Ki jogosult családi pótlékra?

• a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
• a még nem tanköteles,
• tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató, 23. életévét meg be nem töltött, saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel.

Tovább családi pótlékra jogosult:

• - a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, fenti feltételekkel rendelkező gyermekre (személyre) tekintettel,
• - a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel;
• - a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak;
• - a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, amennyiben még nem tanköteles, vagy tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézmény) tanulmányokat folytat, s a 23. életévét még nem töltötte be.

Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülőnek állapítják meg.

Melyik szülő igényelheti a családi pótlékot?

Ugyanazon gyermek után járó családi pótlékot csak az egyik szülő igényelheti.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, az ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, több gyermek esetén akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

Ki a nevelőszülő?

Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a hivatásos nevelőszülő?

Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki után folyósítható családi pótlék?

• a még nem tanköteles,
• tankötelezettsége megszűnéséig tanköteles gyermek után,
• az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (együtt: közoktatási intézmény) tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig (június 30.), amelynek időtartama alatt betölti a 23. életévét.

2010. augusztus 31-én lépő rendelkezés szerint a már nem tanköteles, középiskolában tanulmányokat folytató tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amely évben a huszadik életévét betölti. Ez alól kivételt képez az a sajátos nevelési igényű tanuló, aki az 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a tanuló a huszonharmadik életévét betölti.

2010. augusztus 31-én megszűnik a családi pótlékra való jogosultsága annak a 20. életévét 2010. szeptember 1-jét megelőzően betöltött személynek, aki után vagy aki részére a családi pótlék a közoktatási intézményben folytatott tanulmányaira tekintettel került folyósításra.

Ki jogosult saját jogán családi pótlékra?

• a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.
• a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, nagykorú személy
• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, feltéve, hogy a családi pótlék nagykorúságát megelőzően is részére került folyósításra,
• aki a szülővel nem él egy háztartásban.

Ha a középiskolai tanulmányait folytató, 23. életévét még be nem töltött nagykorú személy nem él egy háztartásban a családi pótlék igénylésére egyébként jogosult személlyel, saját jogán megkaphatja az ellátást.

Ebben az esetben a családi pótlék iránti igényéhez csatolnia kell a szülője

• lakcímigazolványának másolatát,
• arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.

Az igénylő a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.

A szülő nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.