Három IMF-segítségre szoruló PIGS-országgal vetette össze Magyarország helyzetét a Magyar Közgazdasági Társaság 51. vándorgyűlését megnyitó beszédében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A görög, portugál és ír CDS-felárak alapján megállapította, hogy nem állunk rosszul. Erre a következtetésre jutott a költségvetési hiány és növekedési adatok összevetéséből is – írta tudósításában a Portfolio.hu

Hozzátett viszont, hogy az ország (bruttó) finanszírozási igénye még mindig magas. A finanszírozhatóság azonban folyamatosan javult. Ez, valamint az infláció vezetett oda, hogy az alapkamat folyamatosan csökkent. Egyébként elképzelhetőnek látja a 3 százalék körüli alapkamatot.

A pénzügyi portál írása szerint kifejtette, hogy a magyar adósságráta 2011 óta csökken, ami ellentétes az európai trendekkel - mondta. Hosszú időn keresztül nem álltunk jól a növekedési versenyben, ám immár ebben is fejlődés van, s a környező országok mutatóit összevetve már nem az alsó, hanem a fejlődési sáv felső szélébe tartozunk. A kormány jól ismert prognózisait most is elmondta: idén 1, jövőre 2 százalékos lehet a fejlődés. Az is örömteli, hogy a növekedésbe immár egyre több szektor száll be, a mezőgazdaság mellett az építőipar, a feldolgozóipar is egyre jobban teljesít.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte a külföldi működőtőke a válság éveiben törvényszerű, hogy kevésbé érkezik. Ráadásul egy multi "csak egyszer tud idejönni", márpedig az első 50 globális vállalatból 40 már Magyarországon van.

Az ország számára egyébként előnyös, ha a pénzügyi rendszert a hazai bankok dominálják - fejtette ki. A Növekedési és Hitel Programról is kedvező képet festett mondván: az első szakaszt során sok új hitelt folyósítottak. A nemzetgazdasági miniszter a foglalkoztatásban a 2007-ben bekövetkezett visszaesést sikerült megállítani, s növekedésbe fordítani.

Magyarországon nincs se foglalkoztatási, se beruházási fordulat - mondott ellen a miniszter állításainak Surányi György volt jegybankelnök. Igenis a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás okozza a foglalkoztatási mutató emelkedését, enélkül csökkenés lenne - mondta.

A pénzügyi portál összefoglalója szerint a kormány 2011-ben a GDP 2 százalékával ugyan rontotta az államháztartás egyensúlyát, ám ennek nem volt kedvező növekedési hatása, viszont a következő év ebből következő kényszerű megszorítása újra recesszióba vezette a gazdaságot.

A Növekedési Hitel Programot sem dicsérte Surányi. Úgy vélekedett az csak akkor hozhat fejlődést, ha új hiteleket nyújtását szolgálja, a régiek kiváltásából nem lesz fordulat. A hitelállomány csökkenése mögött egyébként a bankrendszer vergődése látható.

Az elmúlt három év eredményei azt mutatják, hogy nem sikerült olyan fordulatot elérni, ami felzárkózási pályára állítaná a gazdaságot. A potenciális növekedés csökken, a beruházási ráta zuhan, a költségvetési politikát az illúzió és a kudarc fogalmak jellemzik, a bizalom gyenge - mondta.