A Nav első lépésben megmagyarázza a tájékoztató azt a törvényi szakaszt, hogy „a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára” adhatunk 8000 forint Erzsébet-utalványt 35,7 százalék közteherrel béren kívüli juttatásként.

Ehhez kapcsolódóan korábban két ellentmondó jogértelmezéssel is találkozhattunk. Az egyik alapján arra a hónapra adhatunk kedvező adózással Erzsébet-utalványt, melyet az első napjával „megkezd” a munkavállaló a munkáltatónál (vagy társas vállalkozásban a személyesen közreműködő tag). Vagyis eszerint a teljes hónapot vehetjük csak figyelembe. Így egy március 10-én keletkező munkaviszony esetén majd csak áprilisban adhatnánk Erzsébet-utalványt, mert ezt a hónapot kezdi meg a dolgozó az első napjával.

A NAV tájékoztató a másik értelmezést erősítette meg. Eszerint a hónapot úgy kezdjük meg jogviszonnyal, hogy abban legalább egy napot dolgozunk. Így ha valaki március 31-én kezdi a munkaviszonyát, akkor a márciusi egyetlen nap alapján is jogosult lehet erre a hónapra 8000 forint értékben kedvező adózású Erzsébet-utalványra.

Az Erzsébet-utalvány kiadásának időzítéséhez is kapunk segítséget az adóhatóságtól. Bár a törvény szövegében az szerepel, hogy „utólagosan adva” lesz a juttatásunk kedvező adózású, a friss tájékoztató mégis bővíti ezt a lehetőséget. Eszerint „Az utólagos juttatás törvényi lehetősége … nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.”

Ennek ellenére az előre adott Erzsébet-utalvány speciális esetben több kockázatot is jelenthet a munkáltató számára. Ezekkel a problémákkal akkor szembesülünk, ha megszűnik a munkaviszony vagy tagoknál a társas vállalkozásban személyesen közreműködői státusz.

Ha például januárban kiadjuk az első félévre eső 48 000 forint Erzsébet-utalványt, és február végével megszűnik a munkaviszony, akkor bizony 32.000 forinttal lehetünk bajban.

Egyrészt olyan időszakra is adtunk juttatást, amikor már a munkatársunk nem is dolgozik nálunk. Kérdés, hogy a munkáltató valóban akar-e fizetni juttatást a nem nála dolgozóknak.
Másrészt ez a juttatás hirtelen többe is kerül majd, mint amire számítottunk.

Mivel a 2 hónap munkaviszonyra 16 000 forint Erzsébet-utalványt adhatunk 35,7 százalék közteherrel, ezért a fennmaradó 32.000 forint után már nem a kedvezőbb kulccsal számoljuk az adót, hanem 51,17 százalék teherrel egyes meghatározott juttatásként adózik ez.

Mindezzel még nem is értek véget a munkáltató problémái, hiszen a januárban kiadott 48 000 forint Erzsébet-utalvány után február elején béren kívüli juttatásként már bevallotta és megfizette az adót. Ez viszont a munkaviszony megszűnését követően nem állja meg a helyét. Ezért a munkáltatónak önellenőrzést kell végeznie és befizetni a többlet közterheket. Ebben az esetben a juttatónál bizony önellenőrzési pótlék fizetésével is számolhatunk.