél több hitelt helyezzenek ki a hozzájuk tartozó körzetben, majd ennek heti részleteit beszedjék a törlesztéssel sokszor csúszó ügyfelektől - ilyen a munka a Providentnél a cég több, különböző beosztásban dolgozó korábbi munkatársa szerint, akik egy kivétellel névtelenséget kérve nyilatkoztak az [origo]-nak arra hivatkozva, hogy titoktartás köti őket.

A Provident lakossági ügyfeleknek nyújt szabadon felhasználható - 30 000-200 000 forintos - készpénzkölcsönt. A cég képviselőinek feladata, hogy kihelyezzék ezeket a hiteleket, majd az ügyfeleket otthonukban felkeressék és hetente kis összegekben beszedjék a törlesztőrészleteket az akár 200-300 százalékos THM-mel (teljes hiteldíjmutatóval) terhelt kölcsönök után. A Provident adatai szerint a cég 5000 alkalmazottat foglalkoztat, így az ország 20 legnagyobb munkaadója közé tartozik.

"Csak akkor értettem meg, mikor már belekerültem" - elevenítette fel providentes pályafutásának kezdetét egy fiatal nő, aki Heves megyében volt csaknem két évig a cég képviselője. Az [origo]-nak valamennyi korábbi Provident-dolgozó azt mondta: újabb és újabb kölcsönök felvételére kellett rábeszélniük ügyfeleiket, másképp nem tudták teljesíteni a cég által minden képviselőnek külön-külön előírt "értékesítési célt".

"Hetekre lebontva megkapod a havi targetet, vagyis a célkitűzést, ezt az összeget kell kihelyezned, illetve beszedned" - fogalmazott egy volt Heves megyei Provident-alkalmazott, aki kérésünkre mutatott ilyen céges előirányzatokat. Szerinte csoportvezetője folyamatos nyomás alatt tartotta a képviselőket, hogy hozzák a célkitűzést, hívogatta, elszámoltatta, de előfordult, hogy kirúgással fenyegette beosztottjait. Ismerőseit, sőt saját családját is belehajszolta a hitelek felvételébe, mert - mint állította - tudta, hogy "meg kell lennie bármi áron az értékesítésnek". Egy másik, Hajdú-Bihar megyei képviselő azt állította: előfordult, hogy csoportvezetője este kilenckor küldte ügyfelekhez, mert még pár üzletkötés, illetve részletbeszedés hiányzott a kitűzött célhoz. Mint mondta, korábban több vezetőt elküldtek a rosszul teljesítő területükről, ezért a csoportvezetőjük "nem csinált titkot abból, hogy ha törik, ha szakad, ő behajtja rajtunk az elvárt számokat".

Minden üzleti vállalkozásnál vannak üzleti célok és elvárások - reagált Mikola Gergely, a Provident kommunikációs igazgatója. Szerinte a vállalat "reális és teljesíthető célokat tűz ki minden alkalmazottja számára", "azok teljesítéséhez szükséges képzést és infrastruktúrát pedig maradéktalanul biztosítja". Megkérdeztük, hogy valóban léteznek-e értékesítési célok, és ha igen, mi a következménye, ha valaki ezeket nem teljesíti. A cégtől azt a választ kaptuk, hogy az " üzleti működés részletei természetesen az üzleti titok körébe tartoznak".

Trükköznek a képviselők és az ügyfelek is

A Provident rendszeresen végez az alkalmazottak körében úgynevezett elkötelezettségi kutatást - mondta a cég kommunikációs igazgatója -, amelynek a legutóbbi, 2008-as eredményei alapján a "Provident a legjobban teljesítő magyarországi vállalatok közé tartozik", több mint 15 százalékkal meghaladva "az európai elkötelezettségi átlagot". Az [origo]-nak viszont a cég több egykori képviselője, csoportvezetője és a cég más alkalmazottai is azt állították: akkora a teljesítési kényszer, hogy emiatt rengeteg a szabálytalanság a kölcsönfelvételeknél. Szerintük ezért sok hitel bedől később. A provident behajtási osztály telefonszáma titkos, mindig rejtett számon hívják az ügyfeleket.

"A cégen belül a biztonsági munkatársak feladata, hogy ellenőrizzék a képviselőket: szabályszerű volt-e a szerződéskötés, stimmelnek-e az adatok, valóban annyi és olyan hitelt vett-e fel az ügyfél", mint amennyi a papírokon szerepel - mondta az [origo]-nak Mácsik Zoltán, aki korábban a cég egyik regionális biztonsági vezetője volt, jelenleg pedig a cég üzletpolitikáját kifogásoló és támadó Anti-Provident Akciócsoport egyik támogatója. Azt állította, hogy az alkalmazottak körében gyakori volt a sikkasztás, eltűntek a képviselőre bízott összegek, de számtalan más visszaélést is fel kellett deríteniük. "Gyakran fiktív szerződéseket kötöttek a cégnél, és csak papíron helyezték ki hitelt" - mondta Mácsik, ezért olykor azt kellett ellenőrizniük, létezik-e egyáltalán a hiteligénylési lapon szereplő ügyfél.

A volt biztonsági vezető egyik legemlékezetesebb esete az volt, amikor állítása szerint egy férfi panaszt tett, hogy fizetési felszólítást kapott, pedig nem is vett fel kölcsönt a Providenttől. "Az ügyfélinformációs adatlapon az állt, hogy a foglalkozása kamionsofőr, miközben a férfi vak volt, a jegyzőkönyvet is a kórházi szemészeti osztályán vettem fel, és egy orvossal írattam alá" - mondta Mácsik, aki szerint a cég képviselői belekényszerülnek a stiklikbe, "mert hozniuk kell a számokat". Mácsik öt évig dolgozott a cégnél, állítása szerint minden évben kapott jutalmat, végül mégis eljött, mert elege lett. Ennek egyik oka az volt, hogy a cég egyes alkalmazottai szerinte elnézőek voltak azokkal, akiknek nagyon sok ügyfelük volt, vagyis bejáratott ügyfélkörtől szállították az elvárt eredményt. Mácsik azt állította, hogy az ilyen munkatársaknak többen még a szabálytalanságokat is elnézték, csak nehogy visszaesés legyen.

Az [origo]-nak - Mácsik mellett - négy név nélkül nyilatkozó Provident-képviselő és egy csoportvezető is azt állította, hogy az ügyfelek és a képviselők is gyakran adnak le hamis adatokat a kölcsönszerződéseknél - előbbiek a kölcsön megszerzése, utóbbiak pedig az üzlet megkötése érdekében. "Ez az ügyfél részéről magánokirat-hamisítás, hiszen aláírja, hogy valós adatokat ad meg" - tette hozzá a névtelenséget kérő csoportvezető.

Adatok bemondásra

"Sokszor tudtuk, hogy kamu munkahelyet vagy kamu fizetést mondanak, de senki nem nézi meg igazán, szinte bemondásra megy" - fogalmazott a hitelkihelyezésről a volt Heves megyei Provident-alkalmazott. Az egyik kiskapu állítása szerint az volt, hogy a cég minden igazolás nélkül elfogad "egyéb jövedelmet" egy bizonyos összeghatárig. Ez a tűréshatár havi 20 ezer forint volt, amikor ő a cégnél dolgozott - mondta. Az [origo] korábban beszámolt olyan battonyai Provident-ügyfélről, akinek a rendszeres jövedelme mindössze havi 15 ezer forint szociális segély volt, mégis kapott hitelt a Providenttől. Mikola Gergely azt közölte: az ügyfelek hitelképességét a vállalat ellenőrzi, az ügyfélnek rendszeres bevétellel kell rendelkezni ahhoz, hogy hitelt kaphasson.

Más trükkökkel is megpróbálkoznak a hitelre ácsingózók. "Számtalanszor előfordult, hogy csak azért jelentkeztek be valahová, hogy kapjanak hitelt, mert lennie kell egy igazolt lakcímnek" - mondta egy korábban egy dunántúli megyében aktív Provident-képviselő, majd hozzátette: azért sem tenné tűzbe a kezét, hogy a neki bemutatott munkáltatói igazolások mindegyike valódi volt. "Leírva persze ez sehol nincs, de a vezetőm érzékeltette: nem az a fontos, hogy minden papír rendben legyen, ha úgy látom, hogy menne a kölcsön, akkor adni kell" - jelentette ki. A hamis ügyféladatok az ő esetében rosszul sültek el. Pár hónap után távozott a cégtől, és ekkor nyilatkozatban ismerte el, hogy a szabálytalanságokért ő a felelős.

Négyezer képviselővel dolgozunk, ekkora létszámnál előfordul, hogy valaki nem a szabályoknak megfelelően jár el - reagált a szabálytalanságokat firtató kérdésünkre Mikola. A vállalat az ilyen helyzetek megelőzésére és kiszűrésére "megfelelő folyamatokat alkalmaz, és amennyiben bármilyen szabálytalanságról szerez tudomást, haladéktalanul eljár az ügyben és meghozza a szükséges döntéseket" - mondta. Szerinte a "visszaélések értéke ennek megfelelően alacsony, és egyetlen esetleges visszaélés sem lehet hátrányos következményű az ügyfelek számára". A kommunikációs igazgató is kiemelte, hogy az ügyfélinformációs adatlapot mind a képviselő, mind az ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában írja alá.

"Aki nem csinálta, nem tudja"

"Fentről jön a target, utána lefelé ennek megfelelően rugdosni kell az embereket" - jellemezte a rendszert az [origo]-nak egy szintén név nélkül nyilatkozó férfi, aki állítása szerint korábban csoportvezető volt a cégnél. Szerinte sokkal inkább a hitelt felvevő emberek, mint a cég módszerei miatt nehéz a Provident-képviselők munkája, akiket - ahogy arra több forrásunk panaszkodott - rendszeresen fenyegetnek az elutasított ügyfelek vagy a hátralékkal küzdő adósok. Előfordult, hogy a heti részletért érkező képviselőre uszította kutyáját az adós, hogy megdobálták a cég alkalmazottját, vagy hogy légpuskával lőttek rá egy Provident-alkalmazott kocsijára.

A Provident szerint "nem éri gyakran atrocitás a képviselőket, de évi 15 millió ügyféltalálkozás során előfordulhat hasonló eset". A képviselők személyi biztonsága kiemelten fontos a vállalat számára, ezért átfogó képzéseken vesznek részt, személyi riasztóval rendelkeznek, és felkészítik őket "az ilyen ritka esetekre" - állította Mikola. Az [origo]-nak az egyik volt képviselő viszont azt mondta: a képzés annyiból állt, hogy figyelmeztették őket, egyszerre ne hordjanak magukkal sok pénzt, és mindig más útvonalon menjenek. Megerősítette, hogy mindannyian kaptak személyi riasztót, de ez szerinte egy flakon nagyságú eszköz, ami mindössze annyit tud, hogy éles, tülkölő hangot ad ki. "Azt mondták, ez majd leblokkolja a támadót, de semmi értelme, ezért soha nem vittem magammal" - tette hozzá.

"Aki nem csinálta, nem tudja, milyen, amikor a fizetni nem akaró adós a gyerekét küldi ki maga helyett a házból" - mondta az egykori csoportvezető. Szerinte "muszájból" vállalják el mégis sokan ezt a munkát (a Providenttől kapott adatok alapján a vállalatnak 4000 képviselője van, akinek több mint 70 százaléka nő): "Nekik is családjuk van, és mondjuk, Nyíregyházán, ahol alig akad munka, nem mindegy, hogy bruttó 290 ezret keres valaki egy hónapban."

A konfliktusok ellenére a törlesztéssel késő adósokat a cég volt munkatársai szerint hetente meghatározott ütemben látogatni kell a képviselőknek, illetve a csoportvezetőknek, ha pedig sehogy nem tudják behajtani a pénzt, pár hónap után átadják az ügyet a Provident követelésbehajtási osztályának. Egy ideig itt még próbálkoznak a tartozás beszedésével, mielőtt eladnák a követelést egy külső behajtó cégnek - írta le a rendszer működését több korábbi alkalmazott is.

Újabb és újabb hitelek

"Senkit nem kényszerítünk arra, hogy felvegye" a kölcsönt, de az ügyfeleket újabb és újabb ajánlatokkal keresik meg - állították forrásaink. "Cégen belül csak bevállalós hitelnek hívják azt, amikor valakit szabályosan rávesznek arra, hogy kölcsönt vegyen fel" - állította a volt Heves megyei képviselő. Felmondásában - aminek egy példányát eljuttatta hozzánk - azzal indokolta a cégtől való távozását, hogy nem tudja tovább felvállalni a "kötelező hitelkihelyezéseket", a "bevállalós hiteleket", amelyek "megkeserítették a munkáját".

Az ügyfelekre tukmált kölcsönökről korábban hitelfelvevők is beszéltek az [origo]-nak, és az ilyen eseteket a korábbi Provident-képviselők is ugyanúgy írták le, mint az adósok. "A 14. hétben már rendszerint felajánlottuk a párhuzamos hitelt, mert ez volt a határ: ha az első 13 hétben ment az adósnak a törlesztés, akkor megpróbáltunk rásózni egy újabb kölcsönt" - mondta az egyik névtelenséget kérő képviselő. Megerősítette azt is, hogy a képviselők gyakran előre levontak több heti törlesztőrészletet, főleg, ha úgy érezték, nem biztos, hogy az ügyfél tud fizetni. "Több hetet, összesen egy vagy akár két hónapot is levontunk előre" - állította a cég korábbi Heves megyei alkalmazottja. Szerinte a legszélsőségesebb eset az volt, mikor - a korábbi hitel előtörlesztése és a "biztonsági ráhagyás" után - a 150 ezer forintos új hitelből 30 ezret adott az adós kezébe. "Kimegy a képviselő a házhoz, ami szinte egy putri, és pár perc alatt a 30 ezer forintos hitelből 170 ezer forintos hitel lesz, még nagyobb részletekkel" - mondta a korábbi biztonsági vezető, Mácsik Zoltán is.

"Mint bármely szolgáltatást végző vállalat, jó ügyfeleink figyelmét felhívjuk az általuk igénybe vehető lehetőségekre" - reagált Mikola Gergely, aki szerint csak és kizárólag jól fizető ügyfeleiknek van arra lehetősége, hogy újabb hitelt vegyen fel a vállalattól. A Provident kommunikációs igazgatója szerint a vállalatnak nem az az érdeke, hogy a képviselőket minél több hitel kihelyezésére motiválja, hanem az, hogy "körültekintő munkával segítsék a megfelelő hitelbírálatot és abban legyenek érdekeltek, hogy a hitel visszafizetésre kerül". Ennek megfelelően a képviselők bérezési rendszere őket nem elsősorban a kihelyezésben, hanem a szerződésszerű ügyfélteljesítésben, tehát a begyűjtésben teszi érdekeltté - közölte Mikola, aki azt állította: "sem a vállalatnak, sem a képviselőnek nem érdeke, hogy az ügyfelet rábeszélje a hitel felvételére". Többször kiemelve nyilatkozatában azt is, hogy a hiteligények 60 százalékát visszautasítják. "A hitelek kihelyezéséről nem a képviselő dönt, a hitelbírálatot automatizált támogató rendszer segíti, amelynek döntését a képviselő nem bírálhatja felül" - tette hozzá.

Sokan nem is akarnak fizetni

Az [origo]-nak a név nélkül nyilatkozó, korábbi Provident-képviselők elismerték, hogy rendszeresen bevetnek különféle fenyegetéseket, ha az ügyfél nem fizeti rendesen a részleteket. "Odaállnak a posta elé, mikor tudják, hogy az ügyfél megkapja a segélyt vagy járadékot, de az is előfordult, hogy valakinek a munkahelyére ment be egy csoportvezető, és azzal fenyegetőzött, kirúgatja, ha nem fizet" - állította egyikük. Szerinte volt olyan eset, amikor egy csoportvezető a hálószobájában tört rá az ügyfélre, és felrázta.

Az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó volt csoportvezető szerint nem a Provident profiljával van a probléma, mert az embereknek szükségük van gyorskölcsönökre. "Ismerek olyat Kecskemét környékén, aki azért maradt életben, mert kapott 30 ezer forint kölcsönt tőlünk, amiből tüzelőt vett [...] Úgy kukázta össze a heti pár ezer forintos részletet, de végül kifizette" - mondta. Szerinte ennek a férfinak a példája is azt mutatja, hogy aki akarja, az vissza tudja fizetni a kölcsönt, míg sokan nem is akarják megadni a pénzt. Az egykori Provident-menedzser szerint ráadásul az egyszerű készpénzkölcsönök nélkül sokkal többen kerülnének az uzsorások kezébe, és az sem utolsó szempont, hogy így - még ha utólag is - de megtanulhatnak az emberek spórolni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK

 

Állami nyugdíj 2016 - Nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj 2016-tól

Tudjuk, és érezzük, hogy valami nem stimmel a magyar nyugdíjrendszerrel, és a nyugdíjakkal kapcsolatban, mégis olyan érzésünk van, mintha valamit nem tudnánk. Való igaz, hogy elég nehéz ennek a nyugdíjdrámának a végére járni, ezért álljon most itt 3 olyan tény, amely még nem ivódott be a köztudatba.

Az alaphelyzettel mindenki tisztában van, vagyis a nyugdíjasok már most is rosszul élnek, és ránk sem vár alap esetben szebb jövő. Erre fényes bizonyíték, amit a nyugdíjkalkulátor mutat, hiszen itt ki tudjuk számolni, hogy mekkora állami nyugdíjra számíthatunk. Azonban nagy kérdés, hogy ezt tényleg megkapjuk?


Nem jár alanyi jogon az állami nyugdíj!

 
Bármennyire is furcsán hangzik ez tény. 2012-ben ugyanis a társadalombiztosítás intézményét az alaptörvényből törölték, vagyis már nem szerepel az alkotmányban. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az állam bármikor dönthet úgy, hogy 10-20%-kal csökkenti a nyugdíjakat, vagy akár még drasztikusabban. Íme, az Alkotmány idevonatkozó paragrafusai:


„XIX. cikk
(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.


(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.


(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.


(4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi 
alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.”


Nem szeretnénk minden egyes szót elemezni, és feltétezésekbe bocsátkozni, de rendkívül sok a feltételes módban megfogalmazott mondat, vagyis ha történik velünk szemben egy sérelem (nyugdíjcsökkentés, kórházi ellátásért pénzfizetési felszólítás), akkor nincs hova panaszt tenni, mert az Alkotmány nem véd minket. Biztos, hogy a nyugdíjas megélhetésünket érdemes kitenni egy ekkora óriási kockázatnak?


A magánnyugdíjpénztári affér egy jelzésnek is felfogható


A mai napig élénken él szinte mindenkinek az emlékeiben, amikor az állam hozott egy határozatot, amelynek értelmében mintegy 3 ezer milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyon visszakerült az államhoz. Sokak egyenesen az „államosítás”, és a „lopás” szót is emlegették ezzel kapcsolatban, ami azért kicsit erős, hiszen mindenki nyilatkozhatott, hogy lemond-e a felhalmozott pénzről, és visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, vagy sem. Egy biztos óriási bizalomvesztést, és pesszimizmust hagyott maga után ez a történés. Viszont a múltból a leginkább tanulnunk kell, és ha az államra nem tudunk számítani az előrejelzések és a múltban történtek miatt, akkor más megoldást kell találnunk magunknak, konkrétan saját tőkét kell idős korunkra felhalmozni. Egyértelműen egy jelként kell felfogni a jelenlegi rendszer nem működik, nem kapunk rendes nyugdíjat, magunknak kell megoldani. Itt fontos megjegyezni, hogy attól, hogy a nyugdíj előtakarékosságokra adókedvezményt tudunk visszaigényelni, attól még nem változnak állami pénzzé, az állam nem tudja visszavenni. Ez egy üzleti alapon megkötött szerződés, vagyis ha ehhez nyúlna az állam, az olyan lenne, mintha a bankszámlánkról emelne le, ami elképzelhetetlen. A társadalombiztosítási rendszer pedig így is úgyis változni fog.
 
Már 2013-ban új nyugdíjrendszert kellett volna bevezetni

 
Kevesen tudják, de 2013-ra volt prognosztizálva, hogy változtatnak a nyugdíjrendszeren, viszont ez elmaradt. Mindenki tisztában volt vele, hogyha valamikor, akkor ebben az időben talán még lehetett volna kezdeni valamit a rendszerrel. A probléma elodázása pedig nem csak hogy nem vezet megoldásra, hanem tovább mélyíti az amúgy sem kis nyugdíjszakadékot. Az nem kérdés, hogy nemsokára még kellemetlenebb lesz nyugdíjasnak lenni, de még egy kellemes átmenet sem lesz, nem lesz idő felkészülni arra, hogy megfelelő nyugdíj-kiegészítésről gondoskodni, akár a munkáltatón keresztül, akár egyénileg. Pláne, ha csak a kifogásokat keressük, és nem kezdünk el most pénzt félretenni, mert az mondjuk, hogy az állam úgyis ellopja, vagy, mert azért fizetem az adót, hogy eltartsanak. Ezekből a kifogásokból nem fogunk tudni kenyeret venni, vagy rezsit fizetni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2016 - TB járulék 2016

TB – 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.050 forint.

Bejelentkezés a járulék fizetése alá:
Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélynek be kell jelentkeznie az adóhatósághoz a ’T1011-es nyomtatványon (2014. évre vonatkozóan a 14T1011-es nyomtatványon) a változást követő 15 napon belül. Az adatlap feldolgozását követően az adóhatóság az adózót nyilvántartásba veszi, és a befizetéshez szükséges csekkek postázását is biztosítja.

A bejelentkezéshez szükséges dokumentumok (a ’T1011-es nyomtatványon kívül):
– személyazonosításra alkalmas igazolvány,
– lakcímkártya,
– adóigazolvány,
– TAJ kártya,
– meghatalmazás, amennyiben nem az igénylő jár el az ügyben
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni.

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege 2016 évben - Öregségi nyugdíjminimum 2016

Az öregségi nyugdíj legkisebb összegét törvény állapítja meg, a nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtási szabályait kormányrendelet szabályozza.

 

Mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összege 2016

 

Nyugdíjkalkulátor 2016 - további részletek itt

 

További tájékoztatásért kérjük forduljon bizalommal a lakóhelye szerint illetékes kirendeltséghez!

2016. január 1 ???

 

2015. január 1.

28.500

2014. január 1.

28.500

2013. január 1.

28.500

2012. január 1.

28.500

2011. január 1.

28.500

2010. január 1.

28.500

2009. január 1.

28.500

2008. január 1.

28.500

2007. március 1.

27.130

2007. január 1.

26.830

2006. január 1.

25.800

2005. január 1.

24.700

2004. január 1.

23.200

2003. január 1.

21.800

2002. január 1.

20.100

2001. január 1.

18.310

2000. január 1.

16.600

1999. január 1.

15.350

1998. január 1.

13.700

1997. január 1.

11.500

1996. január 1.

9.600

1995. január 1.

8.400

1994. január 1.

7.480

1993. szeptember 1.

6.600

1993. március 1.

6.400

1993. február 1.

5.200

1992. január 1.

5.200

1991. január 1.

5.200

A munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege is 28,500ft !

 

-------------------

 

Jelentős az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény iránt

Csok az új Szocpol : Idei júliusi kibővítése óta jelentős az érdeklődés a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) iránt, jellemzően vidéken élők és használt lakás megvételéhez kérték ezt a fajta támogatást - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

További friss hírek ................

 

 

 

szocpol_2015-2016_feltetelek.jpg


Novák Katalin közölte, az eddigi adatok alapján úgy vélik, évente minimum 12 ezer családnak tudnak ily módon segíteni. Az eddig beérkezett adatok szerint július óta kétszer annyi támogatási szerződés jött létre, mint tavaly egész évben - tette hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a korábbi években is létezett hasonló konstrukció, azonban a szociálpolitikai ("szocpol") támogatás 2009-ben megszűnt, majd 2012-ben a Fidesz-kormány bevezette a családok otthonteremtési támogatását. Ez a fajta lakáshoz jutási állami támogatás a két gyermeket nevelőket és az új lakás vásárlását segítette.

A kormány felismerte, hogy sokkal több családnak jelentene segítséget, ha kibővítenék a konstrukciót, így 2015 júliusától már egy gyermek megléte esetén és használt lakás vásárlásához, bővítéséhez is igénybe vehető a csok - ismertette.

Novák Katalin hangsúlyozta, erre a kedvezményre nincs költségvetési korlát, így aki pályázik, és megfelel a feltételeknek, meg fogja kapni a támogatást.

Hozzátette: a vissza nem térítendő támogatás 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed, és függ a megvásárolni kívánt ingatlan méretétől, elhelyezkedésétől és energetikai besorolásától. Példaként elmondta, egy két gyermeket nevelő család egy 80 négyzetméteres ingatlanhoz akár 1 millió 700 ezer forint támogatást is kaphat.

Az eddigi igényekből az látszik, hogy a kérelmek 80 százaléka vidéki ingatlanra érkezik, 70 százaléka pedig használt lakás megvételéhez - ismertette Novák Katalin.

Áthelyezik a menekültek budapesti tranzitzónáit

Négy helyszínt vizsgál a főváros, két tranzitzóna lesz. A főpolgármester szerint megváltoztak a menekültek lehetőségei, nincs értelme a pályaudvarokon fenntartani a szolgáltatást.

Valószínűleg csütörtökön jelölik ki azt a két helyszínt Budapesten, ahová áthelyezik a pályaudvaroknál kialakított tranzitzónákat – mondta Tarlós István főpolgármester kedden este az M1 adásában. Három pesti és egy budai helyszín látszik alkalmasnak erre a célra – tette hozzá.

Tarlós kedden reggel a TV2-n arról beszélt, hogy „nem sok értelmét" látja annak, hogy a pályaudvarok környékén biztosítsanak „egy ilyen fakultatív szolgáltatást", miután a menekültek továbbutazásának lehetőségei beszűkültek. Az M1-en ehhez azt fűzte hozzá, hogy „mivel az osztrákok már nemigen engedik be" a menekülteket, nem logikus a központi pályaudvarokon fenntartani ezeket a zónákat.

Új Ford Transit, szervíz és tapasztalatok

Nincs hosszas előadás a csodás dizájnról, pár szóban el lehet intézni a dolgot, a legfontosabb, hogy az új Transit orrát olyanra tervezték, hogy Amerikában is tessen, meg hogy a beltér még személyautósabb, mint eddig. Az összes többi látványelemre racionális magyarázat van. Az oldalán a sok műanyag betét azért került fel a kocsira, mert azok óvják a karosszériát, a fényszórók és a hátsó lámpák nem divatból, hanem a kisebb koccanásoktól óvandó vándoroltak magasabbra, az oldalfalak már majdnem függőlegesek, hogy több áru férjen beléjük. Persze azért biztosan sokat foglalkoztak a dizájnerek az új Transit megjelenésével is, de az igazság az, hogy ha nem lenne az orrán a markáns hűtőmaszk, nagyjából bármelyik furgonnal össze lehetne keverni.

Ha már a hűtőmaszkot és az amerikaiakat emlegettük: érdekes folyamatnak lehetünk tanúi, hiszen az elkövetkező években az európai kisteherautók gombamód fognak szaporodni az USA útjain. Korábban is voltak Mercedes Sprinterek Dodge emblémával, de mivel a Daimler-Chrysler együttműködés nem működött, és lett helyette Fiat-Chrysler kooperáció, így az aktuális Fiat Ducatókat (más néven Citroen Jumper vagy Peugeot Boxer) árulják Észak-Amerikában, Ram ProMaster néven. Az új Transitot forgalmazni és gyártani is fogják az USA-ban, sőt, a Transit Connectet már árulják. Az európai furgonok amerikai van változatai igazán izgalmas darabok, motorválasztékuk kisebb, de egzotikusabb. Sajnos a barcelonai bemutatóra sem az öthengeres, 3,2-es turbódízelt (200 LE), sem a 3,7-es V6-os (305 LE) szívó benzinest nem hozták el. Igazi krokodilkönnyeket a 3,5-ös turbós V6-os EcoBoost hiánya miatt hullattam – egy 365 lóerős furgonnal veretni, még ha csak automataváltóval is létezik, elég izgalmas lehet. Békéscsaba Ford Szervíz

Íme a Magyar 2016-os költségvetés :(

Három hete benyújtották a törvényt, ami egyebek között előírja, hogy a költségvetéssel és az államadósság finanszírozásával kapcsolatos "stratégiai jelentőségű" adatok két évig nem nyilvánosak. koltsevetes-tervezet-2016.jpg

 

További hírek a nagyvilágból : Hírközpont

 

A salátatörvény rendelkezik még a pénzmosást legalizáló, állampapírért bűnbocsánatot kínáló Stabilitás és Megtakarítási Számla újabb könnyítéseiről. Eddig 5 évig a számlán kellett tartani a pénzt, és ha valaki idő előtt kivette, akkor a 16 százalék feletti részre be kellett fizetni az adót. Most egy év után már fel lehet törni, és 10 százalékra csökken a büntetőadó.

A törvényben olyanok vannak még, hogy a reklámügynökségek bónuszát hatósági árassá teszik. A nemzetgazdasági miniszter bizonyos keretek között szabadon csoportosíthatja át a pénzt. Illetve mostantól nem fogják megkövetelni, hogy az állami szervezetek szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium honlapján közzétegyék, nyilván hogy még nehezebb legyen belelátni a kormány működésébe.

Diák minimálbér 2015 - Ennyit fognak keresni a diákok

Támogatni és bővíteni kell az iskolaszövetkezeti munkavállalást - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

A politikus kifejtette: frakciótársával, Szatmáry Kristóffal több olyan javaslatot is beterjesztettek a parlament elé, amely segíti az iskolaszövetkezetek piacon maradását, a diákok munkavállalását és a bérük garantálását. Kiemelte azt a - kedden elfogadott - indítványukat, amely abban segít, hogy a nappali tagozatos, de passzív jogviszonyú felsőoktatási hallgatók ne csak feketén tudjanak munkát vállalni, hanem az iskolaszövetkezeten keresztül.

Emellett nagyon fontos az az előterjesztés, amelynek célja a diákbér-garancia megteremtése, vagyis hogy a diákok biztosan megkapják legalább a minimálbért

- mondta Kósa Lajos.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a magyar foglalkoztatás az elmúlt időszakban számottevően javult, de a 15-24 éves korosztályban "igen jelentős az elmaradásunk", ezért minden olyan eszköz - így az iskolaszövetkezetek rendszere is - nagyon hasznos, amely a fiatalok munkavállalását segítheti. Közölte: jelenleg mintegy 130 ezer nappali tagozatos fiatal dolgozik az iskolaszövetkezeteken keresztül, de "van még merítési bázis", ám szükség van a diákokat és az ő bérüket biztosító garanciákra.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK) vezető Gulyás Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy a "passzív hallgatók" helyzetének rendezése nagyon fontos volt, sokuknak ugyanis a tanulmányuk folytatásához van szükségük bevételre. Emellett voltak olyan diákok is, akiknek a korábbi jogszabályi megfogalmazás lehetetlenné tette, hogy a nyári szünidőben bekapcsolódhassanak az iskolaszövetkezeti munkába - tette hozzá.

A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a DiákÉSZ elnöke azt mondta: a megszavazott törvénymódosítással

újabb 25 ezer diák kap lehetőséget arra, hogy a legálisan, ellenőrizhetően és jól működő iskolaszövetkezetekben munkát végezhessen.

Fiák István arra bátorította a kormányt, hogy mutassa be az Európai Unió döntéshozó fórumai előtt a magyar iskolaszövetkezeti rendszert mint egy lehetséges eszközt a 25 év alattiak munkanélküliségének csökkentésére.

Külföldi címlapra került Magyarország

Terjedelmes cikket közölt a legnagyobb brit üzleti napilap, a Financial Times Magyarország gazdasági teljesítményéről, megszólaltatva hazai üzletembereket és szakértőket.

Számos megfigyelő és a magyar kormány politikai ellenfelei arra számítottak, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet gazdaságpolitikai intézkedései (a lap ezt Orbanomics-nak nevezi - a szerk.) gazdasági katasztrófához vezetnek. Őket mindenképpen váratlanul érhette az ország erőteljes gazdasági növekedése - fogalmaz a Financial Times cikke.

A brit napilap megszólaltatja Szügyi Gergely portfóliókezelőt, aki az online szállásfoglaló portál, a szallas.hu cégben meglévő tulajdoni hányadot is kezel. Szerinte felfutóban van az üzlet Magyarországon, erre jó példa, hogy a foglalások üteme megduplázódott, ami a fogyasztói bizalom javulására utal.

A szakember úgy vélekedett, hogy az elmúlt 6-7 évben a magyarok úgy érezték, hogy nem költekezhetnek, mostanra viszont már kiszámíthatóvá vált a törlesztőrészletük és a számláikra is kicsit kevesebbet kell fizetniük, ezért bátrabban kezdtek el költeni.

A gazdasági növekedés részben ennek köszönhetően meglepően erősen alakul ma Magyarországon. A kritikusok azonban még most is figyelmeztetnek arra, hogy a növekedés üteme nem fenntartható és felróják a kormánynak a külföldi befektetőket sújtó különadókat és a bizalomromboló intézkedéseket - számol be az FT.

Surányi György volt jegybankár szerint az elmúlt negyedéves gazdasági teljesítménye a kormány intézkedései ellenére következett be és nem azoknak köszönhetően - írja a lap, mely ezt követően bemutatja a magyar kormány leginkább kritizált intézkedéseit és az elért eredményeket. Szerinte a magánberuházásokat visszafogja a befektetői bizalom hiánya és a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika. A GDP növekedését elsősorban külföldi erők hajtották. A tartósan fennmaradó válságadók rombolják az ország potenciális növekedési ütemét.

Orbán Gábor államtitkár a lapnak hangsúlyozta: a számok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedés tartósan magas, ami pedig megcáfolja azokat a kritikákat, amelyek szerint Magyarország nem a helyes gazdaságpolitikát választotta.

Ezt igérik a pártok : minimálbér emelés 2016, bérpótlék 2016, munkahely teremtés 2016 - ez mind igéret.....

Az új munka törvénykönyvét bírálták, munkahelyteremtést és a minimálbér emelését sürgették ellenzéki politikusok és szakszervezeti vezetők pénteken, a munka ünnepén tartott majálisokon Budapesten. A Fidesz a kormánynak a keményen dolgozó emberek érdekében végzett munkáját hangsúlyozta.

További hírek a nagyvilágból : Hírközpont

 

 

Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a párt majálisán arról beszélt, a munka világában igazságtalanság, kiszámíthatatlanság, káosz alakult ki. A pártelnök igazságos, többkulcsos adórendszert, értékteremtő munkahelyeket szorgalmazott, emellett biztonságos, egészséges körülményeket a munkavégzéshez, azt, hogy a 40 évet ledolgozó férfiak is nyugdíjba vonulhassanak, valamint jogokat a szakszervezeteknek. Tóbiás József a 25 évvel ezelőtti rendszerváltást értékelve azt mondta: az ország tagja az európai közösségnek, amely biztonságot nyújt számára, de adósságként megmaradt a jóléti, a szociális rendszerváltás.

A Jobbik elnöke, Vona Gábor a párt majálisán arról beszélt, pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. Bejelentette azt is, a párt parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről. Vona Gábor működésképtelennek nevezte az Európai Uniót, de arról is beszélt, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne.

Schiffer András, az LMP társelnöke a budapesti Városligetben ismertette a pártnak a dolgozói szegénység felszámolására tett hétpontos javaslatát. Ez többi között azt tartalmazza, hogy a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létminimumot, emelnék a béreket a közszférában, átalakítanák a közfoglalkoztatás rendszerét, többkulcsos adórendszerrel és a munkavállalói járulékok csökkentésével a minimálbér nettó értékét 35 százalékkal, az átlagbérét 24 százalékkal emelnék.

A Demokratikus Koalíció majálisán Gyurcsány Ferenc arról beszélt, a rendszerváltozás óta eltelt 25 év legalább az ország kétharmadának adósa maradt, ezért ennek az "elfeledett hatmillió" embernek kell igazságot adni. Elképzeléseiket ismertetve közölte: kormányra kerülésük után öt éven belül szeretnék elérni, hogy a minimálbér ne legyen kevesebb a mindenkori létminimumnál. Azt is szeretnék, hogy a legminimálisabb szükségletet fedező mennyiségű ivóvíz és áram ára nulla forint legyen.

Az Együtt - A Korszakváltók Pártjának elnöke, Szigetvári Viktor arról beszélt, el kell törölni az egykulcsos adót, jelen formájában meg kell szüntetni a közmunkát, a piac és az állam között olyan tisztességes együttműködést kell megvalósítani, amely "kerüli az elmúlt huszonöt év demagógiáját", új munkahelyeket hoz létre, és segíti a lemaradókat.

A Párbeszéd Magyarországért szerint az általuk kezdeményezett alapjövedelem bevezetése a megélhetés biztosítása mellett méltóságot is ad azoknak, akiknek nem jut munka. Tordai Bence, a PM szóvivője a párt május elsejei rendezvényén az MTI-nek azt mondta, egyetértenek a szakszervezetek azon követelésével, hogy a minimálbérnek el kell érnie a létminimumot, de ma csaknem egymillió ember fizetése ezalatt marad, és ezt a helyzetet is orvosolná az alapjövedelem.

A Fidesz közleményt adott ki május 1-je alkalmából, ebben azt írták, a Fidesz-kormány 2010 óta következetesen képviseli a keményen dolgozó emberek érdekeit. Emlékeztettek rá: többi között bevezették az egykulcsos, alacsony személyi jövedelemadót, visszaállították a családi adókedvezményt. Támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat, a legnehezebb helyzetben lévőknek pedig a közfoglalkoztatás keretében biztosítanak munkát, megemelték a minimálbért, és megőrizték a nyugdíjak vásárlóértékét, csökkentették a rezsit. Felhívták a figyelmet arra, hogy 2016-ban tovább csökkentik a személyi jövedelemadót, a kétgyermekes családok újabb segítséget kapnak a családi adókedvezmény növelésével.

Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt elnöke május elsejei beszédében a milliárdos vagyonok egyszeri, 40 százalékos megadóztatását, legalább 200 ezer forintos minimálbért, nyolcórás munkáért megélhetést biztosító fizetést, a tényleges sztrájkjog visszaállítását, a vasárnapi pihenőnap megadását követelte.

Az Európai Baloldal - Munkáspárt 2006 rendezvényén a párt tagja, Morvai Tamás közgazdász arról beszélt, elég a megszorításokra épülő európai uniós politikából, mert a megszorítások politikája már a gazdasági értelemben erősebb tagállamoktól is komolyabb áldozatot követel, Németországban például szétszakadni látszik a társadalom és sok a munkanélküli.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László a dolgozói szegénység ellen szervezett fővárosi demonstráción arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt öt évben lerombolták a magyar dolgozók védelmét garantáló legutolsó pilléreket is, az alkalmazottakra ráerőltették az új munka törvénykönyvét, és így a magyarok az Európai Unió legkiszolgáltatottabb munkavállalói lettek.

A Liga Szakszervezetek majálisán Gaskó István elnök arról beszélt, komoly viták vannak a munkavállalók, valamint a kormány és a munkaadók között. A szakszervezeti vezető azt mondta, a magyar munkavállalók helyzete sokat romlott az elmúlt 25 évben, a minimálbér nettója nem éri el a létminimumot, azaz a munkavállalók napi 8 órában nem keresik meg a létfenntartáshoz szükséges forrást sem.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre a szövetség ünnepi rendezvényén kötelező munkáltatói felelősségbiztosítási rendszer bevezetését szorgalmazta, hogy az autókra kötött biztosításhoz hasonlóan kockázatközösség jöjjön létre, biztosítva a munkahelyi balesetben megsérült munkavállaló kártérítését.

Nőtt az álláskeresők száma

Márciusban 462 ezer álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában, több mint egy hónappal, illetve egy évvel korábban - közölte az NFSZ honlapján pénteken. munkat-keres.jpg

A szolgálat korábban nyilvánosságra hozott adatai szerint az idén február végén 430,7 ezren, 2014 márciusában pedig 431,5 ezren kerestek állást Magyarországon.

Az idén márciusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 10,4 százalék, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 7 százalék volt a jelentés szerint. A legalacsonyabb értékek továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében voltak: 3,1, illetve 2,2 százalék.A múlt hónapban 55,7 ezer pályakezdő szerepelt a nyilvántartásban, arányuk az összes álláskereső között 12,1 százalék volt.

A legtöbb pályakezdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de jelentős a Hajdú-Bihar megyében regisztrált pályakezdő álláskeresők száma is.

Több mint egy éve, vagyis tartósan 102,3 ezren voltak álláskeresők március végén, arányuk az összes álláskeresőhöz viszonyítva 22,1 százalék, ami 6,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban - derül ki a jelentésből.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2014. december - 2015. februári gördülő negyedévben 345,6 ezer volt, ami 7,7 százalékos, az előző évinél 0,7 százalékponttal alacsonyabb munkanélküliségi rátát eredményezett.Márciusban összesen 105,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes kirendeltségen, 4,4 százalékuk első alkalommal regisztrált.

A foglalkoztatók összesen 195,7 ezer üres álláshelyet jelentettek be a múlt hónapban, amelynek 91,5 százalékához igényeltek támogatást. Budapesten, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentették be az állások 42,3 százalékát. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 179 ezer volt, amelyből 177,8 ezer a közfoglalkoztatás valamely eszközét takarta. A kormányhivatal korábban azt nyilatkozta, hogy csökkenni fog a munkanélküliek száma, erre emelkedett.

Márciusban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 16,7 ezer volt, ami az összes álláshely 8,5 százaléka. A nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari, a bolti eladó, a mechanikai gép-összeszerelő, a szolgáltatási és szállítási, az egyéb termékösszeszerelő és pultfeltöltő, árufeltöltő foglalkozásokra vonatkoztak.

Összességében az idén márciusban 244,8 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, ebből a zárónapon 114,3 ezer maradt betöltetlen.

A múlt hónapban a foglalkoztatók 905 munkavállalót érintően jelentettek be csoportos létszámcsökkentési döntést a foglalkoztatási szolgálathoz, elsősorban Pest megyében és a fővárosban.

Nem emeli a kormány a Gyest és a családi pótlékot!

Ezt a választ kapta Szabó Tímea a család- és ifjúságügyért felelős államtitkártól. Helyette a munkajövedelemhez kötött támogatások, mint a családi adókedvezmény, vagy a Gyed extra kiterjesztését támogatják.2015 Április 1-től a kormányablak azaz a kormányhivatal intézi az ellátásokat : családi pótlék stb családi-pótlék-külföldi-munka-után.jpg

Szabó Tímea a Párbeszéd Magyarországért (PM) országgyűlési képviselője a népjóléti bizottság ülésén kérdezte meg Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárt, hogy a kormány tervezi-e növelni a családi pótlékot és a Gyes-t, ugyanis hét éve befagyasztották.

 
Az államtitkár szerint nem növelik ezeknek a mértékét, ugyanis a kormány a munkajövedelemhez kötött támogatások kötelezte el magát, így a a családi adókedvezményt, vagy a Gyed extra kiterjesztését.
 
Pedig – mint azt a PM-e képviselő közleményében írja – ennek szegénységcsökkentő hatása lenne. Szerinte ma legalább 300.000-en vannak ellátás nélkül az országban, ami egyben családok tízezreit jelenti, akik semmiféle támogatást nem kapnak a kormányzattól.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján többek között, arról beszélt növelik a a kétgyermekesek családi adókedvezményét, a kétgyermekes szülők a jelenlegi tízezer forint helyett 12 500 forint adókedvezményt vehetnek igénybe. Ez összesen 15 milliárd forintnyi bevételkieséssel jár a miniszter szerint.

Kormányhivatal családi pótlék utalás 2018

A Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok. A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, illetve a kormányablakokban lehet benyújtani.

2018 Januárban nem jön családi pótlék.

2015. február 2.
2015. március 2.
2015. április 1.
Előbb jön Április 27-29 közt – 2015. május 4.
2015. június 2
2015. július 1.
2015. augusztus 4
2015. szeptember 1.
2015. október 1.
2015. november 3.
2015. december 1.
 Az utalási időpontok tájékoztató jellegűek!
A pótlék összege havonta
Egy gyermekes család esetén: 12 200 Ft
Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 Ft
Két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13 300 Ft
Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14 800 Ft
Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16 000 Ft
Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 17 000 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23 300 Ft
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25 900 Ft

Ezzel az intézkedéssel a kormányhivatalokhoz kerülnek az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a lakáscélú állami támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok ugyancsak a kormányhivatalokhoz kerülnek.
A szervezeti átalakulás az ellátások szempontjából nem jelent változást, a juttatások határidőben és változatlan összeggel megérkeznek az állampolgárokhoz. A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket rövid időn belül a települési ügysegédeknél is be lehet majd nyújtani.

Ügyfeleink a támogatásokkal kapcsolatos ügyeiket 2015. április 1-től a Kormányhivatalok irodáiban intézhetik.

2016 : az adócsökkentés éve lesz! jön a 15%-os szja

A polgári kormány az adócsökkentés kormánya volt az elmúlt években, és azt szeretnénk, ha az maradna a jövőben is – hangzott el Rogán Antal és Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta, a kormány szerdán tárgyalja a 2016-os költségvetés tervezetét, valamint a hozzá kapcsoló adójogszabályokat. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály kedden tájékoztatást adott a Fidesz- és a KDNP-frakció összevont elnökségi ülésén, ahol a kormánypárti képviselőcsoportok megoszthatták szempontjaikat a tárcavezetővel. 15-szazalek-szja.jpg

Az elmúlt öt év fényesen bebizonyította azt, hogy Magyarország 2010-ben elkezdett reformjai működnek; a polgári kormány az adócsökkentés kormánya volt az elmúlt években, és azt szeretnénk, ha az maradna a jövőben is – jelentette ki Rogán Antal. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 16 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadó mértékét, mérséklődtek a családok adóterhei, visszaállították a családi adókedvezményt. A Munkahelyvédelmi Akciótervnek köszönhetően 2013-ban 97, 2014-ben pedig 125 milliárd forint maradt a vállalkozásoknál, valamint csökkentek a vállalkozások adóterhei is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, az elmúlt évek a családokat terhelő adók csökkentéséről szóltak, rámutatva, az a filozófiájuk, hogy „megérje Magyarországon mindenkinek dolgozni”. Mint mondta, a hamarosan Parlament elé kerülő büdzsé az adócsökkentés költségvetése lesz.

Ugyanitt Varga Mihály kifejtette, cél a 2010-ben megkezdett gazdaságpolitikai irány folytatása. A nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, a kiszámíthatóságot, a stabilitást és a tervezhetőséget erősíti, hogy már ebben a félévben – május 13-ig – a Ház elé kerül a jövő évi költségvetés tervezete.

Kijelentette, a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi büdzsé tervezésekor 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,8 és 2 százalék körüli inflációval, és körülbelül 2 százalékos államháztartási hiánnyal számol.

A gazdasági tárca arra tesz javaslatot, hogy 2016-ban 16-ról 15 százalékra csökkenjen az szja mértéke – emelte ki. Hozzáfűzte: ez azt jelenti, hogy 120 milliárd forint marad az embereknél, ez több mint 4 millió főt érint.

Szólt arról is, hogy a tőkehús esetében 27-ről 5 százalékra csökkenhet az áfa mértéke. A sertéshús alapvető élelmiszer, nagyon sokan fogyasztják – mutatott rá.

Szavai szerint 2016-tól nőni fog a kétgyermekes családok gyermekek után járó adókedvezménye, összesen 15 milliárd marad majd az érintett családoknál. Mint ismert, 2019-ig a jelenlegi 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik majd ez az összeg.

Varga Mihály elmondta, a különböző állami közszolgáltatások után fizetendő díjaknak, illetékeknek az összege is mérséklődhet, illetve egy részük meg is szűnhet. Számításaink szerint ez mintegy 10 milliárdot hagy majd az emberek zsebében – húzta alá.

Rogán Antal felhívta a figyelmet arra, hogy 2016-ban egy gyermeket nem nevelő, két átlagkeresővel rendlelkező család esetében havi 4700 forinttal, éves szinten körülbelül 56 ezer forinttal több marad. Két minimálbéren kereső, kétgyermekes család esetében ez az összeg havi 7100, évi 85 ezer forint, egy két átlagkeresővel és két gyermekkel rendelkező család esetében pedig már havi 9000-9500 forint ez az összeg – sorolta.

Magyarország nagy lépést tesz előre az adócsökkentés útján – jelentette ki, egyúttal leszögezve, a Fidesz-KDNP frakciója az Országgyűlésben támogatja majd ezeket a javaslatokat.

Egyszámjegyű, egykulcsos adórendszert szeretnénk, azért dolgozunk, hogy ez minél hamarabb megtörténjen – válaszolta Varga Mihály egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre. A politikus rámutatott, lépésről-lépésre haladnak efelé, mint mondta, „egyre közelebbinek érzi, hogy ehhez a bűvös egyszámjegyhez közelebb kerüljünk”.

110 százalékig betartjuk az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodást, a kormány elé kerül a bankadó tervezett csökkentése – szögezte le, hozzátéve, jelenleg is egyeztetnek a Bankszövetséggel. Úgy fogalmazott, a bankadó csökkentése nem öncél, hanem azért fontos, hogy a hazai kkv-k nagyobb mértékben tudjanak hitellehetőséghez jutni. Az egyetértési nyilatkozat alapján 2016-ban a bankadó mértéke a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökkenhet. Más ágazati különadóknál nem terveznek változást - fűzte hozzá.

Szólt arról is, hogy a megkezdett életpálya-modelleket, illetve béremeléseket folytatják, 2016 közepétől pedig a kormányzati tisztviselők esetében is szeretnék elindítani az életpályát. Ennek a fedezete rendelkezésre áll a költségvetés tervezetében – mondta.

Újságírói felvetésre reagálva szólt arról is, hogy 100 milliárdos tartalékkal terveznek, ennyi áll majd rendelkezésre rendkívüli kormányzati intézkedésekre.

FORRÁS : fidesz.hu

Családtámogatások 2015/2016 - a bölcsőde sokaknak segít!

Az elmúlt öt évben mintegy 28 milliárd forintból több mint hatezer bölcsődei férőhely jött létre, csaknem ötezer pedig megújult Magyarországon - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a bölcsődék napja alkalmából rendezett központi ünnepségen kedden Nyíregyházán.

Novák Katalin hangsúlyozta, ezt a munkát fogja tovább folytatni a kormány a jövőben is, a cél a 60 ezer bölcsődei férőhely elérése és kialakítása. Fontos, hogy minden szülőnek, aki a gyermekét bölcsődében szeretné elhelyezni, rendelkezésére álljon elegendő férőhely, és ezek ott jöjjenek létre, ahol szükség van rájuk - tette hozzá az államtitkár.

"A gyed extra rendszerének bevezetése lehetővé teszi az édesanyák számára, hogy ne kelljen választaniuk a munka és a család között, így össze tudják egyeztetni a munkahelyi életet a kisgyermekek nevelésével."

Kiemelte, a gyed extra rendszerének bevezetése lehetővé teszi az édesanyák számára, hogy ne kelljen választaniuk a munka és a család között, így össze tudják egyeztetni a munkahelyi életet a kisgyermekek nevelésével. Az ő elhelyezésükben kiemelt szerep jut a bölcsődéknek, amelyek a kisgyermekes családok támogatásának kiemelt eszközeivé váltak - mondta.

A helyi művelődési központban megrendezett ünnepségen Novák Katalin több száz bölcsődei szakember előtt arról beszélt, hogy a szociális szférában bevezetett ágazati bérpótlék célja a szakterületen dolgozók munkájának a korábbiaknál jobb elismerése volt. A dolgozók anyagi elismerésben "nagy adósság" halmozódott fel az elmúlt évtizedekben, a kormányzat jelenleg azon van, hogy javuljon a bölcsődei szakdolgozók anyagi megbecsülése is - mondta az államtitkár.

Támogatjuk, hogy az édesanyák vissza tudjanak menni a kisgyermekek mellett dolgozni, ez pedig abba az irányba mutat, hogy a bölcsődék "nem megvetett, nem lenézett részei" az ellátórendszernek, hanem egyre inkább megbecsült elemei - fogalmazott az államtitkár.

Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke beszédében felidézte, az első bölcsődét 1852. április 21-én hozták létre, e jeles dátumot 2010-ben előbb hivatalos ünneppé, 2013-ban pedig nevelés nélküli nappá nyilvánították. "Ezen az ünnepnapon megállunk egy kicsit, megpihenünk, és megköszönjük minden munkatársnak, hogy a bölcsődei ellátásért ilyen magas hivatástudattal és elkötelezetten dolgoznak" - hangsúlyozta az egyesületi elnök.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza Fidesz-KDNP-s polgármestere megerősítette, a nyírségi megyeszékhely önkormányzata kiemelten fontos feladatának tekinti a bölcsődék és óvodák fejlesztését, illetve az ott dolgozók munkakörülményeinek javítását. Az elmúlt három évben indított program keretében 11 óvodát és 6 bölcsődét újítottak fel, a tervek szerint a következő két évben az összes ilyen intézményt felújítják - közölte a városvezető.

Az ünnepség alkalmából Novák Katalin miniszteri elismeréseket és díjakat adott át a bölcsődei szakdolgozóknak.

(MTI-fidesz.hu)

Óriásit ugrottak a lakásárak

Rekordév jöhet, mert továbbra is szárnyalnak az ingatlaneladások, a tavalyi számokat rendre másfélszeresen múlják felül. És ez bizony meglátszik az árakon is. lakasarak-2015-2016.jpg

Az ingatlanforgalomban márciusban is, idén már harmadszor becsült másfélszeres forgalmat a Duna House, az előző évi azonos időszakhoz viszonyítva. Az első negyedévben 32 ezer fölötti tranzakciószámnál tart az ingatlanpiac, amely a tavalyi 21-, vagy a tavalyelőtti 18 ezres adatokat jóval túlszárnyalja.

Továbbra is benne van a piacban a válság utáni rekordév lehetősége, ami a teljes évre elérheti a 140-150 ezres adás-vételi mennyiséget. Idén eleve magas szintről indult a kereslet, január és február hónapokban egyaránt 101 százalékponton állt az index, ami márciusra 105-re emelkedett tovább. Ez annyit jelent, hogy az elmúlt 5 évben nem volt ilyen nagy a vevői érdeklődés, ami a jövőre vetítve bíztató jel a piacon.

Itt a cáfolat is :Lakáspiac 2015/2016: Új lakást senki sem vesz

Meglepő árugrás

Az elmúlt hónapok piaci eseményei alapján sejteni lehetett, hogy az árak tavalyi emelkedése idén is folytatódni fog, ám 2015. első negyedévének ilyen szintű árugrása mégis meglepő. Egy éve 81 ponton állt a Duna House Országos árindexe, majd 82, 83 és az utolsó negyedévben 85 volt, idén pedig már 91. Az Országos Panellakás árindexe 2014. II. negyedévében indult emelkedésnek és meredek ütemben 78-ról 92 százalékpontra emelkedett. A Téglalakás Index még 2014-ben is 85 pont körül stagnált, ám az idei első negyedévben szintén nagy ugrással 90-re emelkedett. Így elmondható, hogy (nominális értelemben) az országos árak a válság előtti szint közelébe kerültek.

Vidéken is csúcsot döntenek az árak

A vidéki árindexek mindegyike emelkedett, sőt többéves csúcsokat is megdöntöttek. Kelet-Magyarországon egy év alatt 81-ről 95 pontra ugrott a panelek ára, ami 2009-es szintnek felel meg. Ugyanitt a téglalakások ára 5 éves stagnálást követően ugrott 88 százalékpontra. Nyugat-Magyarországon mindkét típus lassú esésben volt a válság után, így bár mindkettő emelkedett az első negyedévben még trendről korai lenne beszélni.

A budapesti árindexek áttörték a 100 pontos határt, vagyis mindkét lakástípus (nominálisan) drágább most, mint 2008. első negyedévében, a válság előtt volt. A panel 2013. IV. negyedévében a 77 pontos történelmi mélypontról drasztikus emelkedéssel 105-re érkezett az idei első negyedévben. A téglalakások árindexe egy éve még 90 százalékponton állt, majd mostanra 102-re emelkedett.

Négyzetméterre ennyiért mennek

Az idei első negyedévben Közép-Magyarországon vették a legmagasabb négyzetméteráron, 194 ezer forintért a panellakásokat. Ezen belül természetesen a főváros volt a drága régió, ahol Dél-Budán és Észak-pesten 260-270 ezer forint/négyzetméter körüli árakon keltek el a panelek. Vidéken a Nyugat-Dunántúlon vásároltak magasabb áron, itt átlag 172 ezer forintért cseréltek gazdát a panelek, míg a legalacsonyabb áron Észak-Magyarországon, ahol 108 ezer forintot fizettek.

A megvásárolt téglaépítésű lakások négyzetméterára szintén Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 259 ezer forint, míg Észak-Magyarországon ennek kevesebb mint fele, 125 ezer. Észak-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon vették a legmagasabb áron a vidéki lakásokat, 185-190 ezer forint/négyzetméter körüli átlagon. Budapesten Észak-Budán fizették a legtöbbet, 382 ezer forintot, a Belvárosban pedig 317-et egy négyzetméterért. Észak-Pesten és Dél-Budán 260-270 ezer forintos árakon vásároltak, míg Dél-Pesten 236 ezerért.

Ennyit lehetett alkudni

A panelekre az első negyedévben Budapesten 2-3 százalék vevői alku volt jellemző, vidéken ennél picivel magasabb, kivéve Dél-Alföldön és Észak-magyarországon, ahol egyaránt 7-7 százalékot tudtak a vevők az árból lefaragni. A téglalakásokra a fővárosban 4 százalék körüli alku volt jellemző, vidéken pedig egyaránt 5-6 százalék. A családi házakra Budán 7 százalék, Pesten 8 százalék volt az átlagos alku mértéke, vidéken pedig 1-2 százalékkal több, kivéve Észak-Alföldet, ahol 11 százalékot és Dél-Alföldet ahol pedig 13 százalékot tudtak a vevők a végső árból alkudni.

Nem lankad a befektetői kedv

A fővárosban márciusban az összes vásárló 35 százaléka nyilatkozott úgy az ingatlanos cégnek, hogy befektetési céllal vett lakást. 20 millió forintos átlagon költöttek, 65 négyzetméter-es lakásokra. Minden negyedik vevő első lakást vásárló volt, ők is magas átlagon, 17 millió körül vásároltak 53 négyzetméter körüli ingatlant.

Vidéken a legnagyobb arányú vevői kör a nagyobb lakásba költözőké volt 28 százalékkal, de közel ekkora volt a befektetői jelenlét is. A befektetők vidéken 10,5 millió fölött vásároltak, 70 négyzetméter körüli ingatlanokat. Itt is minden negyedik vevő első lakást vásárló volt, akik 9,5 millió körül költöttek szintén 70 négyzetméter körüli lakásokra.

A fővárosi eladók 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb ingatlant tervez vásárolni. Ők átlag 50 négyzetméter körüli lakásaiktól váltak meg 14 millió forintos átlagáron. Az eladók további 22-22 százaléka örökölt ingatlant adott el, illetve kisebb lakásba menne. Elkezdett növekedni a végtörlesztés miatt eladók aránya. A banki elszámoltatás következtében arányuk márciusban már 5 százalék volt. Vidéken 6 százalék volt ugyanennek a csoportnak az aránya, ami szintén erős növekedés. Legnagyobb arányban szintén nagyobba költöznének az eladók, illetve örökölt ingatlant értékesítettek.

Hajlandóak többet költeni a vevők

Budán az idei és a 2014-es első negyedévben eladott ingatlanok paramétereinek összehasonlításából látszik, hogy a megvásárolt lakások fajlagos ára erősen növekedett. Tavaly még a vevők 23 százaléka vett 5-10 millió között, igén ez az arány 10 százalékra esett vissza és inkább 15 millió felett költöttek a vevők, akik közül 12 százalék 40 milliós áron túl is vásárolt. Pesten ugyanez a helyzet, 10 millió alatt kevesebb arányban vásároltak és inkább efölött költöttek ingatlanra.

Vidéken ugyanez a jelenség figyelhető meg, az 5 millió alatti vevők aránya 20-ról 14 százalékra csökkent és inkább efölött költöttek, ezen belül a 20-30 milliós ingatlanok aránya 3-ról 5 százalékra nőtt. A vevők 41 százaléka vidéken 40-60 négyzetméter közötti lakást vett, 22 százalék pedig 60-80 közöttit. Ennél kisebbre csak 11 százalék költött. Pest Megyében már nagyobb az igény a méretesebb ingatlanokra, itt a vevők harmada 100 négyzetméter fölöttieket választott.

Ezt is tudni kell az adóbevallásokhoz

Sokszor felmerül a személyijövedelemadó-bevallások és a társaságiadó-bevallások kitöltése során, hogy mely jövedelmek minősülnek ellenőrzött külföldi társaságtól kapott jövedelmeknek, ehhez magát az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát kell tisztázni. Nem minden esetben minősülnek ellenőrzött külföldi társaságnak az annak látszó vállalkozások, amelyeket a köznyelvben off-shore társaságokként emlegetnek.

Az átláthatósági vizsgálatok során nagyon sok esetben megállapítják az "off-shore" helyszínen székhellyel rendelkező anyavállalatok esetében, hogy nem átlátható a társaság, pedig a valóságban először azt kell megvizsgálni, hogy egyáltalán ellenőrzött külföldi társaságnak lehet-e tekinteni az "off-shore" helyszínen székhellyel rendelkező vállalkozást, mert ezt önmagában a székhelye nem fogja feltétlenül megalapozni.

Első körben érdemes az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát megismerni, hogy be tudjuk azonosítani, ha ilyen társaságtól kapott vagy ilyen társaságnak fizetett jövedelemről van szó. Tapasztalatok szerint nagyon sokszor nem történik meg a beazonosítás, pedig a jövedelem megfelelő adózásához erre szükség van.

süti beállítások módosítása