Visszajöhet a 13.-ik havi nyugdíj ! Az utóbbi években a kormány rendre alulbecsülte az inflációt, így az 2010-2015 között a nyugdíjak vásárlóereje összesen 6,2-6,4 százalékkal bővültek – magyarán lassan egy 13. havi nyugdíjat kaptak ajándékba az idősek a kormány "tévedései" következtében.

Az utóbbi években egymást követték a költségvetési megszorítások, adókivetések, ez alól a nyugdíjasok sem húzhatták ki magukat. Még 2009 közepétől a Bajnai Gordon vezette kabinet eltörölte a 13. havi nyugdíjat, ezt a döntést az Orbán-kormány nem vonta vissza, sőt továbbvitte: a nyugdíjemelések rendszerét szigorította. Míg a 2000-es években az éves nyugdíjemeléseket az inflációhoz és a nettó béremelkedéshez igazították, 2010-ben már csak akkor kerülhetett volna sor infláció feletti emelésre, a ha a gazdasági növekedés mértéke eléri a 3,5 százalékot.

A 2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormány azzal a szlogennel kampányolt, hogy "megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét" - s ezt az ígéretüket teljesítették is, ugyanis 2012-től kizárólag a büdzsé készítői által várt infláció mértével emelkedhetnek az öregségi ellátások - vagyis a nyugdíjak vásárló ereje nem emelkedhet azóta - elvileg.

Ennek ellenére 2011 óta a nyugdíjasok ellátásának reálértéke fokozatosan emelkedett, ugyanis minden évben "túlemelték" a nyugdíjakat. A januárban esedékes nyugdíjemeléseket az adott évre tervezett inflációval kell emelni. Az inflációs becslés a szeptemberben benyújtandó költségvetési javaslatban szerepel - ettől eltérni nem "szoktak" a kormányok.

Amennyiben az infláció magasabb a tervezetnél, a nyugdíjasok a következő év novemberében kiegészítő emelésre számíthatnak. Ilyenre került sor 2010-ben, 2011-ben és 2012 őszén is - ugyanis azokban az években a kormány rendre alulbecsülte az inflációt, így a nyugdíjasokat a veszteség miatt kompenzálni kellett - a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően.

Majd 2013-tól viszont fordult a kocka: beindult a rezsicsökkentés, a kormány inflációs prognózisa pedig messze elmaradt a ténylegestől - aminek következtében 2013-ban és tavaly is jelentősen, 2,5, illetve 2,6 százalékkal emelkedtek az öregségi ellátások. A trend vélhetően idén is folytatódik, ugyanis a 2015-ös költségvetés 1,8 százalékos inflációval számol, ezzel szemben a tényleges pénzromlás ennél lényegesen kisebb lesz: az MNB 0,9 százalékos pénzromlást valószínűsített eddig - vagyis a felét a kormányzati prognózisnak -, de a vége valószínűleg még lejjebb lesz. Így idén is bő 1 százalékkal nőhet a nyugdíjak reálértéke, a tervezett nullával szemben.

Így összességében 2011-2015 közötti években a több mint 6,5 százalékkal nőhet a nyugdíjak reálértéke. Ez első ránézésre nem tűnik soknak. Ugyanakkor amennyiben ez a "tévedési trend" a következő években folytatódik, a reálnyugdíj-emelkedés összmértéke elérheti a "bűvös" 8,33 százalékot - ami már plusz egyhavi nyugdíjnak felel meg. Vagyis a kormány jó úton jár, ha azt szeretné elérni, hogy a Bajnai-kormány által kivezetett 13. havi nyugdíjat "visszacsempéssze" a rendszerbe.

A államháztartás idén az öregségi nyugdíjakra 2440 milliárd forintot fordít - vagyis csak az öregségi korbetöltött ellátások minden egyes százalékának emelése 24 milliárd forintos kiadást jelent. így az elmúlt években bekövetkezett 6,5 százalékos plusz nyugdíjemelés éves szinten 120-130 milliárd forinttal növeli az államháztartás kiadásait.