Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 60%-át jelenti, amely az elhalálozott személynek járt, vagy járt volna 3 féle jogcímen halála idejekor, melyek az alábbiak: öregségi-, rokkantsági-, vagy baleseti nyugdíj.

Az özvegyi nyugdíj alapja más módon számítódik, ha a jogszerző nyugdíjasként halálozott el, és más módon, amennyiben aktív jogszerzőként. Első esetben a jogszerzőnek az elhalálozás hónapjára esedékes saját jogú nyugdíja képezi az özvegyi nyugdíj alapját, míg második esetben a jogszerzőnek a halála időpontjában járó saját jogú nyugellátását számítják ki.

A saját jogú nyugellátásban nem részesülő személy részére járó nyugdíj mértékének alapja 60%, míg a saját jogú nyugellátásban részesülő személynek 30% képezi a nyugdíj alapját. Ezek a %-os meghatározások annak az összegnek a százalékai, amelyek az elhalálozott személynek járt, vagy járt volna halála időpontjában.

Az aktív, tehát nem nyugdíjas státuszban elhalálozott személy özvegyi nyugdíját a saját jogú nyugellátás kiszámításával analóg módon határozzák meg.

Amennyiben az elhunyt személy magán nyugdíjpénztári tag volt, úgy az özvegyi nyugdíj megállapítására csakis a társadalombiztosítási szabályok alapján kerülhet sor. Ennek feltétele az, hogy az elhalálozott személy egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét átutalták a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha ez nem történt meg, akkor az elhunyt személy saját jogú nyugellátása, a társadalombiztosítási jogszabályok alapján kiszámított összeg 75%-a.

A magán nyugdíjpénztári tag egyéni számláján összegyűlt összeg átutalását a hozzátartozónak kötelessége bizonyítania. Lehet kérni ú.n. együtt folyósítást, amely az özvegyi-, és a saját jogú nyugellátás együttes folyósítását jelenti. Ezen összeg felső határa 2013. január 1.-től 72.820.-Ft.


Baleseti hozzátartozói nyugdíj abban az esetben jár, amennyiben az elhunyt személy halálának okai az alábbiak:

- üzemi baleset

- nem üzemi baleset, de a jogszerző baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült

- nem üzemi baleset, de a jogszerző baleseti táppénz folyósítási tartama alatt hunyt el és valószínűsíthető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult

Létezik még egy típusa a fenti nyugdíjaknak, ez pedig az ú.n. fokozott gondoskodás, amely jelentősen más szabályozást jelent az egészség-, és a nyugdíjbiztosítás témakörében. Ez a fokozott gondoskodás az üzemi balesetben elhunyt személyek hozzátartozóinak nyújt segítséget.


A baleseti özvegyi nyugdíj megállapításakor nem meghatározó a jogszerző személy szolgálati ideje.

A 2010. évi CLIV. tv. szól az özvegyi járadékról, mely nyugdíj típus kiegészíti a hozzátartozói nyugellátások körét. Özvegyi járadék azon személyt illeti meg, akinek elhunyt hozzátartozója özvegyi nyugdíjra jogosult. Ez esetben az egyéni számláján hivatalosan nyilvántartott befizetései alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap fizeti ki az özvegyi nyugdíjra jogosult személynek az ú.n. özvegyi járadékot. Ennek feltétele még az is, hogy az özvegyi járadék összege magasabb legyen, mint a jogszabályban meghatározott özvegyi nyugdíj összege. Fontos tudni, hogy özvegyi nyugdíj nem fizethető özvegyi járadék juttatása esetén.