A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz. A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter október 18-án beterjesztett indítványának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.

270 ezer családnál marad több pénz

Tovább csökken a kiskeresetű családok adója – mondta a Fidesz szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, a zárószavazás előtt. Januártól mintegy 270 ezer családnál marad több pénz – hangsúlyozta Hoppál Péter újságírók előtt hétfőn, megjegyezve, hogy először február elején érkezik nekik nagyobb fizetés.

A kormány döntött a családi adókedvezmény kiterjesztéséről, amely lényege, hogy a gyerekek után járó adókedvezményt már nem csak a 16 százalékos személyi jövedelemadóból, hanem az egyéni nyugdíj- (10 százalék) és egészségbiztosítási járulékokból (7 százalék) is le lehet vonni.

Kiderül, hogy egy 100 ezer forintra bejelentett, kétgyerekes dolgozó 17 ezer forinttal jár jobban, egy 500 ezer forintot kereső háromgyerekes dolgozó pedig 85 ezer forinttal. 125 ezer forint bruttó alatt két gyerek is elég a többletpénzhez, 125 ezer és 619 ezer forint bruttó családi jövedelem között viszont már három kell, efölött még több. Giró-Szász András szerint 260 ezer család fog jól járni a kiterjesztéssel.

A családi adókedvezmény kiterjesztése mellett apróbb könnyítéseket és két adóemelést rejt a jövő évi, még nem végleges adócsomag az Origo birtokába került tervezet szerint. A dokumentumról Giró-Szász András nem kívánt beszélni, annyit mondott, hogy péntek délután kerülhet fel a parlament elé.

Mennyi az adókedvezmény mértéke?

A kormány családi kedvezményt biztosít az adózásban: egy és két gyermek esetében havi 62 500 forint, 3 gyermek esetében gyermekenként havi 206 250 forint adóalap-csökkentésre van lehetőség. A 2011. január 1-jétől alkalmazandó adórendszer értelmében egy gyermek után havi tízezer forint adóenyhítés jár, két gyermek után havonta tíz-tíz, összesen húszezer forint kedvezmény érvényesíthető, míg a három- vagy többgyermekeseknek gyerekenként havi 33 ezer forinttal kevesebb személyi jövedelemadót kell befizetniük.
A gyermekeket együtt nevelő házastársak/élettársak meg is oszthatják egymás között az enyhítést. Ez annyit tesz, hogy ha a kedvezmény összege nagyobb, mint az egyik szülő adója, akkor az enyhítés megmaradó része a másik legálisan dolgozó/adózó szülő jövedelemadóját is mérsékelheti.

Főiskolás, egyetemista „gyermek” utáni is jár családi adókedvezmény?

A felsőoktatási hallgatók után önmagában családi kedvezmény nem érvényesíthető, azonban komoly szerepet játszhat abból a szempontból, hogy az adott család 3 gyermekesnek számít-e vagy sem.

Meg lehet osztani a családi adókedvezményt?

A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető.
A családi kedvezmény megosztása az adóbevallásban, munkáltatói adó-megállapításban – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetének kivételével – független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembevétele.

Élettársi kapcsolatban érvényesíthető a családi adókedvezmény?

A kormány még februárban benyújtja az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi: az élettársak pontosan ugyanolyan feltételek mentén vehessék igénybe a családi kedvezményt, mint a házastársak. Az új rendelkezések – a tervek szerint – január első napjára visszamenőleg lépnek életbe.
Az új adórendszer életbe lépése óta szakmai vita dúl arról, miképpen ítélendő meg, ha két egyedülálló szülő költözik össze. Például egyikük egy, míg másikuk két gyermeket nevel és hoz az új kapcsolatba. Kérdésként vetődött fel, hogy az egyedülálló szülők és más házasságból származó gyermekeik – adójogi szempontból – három vagy többgyermekes családnak számítanak-e, így az élettársként élő felnőttek jogosultak-e a másik gyermeke után is a nagyobb összegű kedvezményre. A módosítás ezt a dilemmát szüntetné meg.
Ha az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, a jogszabály nem tesz majd különbséget az élettársként élő és korábbi házasságaikban született gyermekeiket együtt élet- és a házastársak között. Három vagy több kiskorú gyermek után – a körülményektől függetlenül – mindig havi 33 ezer forint adókedvezmény járna gyerekenként. Az élettársak a megosztási szabályt is teljes egészében kihasználhatnák.
Lényeges kérdés, hogy az érintettek miképpen érvényesíthetik a kedvezményt. Ha a jogszabály-módosítás folyamata a tervek szerint zajlik le, az érintettek már áprilisban nyilatkozatot tehetnek arról, hogy a saját és az élettársuk gyermekeinek számát összeadva hány gyermeket nevelnek, vagyis hány gyermek után igényelnek adókedvezményt.
Nyilatkozhatnak emellett az esetleges megosztásról is. Felvetődik a kérdés: miképpen tehetnek szert az érintettek arra az összegre, amely a módosítás életbelépése – január – és az igénylés – feltételezhetően április – között járna nekik családi adókedvezmény címén. Az állampolgárok az év végén, az adóbevallásukban visszaigényelhetik a nekik járó summát.
Az összegek évközi elszámolására minden bizonnyal nem lesz majd lehetőség. Ez ugyanis a munkáltatóknak bérszámfejtői teendőket és ezzel érezhető összegű kiadásokat és adminisztrációt okozna.
Nehéz megbecsülni, hogy mekkorára tehető azoknak a gyermeket nevelő polgároknak a száma, akiknek anyagi helyzetén javít a hamarosan benyújtandó módosító indítvány. Megközelítő becslések szerint akár több tízezer embert is érinthet az intézkedés, ami így néhány milliárd forintos költségvetési kiadást jelenthet.

Hány gyermeket, családot érint az adócsökkentés?

A családi adórendszernek köszönhetően 150 ezermilliárd forinttal több marad a gyermeket nevelőknél. A családi pótlékban részesülő személyek (akik után családi adókedvezmény igényelhető) száma: 2 millió 20 ezer fő. Közülük egyszülős családban él 490 ezer gyermek. A családi adókedvezményt az 1 millió 220 ezer családból kb. 900 ezer család tudja igénybe venni (ennyi családnak van ugyanis jelenleg jövedelme, amely után érvényesítheti a családi adókedvezményt). A magyar családok közül egygyermekes 615 ezer család, kétgyermekes 428 ezer család, három vagy több gyermek után 177 ezer család.

Ki jogosult családi kedvezményre?

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot

• vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,

• vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,

• szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.

Jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, illetve a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy).

Nincs gyermekem, engem hogyan érint a családi adózás?

Mint tájékoztatónk elején hangsúlyoztunk az új adórendszer három erőssége, hogy egyszerű, arányos és családi. Az a munkavállaló, aki koránál vagy egyéb oknál fogva nem nevel gyermeket, tehát az új adórendszer „családi” jellegét nem tudja érvényesíteni, az új adórendszer másik két előnyével: az egyszerűséggel és arányossággal számolhat.
Amennyiben az Ön munkabére abba a sávba esik, amely eddig a magasabb 32 százalékos adókulccsal volt terhelve, úgy ebben az esetben a 16 százalékos egykulcsos adózással jelenetős adócsökkentést, következésképpen nettó bére növekedését tapasztalhatja.
Amennyiben Önnek nincs gyermeke és munkabére alacsony, az egykulcsos adórendszer az Ön számára a nettó bére szempontjából nem jelent változást. Amennyiben mégis azt tapasztalná, hogy a nettó bére némileg csökken, annak nem az új adórendszer bevezetése, hanem az az oka, hogy az Ön munkáltatója nem érvényesítette az Ön munkabérén az inflációt követő béremelést, így az adójóváírás kivezetésével járó bércsökkenést nem kompenzálja. Fontos tudni, hogy 2010 decemberében az Országos Érdekegyeztető Tanácson a munkáltatók és a munkavállalók a 2011-es évre 4-6 százalékos béremelés ajánlásban egyeztek meg, amelyet minden munkáltatónak irányadó ajánlás. Az állam, mint több tízezer ember munkáltatója bérkiegészítést biztosít a közszférában dolgozó alacsonyabb keresetű munkatársaknak (közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, kormánytisztviselőknek) annak érdekében, hogy nettófizetésük ne csökkenhessen.