Mi lesz a nyugdíjakkal és a béremeléssel 2014-be
Nem tartja az önmaga által szabott határidőt az NGM a 2014-es költségvetés tervezése során, ugyanis a tervezési köriratot már meg kellett volna kapniuk a tárcáknak. Ez a dokumentum szabná meg, hogy a tárcák milyen keretek között, mennyi pénzből gazdálkodhatnak, mekkora béremelésre lehet számítani 2014-ben. A késés oka épp ez utóbbi lehet, hisz a kormány nagyszabású béremelésre készül a közszférában.
Szeptember végéig kell várni, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter benyújtsa élete első költségvetését. Bár Varga az első Orbán-kormány idején két évig vezette a Pénzügyminisztériumot 2000-2002 közötti időszakban, ám a kétéves költségvetést készen kapta elődjétől, Járai Zsigmondtól, így ha minden jól megy, a jövő évi tervezett lesz ez első ilyen csomagja. Ugyanakkor Varga jó úton jár a tapasztalatok megszerzésben, hisz mostani, néhány hónapos minisztersége alatt már két kisebb költségvetési módosítást is benyújtott a parlamentben.
A költségvetés tervezését általában már májusban megkezdik, ám az utóbbi években a NGM-beli munka egyre kiszámíthatatlanabbá vált. 2010-ben választások és a kormányváltás miatt csúszott meg a munka, 2011-ben július végére pörgött fel a gépezet, tavaly pedig a 2013-es költségvetés első változatát pedig alig néhány nap alatt májusban dobta össze a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, és már júniusra a parlament elé is terjesztette. Igaz, utóbb kiderült, hogy teljesen fölöslegesen, mert a tervezett nyári elfogadásból nem lett semmi, a decemberben zöld utat kapott 2013-as költségvetés végül köszönőviszonyban sem lett a májusi javaslattal.
Egy határidő biztos: az államháztartási törvény szerint a költségvetés javaslatát szeptember 30-ig kell a parlament elé terjeszteni, ami azt jelenti, hogy a minisztériumok közötti alkudozásokkal és az első tervezet kimunkálásával augusztus végére végezni kell, hogy az első őszi hónapban a kormány végső formába öntse a javaslatát. A NGM korábban májusban még úgy tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a költségvetési tervezés alapjául szolgáló köriratot még júniusban megkapják a tárcák, így kellő időt áll rendelkezésükre a helyi költségvetések kimunkálására. A héten ezirányú kérdésünkre már nem érkezett konkrét határidő, csak annyi, hogy szeptember végére meglesz a büdzsé tervezete - ehhez igazítják a menetrendet.
A költségvetési köriratban a kormány meghatározza a tárcák számára, hogy milyen gazdasági pálya mentén, milyen forrásokból gazdálkodhatnak - és épp itt lehet a kutya elásva. A kormány ugyanis múlt szombati ülésén tárgyalt a közfszérában tervezett béremeléséről: a tervek szerint a pedagógusok átlagos 40 százalékos béremelésén felül, más ágazatokban januártól 15 százalékos általános béremelésre kerülne sor. E két akció összesen mintegy 200 milliárd forintos többletkiadással járhatnak éves szinten, amelynek nincs meg a fedezete.
Az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban a kormány még kategorikusan kizárta - a pedagógus életpálya programon túl - az illetmények bármilyen emelését. Igaz, akkor még a kabinet az uniós túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülésnek rendelt minden kommunikációt alá. Érdemi kiadásnövekedést akkor még nem terveztek közmunkaprogramban, a gyógyszerkiadásoknál egyenesen csökkentést irányoztak elő, hasonlóan a lakásépítési támogatásokhoz, csak ott a csökkenő kamatok miatt. A nyugdíjaknál a reálérték megőrzését ígérték - a törvényi előírásoknak megfelelően -, ami az inflációkövető indexálást jelentene. Akkor még 3,2 százalékos inflációval számoltak 2014-re, ám a rezsicsökkentés miatt a fogyasztói árak növekedése egy fél százalékponttal alacsonyabb lehet, vagyis a nyugdíjak januártól 2,7 százalékkal emelkedhetnének.
A költségvetés tervezését általában már májusban megkezdik, ám az utóbbi években a NGM-beli munka egyre kiszámíthatatlanabbá vált. 2010-ben választások és a kormányváltás miatt csúszott meg a munka, 2011-ben július végére pörgött fel a gépezet, tavaly pedig a 2013-es költségvetés első változatát pedig alig néhány nap alatt májusban dobta össze a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárca, és már júniusra a parlament elé is terjesztette. Igaz, utóbb kiderült, hogy teljesen fölöslegesen, mert a tervezett nyári elfogadásból nem lett semmi, a decemberben zöld utat kapott 2013-as költségvetés végül köszönőviszonyban sem lett a májusi javaslattal.
Egy határidő biztos: az államháztartási törvény szerint a költségvetés javaslatát szeptember 30-ig kell a parlament elé terjeszteni, ami azt jelenti, hogy a minisztériumok közötti alkudozásokkal és az első tervezet kimunkálásával augusztus végére végezni kell, hogy az első őszi hónapban a kormány végső formába öntse a javaslatát. A NGM korábban májusban még úgy tájékoztatta a Napi Gazdaságot, hogy a költségvetési tervezés alapjául szolgáló köriratot még júniusban megkapják a tárcák, így kellő időt áll rendelkezésükre a helyi költségvetések kimunkálására. A héten ezirányú kérdésünkre már nem érkezett konkrét határidő, csak annyi, hogy szeptember végére meglesz a büdzsé tervezete - ehhez igazítják a menetrendet.
A költségvetési köriratban a kormány meghatározza a tárcák számára, hogy milyen gazdasági pálya mentén, milyen forrásokból gazdálkodhatnak - és épp itt lehet a kutya elásva. A kormány ugyanis múlt szombati ülésén tárgyalt a közfszérában tervezett béremeléséről: a tervek szerint a pedagógusok átlagos 40 százalékos béremelésén felül, más ágazatokban januártól 15 százalékos általános béremelésre kerülne sor. E két akció összesen mintegy 200 milliárd forintos többletkiadással járhatnak éves szinten, amelynek nincs meg a fedezete.
Az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban a kormány még kategorikusan kizárta - a pedagógus életpálya programon túl - az illetmények bármilyen emelését. Igaz, akkor még a kabinet az uniós túlzottdeficit-eljárás alól való kikerülésnek rendelt minden kommunikációt alá. Érdemi kiadásnövekedést akkor még nem terveztek közmunkaprogramban, a gyógyszerkiadásoknál egyenesen csökkentést irányoztak elő, hasonlóan a lakásépítési támogatásokhoz, csak ott a csökkenő kamatok miatt. A nyugdíjaknál a reálérték megőrzését ígérték - a törvényi előírásoknak megfelelően -, ami az inflációkövető indexálást jelentene. Akkor még 3,2 százalékos inflációval számoltak 2014-re, ám a rezsicsökkentés miatt a fogyasztói árak növekedése egy fél százalékponttal alacsonyabb lehet, vagyis a nyugdíjak januártól 2,7 százalékkal emelkedhetnének.
A konvergenciaprogram idénre 0,7, 2014-re pedig már 1,9 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, ami optimistább az elemzői várakozásoknál: a Reuters-konszenzus szerint 0,4 százalékos növekedés várható 2013-ban, míg jövőre pont egy százalékponttal magasabb. A tervek szerint az államháztartás hiánya az idei 2,7 százalék után szintén 2,7 százalék lenne, ami a Reuters által megkérdezett elemzői kar szerint tarthatónak tűnik. Nem így látja a büdzsére specializálódott Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB). A Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Alapítvánnyal együttműködésben dolgozó KFIB szerint idén 3, jövőre a GDP 3,4 százalékára rúghat a hiány a jelenlegi folyamatok szerint, ami viszont azt feltételezi, hogy a 2,7 százalékos hiánycélhoz 400 milliárdos kiigazításra lenne szükség.
A költségvetési tervezési köriratnak kell választ adnia arra, hogy sor kerül-e 200 milliárdos béremelési programra, illetve arra is, hogy a KFIB által jelzett 400 milliárdos hiányt milyen eszközökkel kívánja a kormány lefedni. Várhatóan új, finomított makrogazdazdasági pályával is előáll a kormány - az inflációs előrejelzést mindenképp csökkenteni kell a hitelesség jegyében, ami a bevételek csökkenését is jelenti a matematika szabályai szerint. A növekedési számok szintén módosításra szorulhatnak, mégpedig lefelé, ami megint nem segíti a költekezést. A körirat kiadására a következő napokban sort kell keríteni, hisz a szabadságolási időszakok miatt praktikusan másfél hónapja van a NGM-nek és a minisztériumoknak, hogy elkészítsék költségvetéseiket és azt még össze is fésüljék, hogy az augusztus után a kormány elé kerülhessen.
A költségvetési tervezési köriratnak kell választ adnia arra, hogy sor kerül-e 200 milliárdos béremelési programra, illetve arra is, hogy a KFIB által jelzett 400 milliárdos hiányt milyen eszközökkel kívánja a kormány lefedni. Várhatóan új, finomított makrogazdazdasági pályával is előáll a kormány - az inflációs előrejelzést mindenképp csökkenteni kell a hitelesség jegyében, ami a bevételek csökkenését is jelenti a matematika szabályai szerint. A növekedési számok szintén módosításra szorulhatnak, mégpedig lefelé, ami megint nem segíti a költekezést. A körirat kiadására a következő napokban sort kell keríteni, hisz a szabadságolási időszakok miatt praktikusan másfél hónapja van a NGM-nek és a minisztériumoknak, hogy elkészítsék költségvetéseiket és azt még össze is fésüljék, hogy az augusztus után a kormány elé kerülhessen.
