Szeptember végén történelmi csúcson volt a bedőlt lakossági hitelek aránya, sőt nyolcból egy adós már több mint egy éve nem fizet. A legrosszabb helyzetben nem a devizahitelesek, hanem a forintalapú szabad felhasználású jelzáloghitelesek vannak.

Tovább nőtt a harmadik negyedévben a háztartások nem teljesítő hiteleinek aránya a teljes hitelállományon belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A nem teljesítő hitelek teljes volumene szeptember végén 1216,4 milliárd forintot tett ki, ami ugyan önmagában véve még nem számít történelmi rekordnak, mivel márciusban ennél valamivel több nem teljesítő hitel volt. Mivel viszont a teljesítő hitelek volumene is csökkent, a nem teljesítő hitelek aránya ismét historikus csúcson: a kilencedik hónap végén a kölcsönök több mint 18,5 százaléka volt 90 napon túl késedelmes, a több mint egy éve hátralékos állomány pedig megközelítette a 12,8 százalékot, vagyis nyolcból egy adós már legalább 12 hónapja tartozik a hitelező pénzügyi intézménynek.

A legkritikusabb állapotban a szabad felhasználású jelzáloghitel-portfóliók vannak, ezekről – akár forint-, akár devizahitelről van szó – elmondható, hogy az adósok alig több mint fele fizeti már csak pontosan a részleteket. Ráadásul az ilyen hiteleken belül – annak dacára, hogy az adósok nem szembesülnek árfolyamkockázattal – a forintalapúak még rosszabbul teljesítenek, mint a devizások. A 413 milliárd forintnyi szabad felhasználású forint alapú jelzáloghitel-állomány már csaknem egyharmada 90 napon túl késedelmes, és lassan minden negyedik adósról elmondható, hogy már több mint egy éve nem törleszt. A deviza alapú szabad felhasználású jelzáloghitelek persze nagyobb gondot okozhatnak a bankoknak és az adósoknak is, hiszen ezek állománya nagyjából a négyszerese a forinthitelekének. A portfóliók ebben a szegmensben is folyamatosan romlik, a nem teljesítő hitelek aránya meghaladja a 27 százalékot, az egy évnél is régebben hátralékosoké 18 százalék fölött áll.

A lakáscélú hiteleknél is megfigyelhető ugyanez a tendencia. A 615,5 milliárd forintnyi piaci kamatozású forintalapú lakáshiteleknél 15 százalék fölé emelkedett a nem teljesítő állomány aránya, és nyolcból egy adós már több mint egy éve nem fizeti a részleteket. A nagyjából háromszor ekkora deviza lakáshitel-állomány 16,6 százaléka késedelmes már 90 napon túl, és nagyjából minden tizedik adósnak van 365 napnál régebbi hátraléka. A támogatott lakáshiteleknél is tapasztalható némi romlás a portfóliókban, ezek a hitelek viszont még így is sokkal jobban teljesítenek, mint a piaci alapúak. A 90 napon túli késedelem mindössze a bruttó állomány 4,4 százalékára jellemző.

A statisztikai adatok alapján a fizetéskönnyítő programok hatékonysága is kérdésesnek tűnik, egyre nagyobb arányban válnak ugyanis az átstrukturált hitelek nem teljesítővé. A teljes átstrukturált állomány csaknem fele vált szeptember végére nem teljesítővé. A forintalapú jelzáloghiteleseken a legnehezebb ilyen eszközökkel segíteni, az átstrukturált lakáshitelek kétharmada, a szabad felhasználásúak 72 százaléka vált ismét nem fizetővé. A devizahiteleseknél valamivel jobbak az arányok, de az átstrukturált lakáscélú hitelek 42, és a szabad felhasználásúak csaknem fele ott is bedőlt.

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint a következő néhány hétben, hónapban „százezres nagyságrendben” csatlakoznak a magyar hitelfelvevők a kibővített árfolyamgáthoz és köztük több tízezren olyanok is, akik eddig nem fizetők voltak – írja az MTI. Patai Mihály, aki egyben az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója az MNB-ben tartott bankárreggelit követően kiemelte: a bankrendszer részéről ígéretet tett arra, hogy az érintett magyar bankok mindent megtesznek annak érdekében, hogy a parlament döntését sikeresen hajtsák végre. A bankszövetség elnöke elmondta: a kiterjesztett árfolyamgát mellett szó esett az MNB növekedési hitelprogramjának folytatásáról is. A hitelprogram második fázisa más ritmust követel meg és megbeszélték, milyen javítási lehetőségek vannak.