2015 Január 1-től rögzített árfolyamon törleszthetjük a hitelünket.

A mai napon megkezdődött a devizahitelek forintosításának hosszadalmas folyamata, január elsejétől a devizaadósságot rögzített árfolyamon törleszthetik az ügyfelek. De miért jó a rögzített árfolyam, és mennyit nyernek az adósok a forintosítással?

Az alábbi öt feltétel változása nagyban befolyásolja, hogy mennyivel csökkennek az adós terhei:

  • Felvett hitelösszeg
  • Futamidő
  • Hitelfelvétel időpontja
  • Egyoldalú kamatemelés mértéke
  • Árfolyamrés mértéke

Az új esztendő ünneplésén felül más okból is nagy napra virradhattak a devizahitelesek. Mától nem kell aggódniuk az árfolyamváltozások miatt, mivel a forintosítási törvénynek köszönhetően rögzített árfolyamon törleszthetik a kölcsönüket.

Milyen árfolyamon rögzítették a hiteleket?

Az árfolyam ingadozása miatt a forintosításig a jogszabály rögzítette az árfolyamokat, azért, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés szintje svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történik. Lényeges, hogy a forintosításkor ezeken a szinteken váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.

Maga a forintosítás egyébként később fog megtörténni. A bankoknak március és április során kell értesíteniük az ügyfeleket az elszámolásról, és az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt az alábbiak közül egy feltétel teljesítése mellett teheti meg:

  • Ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát
  • Ha a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van
  • Ha 2020 végéig lejár a devizahitele
  • Ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje

Fontos, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-től lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg.

De mégis hogyan csökkennek a terheink?

A tartozásunk egyrészt csökken az elszámolás miatt, aminek köszönhetően a törlesztőrészlet is alacsonyabb lesz. A forintosítás során viszont a kölcsön kamatszintje is csökkenhet, mivel az alábbi három szabály alapján kell megállapítani a forintosított hitel kamatszintjét:

  • Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk
  • Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet
  • Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék

A szabályok alapján az adósok többségének csökkeni fog a kamatszintje, ami miatt (az elszámolás mellett) a törlesztőrészlet tovább csökken. Az elszámolást és a forintosítást egyébként egy lépésben hajtják végre, így nehéz lesz megmondani az egyéni esetekben, hogy az elszámolás vagy a forintosítás csökkentette jobban a törlesztőrészletet.

Mennyivel csökkennek a terhek?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad.

A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt a törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.