Iparűzési adó 2013 - A helyi adók a legfontosabb bevételi forrást jelentik az önkormányzatok számára 2014-ben is !

Jól mutatja a bevétel nagyságát az a statisztikai adat, amely szerint az önkormányzati bevételek több mint 80 %-a. Természetesen befizetések az utóbbi években folyamatosan csökkennek, amelynek az oka a kialakult gazdasági helyzet, illetve a nemzetközi gazdasági válság. Ugyanis ezeknek köszönhetően rengeteg vállalkozás ment csődbe, vagy vált fizetésképtelenné. Ennek következtében pedig nagymértékben csökkent az önkormányzatok bevétele ebből az adónemből, aminek az lett a következménye, hogy más helyi adók kivetés is szóba került, ami pedig a lakosság, illetve az adófizetők hangulatát rontotta.

Nézzük meg, mit tudunk az iparűzési adó 2013-as szabályairól. Az adó alapját a nettó árbevételből kell képezni. Csökkenteni kell az értékesített áru beszerzési árával, a közvetített szolgáltatások értékével, az előállításhoz igénybe vett anyagköltséggel, és végül az alapkutatásnak, kísérleti fejlesztéseknek az aktuális adóévben felmerült költségeivel. Újdonság, hogy 2013-2014-től sávosan kerül megállapításra az adóalap, amely után a kivetett adót fizetni kell. Ez a következő képen alakul. Az 500 millió Ft alatti nettó árbevételt elért cégek levonhatják teljes egészében a beszerzési, illetve a közvetített szolgáltatások értékét, azaz a nettó árbevétel 100 %-ig. Ugyanezt az 500 millió és 20 milliárd Ft közötti nettó árbevételt elért cégek a nettó árbevétel 85 %-ig, a 20-80 milliárd Ft közötti nettó árbevételt produkáló cégek annak 80 %-ig, végül a 80 milliárd nettó árbevételnél nagyobb nettó árbevételt kimutató vállalkozások a nettó árbevétel 75 %-ig tehetik azt meg. Az iparűzési adó mértéke az adóalap 2 %-a.

A helyi iparűzési adó legfontosabb szabályai

Tippek :

1. Költözésre fel! Olyan települést kell választania a cége székhelyéül, amely településen az iparűzési adó mértéke: 0 %. Több ilyen település is van Magyarországon. Léteznek székhelyszolgáltató cégek - interneten könnyen megtalálhatóak -, amelyek bizonyos szolgáltatási díj fejében székhelyszolgáltatást nyújtanak teljes körű ügyintézéssel ezeken a településeken.
2. Mennyit kell fizetni összesen? A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) alapján 2 %-os mértékű iparűzési adót kell fizetni. Az adó alapja állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a törvény 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania.
3. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenységnek számít, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.
4. Ki menthet meg minket az iparűzési adódótól? Egyértelműen az önkormányzat, aki rendeletében jogosult adómentességet, adókedvezményt megállapítani a vállalkozó számára. Az adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek a vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Az önkormányzat az adómentességre, adókedvezményre való jogosultság szempontjából 2,5 millió Ft-nál alacsonyabb adóalap-összeget is meghatározhat. Az adómentesség, adókedvezmény terjedelmének, mértékének valamennyi vállalkozó számára azonosnak kell lennie.
5. Milyen adómentességek léteznek?
   1. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség: A Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
   2. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége: Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága. Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság a mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni.