Példátlan nyugdíjcsökkentésre készülhetünk, vagy a nyugdíjkorhatár kitolódik !
A régiónkban sok ország döntött a nyugdíjreform visszafordítása mellett az utóbbi években, a fő probléma az volt, hogy a vegyes rendszerek kialakításának átmeneti költségét nem tudták az országok úgy kigazdálkodni, hogy az ne növelje az államadósságot.
Több opció közül is választhattak a kormányok, viszont többek között Magyarország is úgy döntött végül, hogy az egypilléres rendszert hozza vissza. A Világbank szakértője, Anita Schwarz szerint most azon kell gondolkozni, hogy miként lehet a társadalom öregedésével megbirkózni. Sok lehetőség nincs, a korhatáremelés nem működhet mindig, így a várható élettartam növekedésével összhangban a kezdőnyugdíjakhoz is hozzá kell nyúlni. Becslések szerint évtizedek múlva az átlagbér negyede-harmada lehet a kezdőnyugdíj, míg most a felét is megkaphatják a nyugdíjasok - írja az Investment & Pensions Europe.
A válság kitörését követően számos Közép-kelet-európai ország döntött úgy, hogy visszatér az egypilléres nyugdíjrendszerhez, többek között Magyarország, Lengyelország és Litvánia is felrúgva a korábbi reformot arra szánta rá magát, hogy az állami nyugdíjrendszerbe tereli vissza tagokat. A Világbank még a 90-es évek második felében kulcsfontosságú szerepet vállalt a tőkefedezeti (második pillér) kialakításában, az IPE a reformok visszafordítása kapcsán Anita Schwarz-cal beszélt, aki a Világbanknál a Human Development Group vezető közgazdásza.
A szakember fájdalommal hangsúlyozta, hogy az országoknak megvolt a lehetőségük arra, hogy a meglévő rendszert felülvizsgálják, amelyet annak idején éppen azért hoztak létre, hogy a demográfiai problémák tudatában is megfelelő nyugdíjat biztosítsanak a tagoknak. Több ország kormánya eredetileg azt tervezte, hogy a vegyes rendszer kialakításának költségeit például privatizációval fogják ellensúlyozni. Azonban az időben előre haladva egyre nehezebbé vált olyan finanszírozási forrásokat találni, amely nem generál adósságot és az átállás középtávú költségeit is fedezni tudja.
A válság kitörését követően különösen nehézzé vált a kormányok helyzete, hiszen a kormányzatok részéről szükség volt megfelelő erőforrásokra a válságból való kilábalás miatt. Mindezek eredményeként egyes országok drasztikus beavatkozás mellett döntöttek, és teljes egészében visszafordították a korábban elindított nyugdíjreformot. A Világbank szakértője nyomatékosította, hogy az intézménynek sincs olyan megoldása, amely minden problémára megoldást tudna adni, és a társadalom öregedése mellett képes lenne fenntartható és megfelelő nyugdíjat adó rendszert létrehozni.
Azonban úgy gondolják a Világbanknál, hogy különösen fontos az országok számára, hogy kidolgozzanak egy tervet, miként lehet kezelni a társadalom demográfiai átalakulásából adódó kihívásokat. Azért, hogy segítséget adjanak az országoknak, a Világbank februárban ki fog jönni egy anyaggal, amely a "Fordított piramis" elnevezést kapja. A cím arra utal, hogy a nyugdíjaknak és a várható élettartamnak fordítottan arányosnak kellene lennie a rendszerekben, vagyis ha a várható élettartam nő, akkor az egymás után következő kohorszokban a nyugdíjnak is csökkennie kellene.
Schwarz a Világbank és egyéb kutatások anyagaira támaszkodva úgy becsli, hogy az átlagbérhez viszonyított átlagos nyugdíjak értéke (helyettesítési ráta) a jelenleg 50%-os szintről a jövőben 25-30% közé eshet le, vagyis évtizedek múlva a bér arányában közel fele akkora lehet a kezdőnyugdíj. Az országoknak ennek kapcsán egy nagyon fontos kérdést fel kell tenniük, mégpedig hogy a jövőben mekkora a nyugdíjaknak az a szintje, amely megfelelő és szociálisan is elfogadható. Persze a kihívásokra a nyugdíjkorhatár emelésével is lehet reagálni, ezt azonban csak korlátozottan lehetséges.Kapcsolódó cikkek:
