Nyugdíj adózása 2013, 2014 - Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk a nyugdíjak megadóztatásának kérdésével. Bizonyára nem ok nélkül került fel az aktuális témák közzé, vagyis alapos okunk van azt hinni, hogy ez is része lehet egy szükségszerű nyugdíjreformnak. Nem csak a gazdasági szakemberek előtt egyértelmű a reform halaszthatatlan bevezetése, hanem a vezető politikusok előtt is. Nyilván a társadalom elöregedése, és az ehhez kapcsolódó problémakör nem csak magyar probléma. A kormány előtt több javaslat is van, így többek között a nyugdíj mértékének a csökkentése, esetleges hamarosan újra megemelése a nyugdíjkorhatárnak, és nem utolsó sorban a nyugdíjak megadóztatása is. Természetesen a kormány érthető okokból a 2014-es választásokig nem fogja a voksát letenni egyik megoldás mellett sem, hanem addig lebegteti a témát, mert szüksége van a nyugdíjasok tömegének a szavazatára. Nyilvánvaló módon egy nyugdíjakat érintő negatív lépés a kormány ellen fordíthatná ezt a le nem becsülhető szavazó tömeget. Ugyanakkor külföldről is a nyugdíjak megadóztatását javasolják a kormánynak. Így tesz például az OECD is. Mit is jelentene a nyugdíj megadóztatása valójában, és lehet-e nyugdíj adózása 2013, 2014 -től Magyarországnak?

Először is ne felejtsük el, hogy a kormány az előző ciklusában már a nyugdíjak egy részét megadóztatta, csak ez nem egyértelmű módon, azaz nem adónak nevezték. Tették ezt akkor, amikor a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugállományba helyezett állampolgárok járadékának az elnevezését nyugdíj helyett ellátásra módisították, ami által már meg lehetett adóztatni ezeket a kifizetéseket mindaddig, amíg el nem érték az öregségi nyugdíjkorhatárt a jogosultak. Ennek kicsit büntetés jellege, amivel azokat kívánják büntetni, akik ahelyett, hogy dolgoznának legalább a nyugdíjkorhatár beöltéséig, inkább az ellátást választották. Kérdés, hogy a változtatás miképpen legyen végrehajtva. A jelenlegi nettó számítási mód alapján megállapított nyugdíjak csökkentése által, vagy azok felbruttósítása által, amely eredményeként a nettó összeg nem változna, csak a számítási mód alakulna át. Igazán pozitív változást a mostani, azaz nettó módszerrel számolt nyugdíjak megadóztatása hozna, ami a költségvetésnek 450 milliárd Ft megtakarítást eredményezne. Ennek a visszaütője, hogy rengeteg nyugdíjasnak az élete lehetetlenülne el.

Marad akkor a nyugdíjak bruttósításának megvalósítása, amit több európai országban is alkalmaznak, és ami nálunk is kidolgozásra várt 2012 nyaráig, amikor is egy kormánydöntés hatálytalanította azt a rendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy Magyarországon is bevezetésre kerüljön ez a módszer, 2013-tól. Ez tehát nem okozná a jelenlegi nyugdíjak összegét, hanem inkább csak adminisztratív változást hozna, de ennek ellenére mégis több pozitív változást hozna. Ilyen pozitívum lenne az, hogy nem lenne különbség többé a társadalom aktív és inaktív tagjai között, és a nyugdíjasok is jogosultak lennének több olyan kedvezményt igénybe venni, ami amúgy csak az aktív dolgozóknak jár. Gondolhatunk itt az adócsökkentésre többek között. További haszna, hogy csökkenne, illetve egyszerűsödne a nyugdíjak körüli adminisztráció is. Természetesen azt a kérdést egy komplett nyugdíjreform részeként kellene megválaszolni, illetve egy esetleges bevezetést is annak részeként kellene kezelni. Tudjuk azonban, hogy ebben a kérdésben is elsősorban politikai válaszok születnek.