Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztek meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.

- 1. Mikor mentenek 2013 vagy 2014-ben?

A Magyar Bankszövetség és a Nemzetgazdasági Minisztérium között lezajlott nyári egyeztetések ellenére szeptember elején ultimátumot küldött Rogán Antal a bankoknak. A Fidesz frakcióvezetője azt üzente: amennyiben nem sikerül a hitelszerződéseket az ügyfelek javára módosítani november 1-jéig, a kormány(párt) benyújtja a saját javaslatát. Rogán Antal és Varga Mihály többször is megerősítette a médiában, hogy a kormány csomagjának benyújtása a határidőt követően azonnal várható. Ez alapján tehát a november 1-jei munkaszüneti napot követő szombaton, november 2-án fel is kerülhet az Országgyűlés honlapjára a kormányoldal javaslata.

A Portfolio.hu felmérésére 9 alapkezelő és elemző válaszolt. Ez mintegy fele csak a megkérdezetteknek, ami önmagában is jelzi a devizahiteles csomaggal kapcsolatos piaci bizonytalanságot. Már a javaslat megjelenésének időpontja sem egyértelmű a válaszadók számára az említett kormányzati megnyilatkozások ellenére sem. A válaszadók közül csak egy adott hitelt ebből a szempontból a politikusoknak, vagyis hogy november első napjaiban kiderül a csomag tartalma. Az ötfős többség szerint az idei év későbbi részében, három válaszadó szerint viszont csak jövőre várható a bejelentés. Sokatmondó, hogy senki sem számít a csomag elmaradására vagy a választások utáni időszakra történő elhalasztására.

2. Kiket mentenek és miért őket?

A lakáscélú devizahitellel rendelkezők azok, akik a legfontosabb célra, az otthon biztosítása érdekében vettek fel hitelt - lehetett hallani a nyár folyamán a kormányzati érvelést. Később újabb szempont is előkerült: nem a hitel célja, hanem a fedezete számít, hiszen a szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezők lakása is veszélybe kerülhet fizetésképtelenség esetén. Kormánypárti politikusok szerint ugyanakkor nem szabad fogyasztási vagy spekulációs célra hitelt felvevő állampolgároknak méltánytalan módon szintén segítséget nyújtani. Egyelőre egyik álláspont sem győzött, így még akár az is elképzelhető, hogy minden devizahiteles kap valamilyen segítséget.

Válaszadóink közül öt arra számít, hogy a kormány eredeti kommunikációjának és a bankszövetséggel korábban folytatott tárgyalások tartalmának megfelelően csak a lakáscélú devizahitelt felvevőket segítik meg. Ketten úgy vélik, mellettük a szabad felhasználású, de ingatlanfedezetes hitelek tartozóit is megmentik. További ketten valamiért úgy gondolták, minden devizahiteles segítséget fog kapni. Bár a bankszövetség egyes képviselői a közelmúltban a 90 napon túli késedelemben lévő rászorultak megsegítésének elsőségét hangsúlyozták, egy alapkezelő vagy elemző sem számít arra, hogy kifejezetten nekik fog szólni a mentőcsomag, mint ahogy azt sem tartják valószínűnek, hogy végül nem lesz, vagy nem segítségnyújtó jellegű lesz a csomag.

3. Hogyan mentenek?  Deviza kivezetés? Állandó árfolyam?

A várható hatás szempontjából talán az a legfontosabb kérdés, milyen módon segíti meg a kormány a devizahiteleseket. A két cél világos csak: ki kell vezetni a devizahiteleket, és a devizahitelesek nem járhatnak jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el. A cél megvalósításának módját viszont egyelőre homály fedi. Az azonnali forintosítástól a gyorsított árfolyamgáttal történő fokozatos forintosításon keresztül a törlesztőrészletek rögzített árfolyamon való fixálásáig számos verzió napvilágot látott az elmúlt hónapokban. Matolcsy György, Patai Mihály és Orbán Gábor nyilatkozataiból azonban kiderült: sem az MNB, sem a bankszövetség, sem pedig az NGM nem támogatja a potenciálisan drasztikus forintgyengülést és/vagy a jegybanki tartalékcsökkenést okozó egyszeri forintosítást.

A piaci szakértők közül is csak egy akadt, aki ez utóbbit kedvezményes árfolyam mellett még most is valószínű megoldásnak tartja. Három szavazatot kapott az MNB ötletéhez hasonló gyűjtőszámla nélküli árfolyamgát, amely rögzített árfolyamon, kockázatmentesen tenné lehetővé a lakosság számára a törlesztést a futamidő végéig. Az ötfős többség azonban a bankszövetség által korábban javasolt, fokozatos forintosítást tartja a legvalószínűbbnek. Az árfolyamgát átalakítása révén például öt év alatt - valószínűleg drámai forintgyengítő hatás nélkül - "forintosodhatnának" a devizahitelek.

4. Az OTP azonnali bukója ? Hány milliárd? Van miből...Sanyibának

Több mint 20%-os lakossági devizahitel-részesedése miatt a tőzsdén forgó OTP-t is érzékenyen érintheti a devizahiteles csomag, amelynek egyszeri veszteséget okozó (lásd a végtörlesztést) és tartós bevételkiesést hozó (végtörlesztés, árfolyamgát) eleme egyaránt lehet. Az egyszeri veszteség elsősorban akkor állhat elő, ha 1. a piacinál alacsonyabb árfolyamon forintosítják a devizahiteleket, illetve 2. előre látható módon a piacinál alacsonyabb árfolyamon számítják a jövőben a törlesztőrészletek tőkerészét, esetleg 3. a tartozás egy részének azonnali elengedésével csökkentik az adósok havi fizetési kötelezettségét.

Tavaly 122,6 milliárd forintos, az idei első félévben pedig 51,8 milliárdos adózott nyereséget ért el az OTP. Érdemes ezzel összevetni, hogy kilenc válaszadónkból négy úgy vélte, az OTP azonnali vesztesége 10 és 50 milliárd forint között lehet a mentőcsomag miatt. Ez azért érdekes, mert a fokozatos devizahitel-kivezetést jósló válaszadók között is volt olyan, aki szerint 10 milliárdnál nagyobb egyszeri veszteséget hárítanak már a program elején az OTP-re. Hárman viszonylag alacsony (10 milliárd alatti), ketten pedig 50 milliárd feletti egyszeri veszteséget jósolnak a legnagyobb magyar banknak.

5. Az OTP tartós bukója

Az egyszeri veszteség mellett tartós veszteség is keletkezhet a bankoknál, alapvetően kétféle módon: 1. valamiért csökken a bankok hitelállománya (pl. kezdeti tartozás-elengedés miatt), így a rajta elérhető nettó bevétel is, 2. a meglévő hitelállományon elérhető bevételeket korlátozzák valahogy, például a felszámítható kamat maximálásával, vagy a kamat egy részének elengedésével (lásd a már működő árfolyamgát konstrukciót).

Akár a devizahitelek fokozatos kivezetése, akár a törlesztőrészletek rögzítése miatt vagy más okból az OTP évi 5-25 milliárd forintos veszteséget szenvedhet el a következő években - vélte a megkérdezettek kétharmada. Évi 50 milliárd forintnál nagyobb, vagyis a nyereség (jóval) több mint harmadát felemésztő mentőcsomagtól azonban nem tartanak a profik.

Korábbi hírek :

Idén indíthatják a devizahiteleseket mentő programot, amely kötelező lesz, ugyanakkor ha valaki ki akar maradni, erre is lesz lehetőség – nyilatkozta Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár a Heti Válasznak. A lap csütörtökön utcára kerülő számában található interjút a Reuters már szerdán ismertette, és a hírügynökség úgy értelmezte a szöveget, hogy a magyar kormány segítséget nyújthat a kereskedelmi bankoknak a mentőcsomagban. A Heti Válaszban megjelent interjú azonban nem tartalmaz ilyen üzenetet - jelezte a hvg.hu-nak a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön délelőtt.

A hírügynökség ezek után ismerteti a jelenlegi helyzetet, mely szerint a zömében külföldiek által tulajdonolt hazai bankrendszer tagjai aggódnak amiatt, hogy a program a korábbi csomagokhoz hasonló veszteségeket okozhat számukra. A bankok és a kormány közötti tárgyalások a héten folytatódnak majd a devizehitelesekkel kapcsolatban.

Az államtitkár az interjúban elmondta, szerinte a kormánynak van költségvetési mozgástere, részben azért, mivel a devizahitelek forintra váltásával a jegybank saját műveleteinek költségét lehet csökkenteni. Hozzátette, hogy nem biztos benne, hogy az átváltás rögzített árfolyamon történik majd. Orbán hangsúlyozta, hogy nem látja be, miért ne csoportosíthatná át az állam az árfolyamgátra szánt erőforrásait egy másik programra, ha azt tapasztalja, a jogosultak alig 40 százalékának jelent megoldást az árfolyamrögzítés.

A Reuters cikkében emellett ismertette, hogy 2011-ben a végtörlesztés komoly veszteségeket okozott a bankoknak. Orbán Gábor kiemelte, hogy olyan szcenáriók is az asztalon vannak, mely szerint a jegybank is szerepet vállalna a programban.

Az államtitkár szerint a jegybank részvétele ismét igazolt lehet, tekintve, hogy a devizahitelezés visszavágása csökkentheti a jegybank igényét a devizatartalékokra is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára emellett elmondta, hogy meglátása szerint Magyarország dollárkötvényt bocsáthat ki a nemzetközi piacon az idei év későbbi szakaszában.