A kormányoldal előbb megmutatta a vészkijáratot, aztán rácsapta az ajtót a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek többségére.

A parlament kedden rendkívüli sürgősséggel elfogadta Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és párttársa, Balla György hétfőn benyújtott javaslatát, amely a téli kilakoltatási moratórium meghosszabbítása mellett az árfolyamgát kinyitásával nyújtana addig is segítséget az adósoknak, amíg a kormány összeállítja a helyzet végleges rendezését célzó csomagját. Az ebből fakadóan köztesnek számító elképzelés viszont alig egy nap alatt sokat változott, s ezzel több tízezer devizahitelesnek megint csak az ígéretek jutottak, miközben a bankokat sikerült újra nehéz helyzetbe hozni.

Az árfolyamgátat eddig nem vehették igénybe azok a devizahitelesek, akik 90 napnál régebben nem tudták fizetni tartozásukat. Rogán Antal hétfői sajtótájékoztatóján még arról beszélt, hogy a szabály eltörlésével 150 ezer, nehéz helyzetben lévő devizahitelesnek adnának lehetőséget arra, hogy csatlakozzon a rendszerhez. Ezt a megkötést azonban végül mégsem oldották fel teljesen: a három hónapot meghaladó elmaradás ugyan már nem kizáró ok, ám aki 180 napnál régebben nem törleszt, az továbbra sem élhet a lehetőséggel. Hogy emiatt mennyien esnek el a segítségtől, arról nincs pontos statisztika.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető legfrissebb adatok szerint azonban a 90 napnál régebben nem fizető devizahitelesek döntő többsége, csaknem kétharmada nemhogy fél, de több mint egy éve csúszik a törlesztéssel. Ez azt jelenti, hogy – a Rogán Antal által említett 150 ezer adóssal számolva – legalább százezer devizahiteles legfeljebb a téli kilakoltatási moratórium meghosszabbításának „örülhet” – bár ettől az otthonát még ugyanúgy elárverezhetik.

Azok a devizahitelesek viszont, akik mostantól csatlakoznak az árfolyamgáthoz, jobban járhatnak, mint az a 170 ezer adós, aki már belépett a rendszerbe. Az állam ezentúl ugyanis csak akkor vállal készfizető kezességet a gyűjtőszámlán halmozódó tartozások után, ha a devizahiteles összes tartozása nem haladja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 95 százalékát.

Az ilyen adósok esetében tehát a bank választhat: elengedi a tartozás egy részét, vagy vállalja annak kockázatát, hogy ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, az eredeti jelzáloghitel mellett a gyűjtőszámla-tartozást is neki kell behajtania. A módosítót beterjesztő gazdasági bizottság indoklása szerint a javaslattal kimondottan azt szeretnék elérni, hogy a pénzintézetek elengedjék a nehéz helyzetben lévő devizahitelesek adósságának egy részét. A grémium szerint a pénzintézeteknek erre megvan a lehetőségük, hiszen a tartozások 30-40 százalékáig eddig is tartalékot képeztek – értsd: mivel lényegében már úgyis elszámolták veszteségként, így akár ténylegesen is keresztet vethetnének ezekre az összegekre.

Rogán Antal tegnapi sajtótájékoztatóján ehhez még azt tette hozzá, hogy aki belép az árfolyamgátba, és 90 napon túli tartozása van, annak nyilvánvalón van felhalmozott hátraléka, büntetőkamata is, melyek szintén a gyűjtőszámlára kerülnek. Ekkor az adós elkezdi az eredeti tartozásának az árfolyamrögzítéssel csökkentett részét törleszteni, miközben az említett késedelmes adósság és a büntetőkamat ott lesz a gyűjtőszámlán. Vagyis a tartozás, például a hátralék és a büntetőkamatok részleges elengedéséért cserébe – mondta – a bank olyan ügyfelet „kap”, akinek helyreáll a fizetőképessége. A tartozás elengedése nem kötelező, „csupán egy erős ösztönző” a pénzintézeteknek – tette hozzá a frakcióvezető. A baj csak az, hogy ha a kormányoldal célja ezzel a módosítással valóban az volt, hogy a nehéz helyzetben lévő adósokon segítsen, akkor ezt bele kellett volna írni a törvénybe. A jogszabályban ugyanis most sehol nincs utalás arra, hogy ez az előírás csak azokra vonatkozna, akik 90 napot meghaladó tartozást felhalmozva lépnek be az árfolyamgátba.

Eddig az arra jogosultak 60 százaléka, 260 ezer devizahiteles nem csatlakozott a rendszerhez. Ha ehhez hozzászámoljuk azt a több tízezer adóst, akivel a kör most bővült, akkor még több mint 300 ezer devizahiteles léphet be az árfolyamgátba. Az MNB adatai szerint az adósok csaknem felénél a tartozás ingatlanhoz viszonyított aránya meghaladja a 90 százalékot. A tartozások elengedése a bankoknak ilyen nagyságrendben több százmilliárd forintos veszteséget jelentene, de hasonló nagyságrendű a rizikó akkor is, ha kiesik az állami kezesség. Hogy a 90 napon túli adósokra vonatkozó megkötés hiánya szándékosan vétett „hiba” volt a kormányoldali képviselők részéről, vagy a rohamtempóban végzett jogalkotás következménye, a végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy is. A lényeg, hogy sikerült megint nehéz helyzetbe hozni azokat a bankokat, amelyekkel a kormány – kimondva-kimondatlanul – éppen a devizahiteles probléma átfogó rendezésén dolgozik.

Tovább egyeztet a bankszövetség

A bankszektor a parlament keddi döntését a jogszabályoknak megfelelően vállalva hajtja végre – fogalmazott tegnapi közleményében a Magyar Bankszövetség. A szervezet szerint az árfolyamgát egy komplex probléma részletesen, szakmailag kidolgozott megoldása, amely iránt egyaránt elkötelezett a kormányzat, a jegybank és a bankszektor. A kölcsönök kormányzat által elvárt kivezetésével kapcsolatban elmondták, hogy folytatják az egyeztetést a civil szervezetekkel, szakértőkkel és társadalmi vezetőkkel, hogy összegezzék az eddigi észrevételeket, szociális, jogi és közgazdasági hatásokat.

Választások alatt nincs kilakoltatás

A tegnap elfogadott törvénymódosítás eredményeként hamarabb kezdődik és tovább tart a téli kilakoltatási moratórium. Az egyébként tíz éve működő rendszerben december elseje és március elseje között nem lehet az utcára tenni azokat, akiknek elárverezték az otthonát. A moratórium idén már november elején, a tegnap elfogadott módosítás kihirdetése után hatályba lép, és két hónappal tovább, április végéig tart majd – így a várhatóan április 6-án tartott országgyűlési választások idején biztosan nem kell senki kilakoltatását civil érdekvédőknek megakadályozniuk.