Rokkantsági ellátás kategóriák 2013/2014 - rokkantnyugdíj
A törvényi változások
- a Díjmentesítés rokkantság esetén (903, 913, 914, 916, 973, 983 jelű kiegészítő biztosítások)
- a Rokkantsági járadék (923, 924, 926, 974, 984 jelű kiegészítő biztosítások), továbbá
- a G41, G42 jelű csoportos kiegészítő biztosításokat érinti.
A törvényváltozáshoz való alkalmazkodás miatt a szabályzatokban szereplő I., II., III rokkantsági csoportokat össz-szervezeti egészségkárosodási százalékoknak, illetve ezzel párhuzamosan az új minősítési kategóriáknak felelteti meg a biztosító, és ez alapján nyújtja vagy utasítja el a biztosítási szolgáltatást.
A biztosítási feltételekben szereplő I., II., III rokkantsági kategóriák milyen mértékű egészségkárosodásnak felelnek meg?
Rokkantsági csoportok (régi szabályozás) |
Komplex értékelés alapján meghatározott össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke (%) és az ahhoz köthető minősítési kategória betűjele |
I. csoport |
„E” kategóriába tartozó |
II. csoport |
„D” kategóriába tartozó |
baleseti eredetű III. csoport |
„C1”, vagy „C2” kategóriába tartozó |
Hogyan érinti ügyfeleinket a törvényi változás, mi változik a kárelbírálási folyamatban?
A törvényi változások kapcsán az volt az elsődleges célunk, hogy ügyfeleink a megváltozott szabályozást követően annak ellenére se kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, hogy az új a törvény a rokkantsági ellátások mértékének meghatározásakor új szempontként figyelembe veszi a rokkantság rehabilitálhatóságát is.
Az ellátás összege említett átlagjövedelem meghatározott mértéke, a törvényben meghatározott maximum és minimum értékekkel.
Ezek a rehabilitációs ellátás esetében a következő szerint alakulnak:
- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, (B1 kategória)
- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. (C1 kategória)
Rokkantsági ellátás alapján pedig a következő:
- Akinek az egészségi állapota 51-60% között van és a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt (tehát B2-es kategóriába tartozik), a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka. Ugyancsak ilyen mértékű ellátás illeti meg azt a személyt, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, tehát B1-es kategóriába tartozik, de a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
- Akinek az egészségi állapota 31-50% között van, de rehabilitációja nem javasolt (C2-es kategória) annak juttatása a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
- Ugyancsak ilyen mértékű ellátás jár annak a C1-es kategóriába tartozó igénylőnek, akinek a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig –es hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
- Akit a komplex felülvizsgálat alapján D kategóriába soroltak, (tehát egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka jár rokkantsági ellátásként.
- És végül, aki E kategóriába került, (egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes) a juttatása megegyezik a havi átlagjövedelem 70 százalékával, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka
Az említett ellátásokat a nyugdíjemelésre vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező arányban kell emelni.