Életbiztosítással kombinált lakáshitel 2014

Magyarországon az elmúlt években a lakásvásárlási hitelek erőteljes növekedéséhez kapcsolódóan a lakáshitelekhez köthető biztosítási termékek értékesítésénél is nagyarányú fejlődés tapasztalható. Ennek oka, hogy a pénzügyi intézmények kockázataik csökkentésére az életbiztosításokat, mint másodlagos fedezeteket bevonták a hitelezésbe. Ismert az a tény, hogy a legtöbb jelzáloghitelt nyújtó pénzügyi intézmény a hitel biztosítékaként, fedezeteként a megvásárolt ingatlanra, vagy más, a hitelfelvevő által felajánlott ingatlanra jelzálogjogot jegyeztet be. A bank jelzálogjoga mellett azonban további biztosítékul szolgál az életbiztosítás, mint másodlagos fedezet.

A különböző pénzügyi intézmények olyan különféle hitelkonstrukciókat kínálnak, amelyekhez eltérő típusú életbiztosítások kapcsolódhatnak. Nemcsak az életbiztosítások típusában mutatkozik eltérés, hanem abban is, hogy a hitel- és az életbiztosítási szerződések megkötésére egymással egy időben, egymásra tekintettel, vagy eltérő időpontban kerül sor.

Az igénybe vehető életbiztosításokra az alábbiakban a következő csoportosítást alkalmazzuk:

A hitel- és biztosítási termékek összekapcsolására alkalmazott tipikus megoldások alapján az alábbi csoportok állíthatók fel:

Valamennyi konstrukció kapcsán elmondható, hogy:

  • A biztosítási szerződés kedvezményezettje a hitelnyújtó bank lesz, így a biztosítási esemény bekövetkezésekor a bankot illeti a biztosítási összeg, és csak a hitel teljes törlesztését követően fennmaradt összegre tarthat igényt maga a szerződésben nevesített eredeti kedvezményezett, azok hiányában az örökösök.
  • A bank e jogosultsága, azaz kedvezményezetti pozíciója nem törölhető.
  • Egy életbiztosítás fedezetként csak egy kölcsönszerződéshez kapcsolható.
  • Az életbiztosítási és a jelzáloghitel szerződések összekapcsolásának valamennyi fent bemutatott esetére az is igaz, hogy – bár kezdő időpontjuk lehet eltérő – lejárati időpontjuk megegyezik, vagy legalábbis a biztosítás tartama jellemzően nem rövidebb (nem jár le korábban), mint a hitelé.

Lakáshitel felvétele már fennálló életbiztosításhoz

Az eltérő időpontban kötött szerződések tipikus esete az, amikor az elsősorban fedezeti jellegű életbiztosításához az ügyfél később vesz fel hitelt. A biztosítási szerződés első éveiben befizetett díjak összegét a banki kölcsön nyújtásánál, mint „saját erőt” veszi figyelembe a bank, amely a hitelezés biztonságát növeli. A hitelszerződés megkötését követően a banktól felvett hitel törlesztő részleteit a banknak kell fizetni, de emellett a biztosítási szerződést is fenn kell tartani, vagyis a biztosítási díjat a biztosítónak kell fizetni a futamidő végéig. E konstrukció esetén – feltéve, hogy az ügyfél egyéb fedezetet nem vesz igénybe – a nyújtott hitel összege legfeljebb a biztosítás még hátralévő elérési szolgáltatásainak összegéig terjedhet.

Lakáshitel- és életbiztosítási szerződés együttes kötése

Az egyidőben, egymásra tekintettel kötött szerződésekről akkor beszélünk, amikor az ügyfél (szabad elhatározásból vagy a hitel felvételének egyik feltételeként) köt új életbiztosítást. Ebben az esetben az ügyfél arra tekintettel köt életbiztosítást, hogy a hitelintézettől jelzáloghitelt kapjon. Az ügyfél e termékkörben az ügyfél mind a hitellel, mind pedig a biztosítással együtt járó díjakat, költségeket ki kell, hogy fizesse.

Együttes kötésről beszélhetünk akkor is, ha a hitelfelvevő ügyfél a biztosítást nem szerződőként köti meg, hanem egy már fennálló csoportos életbiztosításba – amelyet a bank, mint szerződő korábban, előre nem ismert számú és kockázatú ügyfélre keretjelleggel kötött meg – utóbb biztosítottként belép. A bank abban az esetben is költségeinek figyelembe vételével állapítja meg a hiteltermék „árát”, ha e költségeket külön nem mutatja ki ügyfele felé.

Forrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
A halasztott tőketörlesztéses, életbiztosítással kombinált lakáshitelek
Lakáshitel felvétele már fennálló életbiztosításhoz
Lakáshitel- és életbiztosítási szerződés együttes kötése