A jegybank szerint az államháztartás deficitje és a háztartások megtakarításai szinte fillérre kiegyenlítették egymást a szeptember végéig tartó egy évben. Az államháztartás hiánya - nettó finanszírozási igénye - és a háztartások megtakarítása egyaránt a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékával egyenlő 1345, illetve 1347 milliárd forintot tett ki, azaz a háztartások szerény két milliárd forinttal "túlfinanszírozhatták" volna a költségvetést.

Az éves adat tartalmazza a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők 97 milliárd forintját, amivel a múlt év negyedik és az idei év első negyedében az éves GDP 0,36 százalékával csökkentették az államháztartás hiányát. Egyedül a harmadik negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye 159 milliárd forintot, a negyedéves GDP 2,3 százalékát tette ki, amit jóval túllépett a lakosság 220 milliárd forintnyi, a GDP 3,2 százalékával felérő megtakarítása. Az államháztartás bruttó maastrichti adóssága a GDP 83,7 százalékáról 81,4 százalékra mérséklődött a harmadik negyedévben, 360 milliárd forinttal 21 735 milliárdra csökkent, a nettó államadósság azonban a GDP 61,6 százalékáról 61,9 százalékára, azaz mintegy 80 milliárd forinttal nőtt. Az Magyar Nemzeti Bank frissen publikált jelentése szerint a lakosság tartozásai mindhárom negyedévben, igaz csökkenő összeggel, mérséklődtek ebben az évben, a nettó megtakarítás 96 milliárd adósságcsökkentés és 124 milliárd forint befektetés eredőjeként alakult ki a harmadik negyedévben. A háztartások devizatartozása a második negyedévi 186 milliárd után a harmadik negyedévben is 182 milliárd forinttal csökkentek, ugyanakkor a forintban denominált hiteladósság nőtt, mivel az összes törlesztés összege csak 56 milliárddal haladta meg a hitelfelvételt az előző negyedévi 108 milliárddal szemben. A  devizahitelesek megsegítését célzó törvény hatálya 2013 évben is érvényes.  A nyugdíjpénztári tartalékokba 120 milliárd forintot fizetett be a lakosság, idén a legtöbbet, de kevesebbet, mint a tavalyi év bármelyik negyedévében. Az életbiztosítási díjtartalékokból viszont 17 milliárdot kivont a lakosság, amire 1990 óta mindössze kétszer volt példa 1992 második és 2009 harmadik negyedévében jóval kisebb értékben 1,4, illetve 24 milliárd forinttal. Három alapelvet fektettünk le a lakáshiteleseket képviselő szervezetekkel folytatott tárgyalásokat követően" - közölte Kósa Lajos kedden Rogán Antallal közösen tartott sajtótájékoztatóján. (A két fideszes politikus a lakáshitelesek megsegítését célzó nyolcpontos tervezetről tárgyalt a szervezetekkel.)

Kósa elmondta, az első alapelv, hogy aki hitelt vett fel, annak azt vissza kell fizetnie. Második, hogy bármilyen eszközzel is rendezik a bajba jutott hitelesek helyzetét, az nem veszélyeztetheti a banki hitelezés rendszerét. A harmadik pedig "az együtt sírunk, együtt nevetünk" elv alapján, hogy arányos kockázatviselésnek kell lennie a bankok és a hitelfelvevők között.

Nyolc pont és a bankárok reakciója

A devizahitelesek segítségét célzó, nyolcpontos terveztet a múlt csütörtöki frakcióülés után hozta nyilvánosságra a Fidesz. Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője azt mondta, hogy a Fidesz-frakció felkérte Rogán Antalt és Kósa Lajost, hogy dolgozzanak ki egy intézkedési csomagot a devizahitelesek megsegítésére, a kormánypárt ugyanis nem hagyhatja magára az árfolyamváltozás miatt kiszolgáltatott devizahiteleseket. A devizában eladósodottak azért kerültek különösen kritikus helyzetbe az utóbi hetekben, mert a svájci frank forinttal szembeni árfolyama rekordokat döntögetett, ami automatikusan nyomot hagy a törlesztőrészleteken.

Kósa Lajos és Rogán Antal a következő intézkedéseket javasolta a lakáshitellel rendelkezők megsegítésére:
- az egyoldalú szerződés módosítás tilalma az ügyfél számára hátrányos esetekben
- az önkényes kamatemelés tilalma a lakáshitelek esetén
- a középárfolyam kötelező alkalmazása a devizahiteleknél
- az ügyfél kérésére a hitel ingyenes előtörlesztésének lehetővé tétele
- kérelem esetén öt éves futamidő hosszabbítás automatikus biztosítása
- a tiszta lappal indulás jogának megteremtése: az adóssal szembeni követelés a jelzálog alá vett ingatlan aktuális értékének száz százalékát nem haladhatja meg
- a tartós fizetésképtelenség beálltát követően minden büntető kamat, késedelmi kamat, egyéb extra díj és költség felszámításának tilalma
- az igazságosság érdekében a fenti intézkedések nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlan hitelezésére

Az origonak nyilatkozó banki középvezetők szerint a lépések nagy része vagy már eddig is érvényben levő gyakorlatot szentesítene, vagy pedig már korábban bejelentett intézkedést vet fel újra, de vannak új elemek is, talán annyi közös van bennük, hogy kivétel nélkül megnyírbálják a banki profitokat". A 8 pontos csomag a hiteleseket segíti, de nem eléggé. A bankárok hozzátették, a terv hatásainak elemzését nehezíti, hogy a részleteknek és a végrehajtási szabályozásnak jelentős szerepe lehet, egyelőre azonban csak a fő pontok ismertek.