Bevallási határidő és eljárási kötelezettség 2014 Május 31-ig

A naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak a 2013. évben kezdődött adóévi állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettségéről az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallását benyújtania az önkormányzati (települési, fővárosban a fővárosi) adóhatósághoz. (A naptári évvel azonos üzleti éves adózónak a 2013. adóévről 2014. május 31-éig kell az iparűzésiadó-bevallást benyújtania.)

Azon kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban: kata-alany), aki/amely az iparűzési adóját a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39/B. § (3) bekezdése szerinti módon, azaz tételes adóalap szerint fizeti meg és a 2013. adóévre bevallás-benyújtására jogosult/kötelezett, akkor ezt az eljárási kötelezettséget az adóévet követő 2014. január 15-éig teljesíti az önkormányzati adóhatósághoz.

A vállalkozót a – Htv. 37. § (1) bekezdése alapján – székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség. A vállalkozót minden olyan önkormányzat illetékességi területén (településen) állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség – így az annak részelemét képező bevallás-benyújtási, adófizetési kötelezettség – terheli, amely az adónemet a 2013. évben (akár egyetlen napra, akár a teljes naptári évre) működtette.

1.2. A bevallási kötelezettség teljesítésének módjai

Az adózónak a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez (az adóévi adókötelezettség megállapításához) szükséges a 2013. évben hatályos adórendeleti szabályozást – a helyi (települési) önkormányzat honlapjáról vagy a Magyar Államkincstár honlapjáról, az ún. Országos helyi adó adatbázisból megismernie a megalapozott adókötelezettség-teljesítéshez.

a) A Htv. – 2014. január 1-jétől újonnan beiktatott – 42/C. §-a alapján a vállalkozó iparűzésiadó-bevallási kötelezettségét az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM-rendelet (a továbbiakban: PM-rendelet) – 18. melléklete szerinti, „központi” nyomtatványon is teljesítheti.

Hivatkozott § (1) bekezdése értelmében „központi” nyomtatványon csak azon adózó nyújthatja be iparűzésiadó-bevallását, aki/amely az önkormányzat adórendelete szerinti mentességre, kedvezményre nem jogosult vagy azt nem szándékozik igénybe venni. (A rendeleti adóelőnyt biztosító szabályok településenként ugyanis eltérőek lehetnek, így azokat a „központi” nyomtatvány értelemszerűen nem tudja megjeleníteni.) A Htv. 39/C. §-a alapján az önkormányzat adórendeletében a 2,5 millió forint/adóév vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozókra állapíthat meg mentességi vagy/és kedvezményi szabályt. Ebből pedig az következik, hogy a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meghaladó valamennyi vállalkozó, illetve azon 2,5 millió forint alatti adóalappal rendelkező vállalkozó, akinek/amelynek székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzat rendelete nem tartalmaz adóelőny szabályt vagy azt nem kívánja igénybe venni, „központi” nyomtatványon teljesítheti bevallását. A „központi” bevallási nyomtatvány a Jogtárból tölthető le, vagy a PM-rendelet 18. melléklete alapján – kizárólag változatlan szerkezetben és tartalommal – Word formátumban állítható elő.

Az adózó a bevallási nyomtatványon köteles feltüntetni

• annak az önkormányzatnak az elnevezését, amelynek adóhatóságához a bevallást benyújtja,
• azt az adóévet, amelyre a bevallás vonatkozik és
• az adóévre vonatkozó adómértéket.

Ha az adózó az imént felsorolt elemek valamelyikét nem tünteti fel a bevallási nyomtatványon, akkor az adóbevallás hiányos, hibás lesz, amely mulasztási bírság adóhatóság általi megállapítását eredményezheti.

b) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 10. § (3) bekezdés utolsó fordulata szerint az adóhatóság rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat, és biztosítja az adóztatás feltételeit. Az Art. 31. § (1) bekezdés második mondata szerint az adózó az önadózással megállapított adóról – így az iparűzési adóról [Art. 32. § (1) bek.] – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

A PM-rendelet szerinti bevallási nyomtatványmintát minden önkormányzati adóhatóság a településre irányadó tárgyévi adórendelet szerinti adómérték, illetőleg a Htv. 39/C. §-án alapuló – 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó adózókra vonatkozó – rendeleti adókedvezményi vagy és adóalap-mentességi szabály esetén, az említett három tényállási elemmel egészítheti ki.

Az az adózó, aki/amely – az a) pontban kifejtettek szerinti – „központi” nyomtatvány benyújtására nem jogosult vagy azon nem kívánja teljesíteni eljárási kötelezettségét, bevallását az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti. E nyomtatványt az adózó az önkormányzat honlapjáról töltheti le, míg honlap hiányában papír alapon az önkormányzati adóhatóságtól szerezheti be. Ekkor a bevallási nyomtatványt települési önkormányzati adóhatóságonként kell beszerezni.

c) Az Art. 175. § (24) bekezdése alapján az önkormányzat rendeletében (opcióként) lehetővé teheti vagy az adószámmal rendelkező vállalkozók számára kötelezettségként írhatja elő az iparűzésiadó-bevallás elektronikus úton való teljesítését (beszerzését, kitöltését és benyújtását). Az elektronikus bevallásra a fővárosban, a megyei jogú városok többségében és néhány nagyvárosban van lehetőség.
A Htv. 42/C. § (4) bekezdése alapján az iparűzésiadó-bevallás „központi” nyomtatványon elektronikus úton kizárólag akkor nyújtható be, ha azt az önkormányzat rendelete kifejezetten lehetővé teszi.

1.3. A székhely, illetve a Htv. szerinti telephely fogalma az iparűzési adó alkalmazásában

Székhely:
Belföldi szervezet esetében a társasági szerződésben (alapszabály, alapító okirat), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) által vezetett – nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, magánszemély esetében a lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a székhelyen a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.

Telephely:
a) „Hagyományos” telephelye azon vállalkozásnak lehet, amely a Htv. alkalmazásában nem tekinthető távközlési tevékenységet, illetve villamos-energia/földgáz szolgáltatást nyújtónak vagy építőipari tevékenységet végzőnek.

A Htv. 52. § 31. pont a) pontja szerint telephelye az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Az idézett jogszabályhely – a normaszöveg által nem taxatíve felsorolt üzleti létesítményeken túlmenően – az általános szabályok szerinti telephelynek tekinti azokat az üzleti létesítményeket is, amelyek esetén az alábbi három feltétel együttesen teljesül:

• az „állandó ingatlanjellegű üzleti létesítmény” megléte,
• az ingatlanjellegű üzleti létesítmény az iparűzési tevékenység (vállalkozási tevékenység) színtere vagy kiinduló pontja, az ingatlant az adóalany valamilyen jogcímen használja (pl. tulajdonlás, bérbevétel, szívességi használat),
• a vállalkozó és/vagy alkalmazottja az ingatlanjellegű üzleti létesítményben/létesítményen vagy a létesítményből kiindulóan végez vállalkozási tevékenységet.

A gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi szabályozás alapján, ha a cég székhelye és központi ügyintézés helye nem azonos címen van, akkor a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratban és a cégjegyzékben külön fel kell tüntetni. A székhelytől eltérő településen lévő központi ügyintézés helye a Htv. alkalmazásában akkor tekinthető telephelynek, ha az előzőekben ismertetett három feltétel együttesen teljesül.

A Htv. szerinti telephely tehát nem feltétlenül egyezik meg a cégjegyzékben vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásban feltüntetett telephellyel. A Htv. telephelyfogalma ugyanis nem azonos a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezés telephelyfogalmával, ebből következően a Htv. szerinti telephely lehet cégjegyzékbe bejegyzett, illetőleg cégjegyzékben nem szereplő, s mindez fordítva is igaz. Ugyancsak az egyéni vállalkozók nyilvántartásában bejegyzett telephely (ingatlan) automatikusan nem eredményez Htv. szerinti telephelyet.

b) Távközlési szolgáltatásnak minősül, ha a vállalkozó összes nettó árbevételének legalább 75 százaléka távközlési tevékenységből (TEÁOR’08 61) származik.

ba) Vezetékes távközlési tevékenységet végző vállalkozónak azon önkormányzat illetékességi területén van a telephelye, ahol az adóév első napján – az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti – előfizetőjének távközlési szolgáltatást nyújt. Azaz, a vezetékes távközlési szolgáltató esetén a szolgáltatás-nyújtás tényleges helye minősül telephelynek.

bb) Vezeték nélküli (mobil) távközlési tevékenységet végző vállalkozó (az a vállalkozó, melynek nettó árbevétele legalább 75 százalékban a TEÁOR’08 61.2 számú vezeték nélküli távközlési tevékenységből ered) esetén telephely az adóév első napja szerinti állapot alapján az utólag fizetett díjú távközlési szolgáltatást igénybe vevő előfizető számlázási címe szerint azonosított település.

c) Villamos energia, földgáz szolgáltatás nyújtása esetén a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik, feltéve, hogy a villamosenergia-kereskedő, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a földgáz egyetemes szolgáltató, illetve a villamos energia elosztó hálózati engedélyes, a földgázelosztói engedélyes adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75 százaléka közvetlenül a végső fogyasztónak történő értékesítésből, illetve végső fogyasztó számára történő elosztásból származik.

Azaz, a villamos energia vagy földgáz egyetemes szolgáltató, villamosenergia- vagy földgázkereskedő, illetőleg villamos energia vagy földgáz elosztói engedélyes esetén a végső fogyasztók/felhasználók helye szerinti település a 2013. adóévre akkor vált telephellyé, ha a vállalkozó 2012. adóévi nettó árbevételének legalább 75 százaléka a villamos energia, földgáz végső fogyasztók/felhasználók részére történő értékesítésből, illetőleg elosztásból származott.

d) Építőipari tevékenység esetén Htv. szerinti telephelynek minősül a TEÁOR’08 besorolása szerint a 41–43. ágazatba tartozó építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a 2013. évben a 180 napot meghaladta [Htv. 37. § (2) bek. a) pont].

2. A bevallási nyomtatvány főlapja egyes mezőinek magyarázata

Ad „I. A bevallás jellege”

Az Art. és a Htv. többféle esetben ír elő bevallásbenyújtási kötelezettséget. A bevallási nyomtatvány egyes (1–11.) pontjaiban a bevallás jellegét kell megjelölni.

1. Az „Éves bevallás” melletti négyzetbe X-et kell tenni, ha a vállalkozást a 2013. adóév egészére iparűzésiadó-kötelezettség terhelte, vagy ha az iparűzésiadó-kötelezettség 2013. év közben keletkezett, és az fennállt az év utolsó napjáig. Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a II. pontban a „Bevallott időszak” sorba a 2013. január 1-jétől 2013. december 31-éig terjedő időszakot kell beírni, ha az adókötelezettség év közben keletkezett, akkor az adókötelezettség kezdő napjától 2013. december 31-éig terjedő időszakot kell beírni. Például, ha a vállalkozás 2013. augusztus 1-jén létesített a településen telephelyet, vagy az adót az önkormányzat ettől az időponttól kezdődően vezette be, akkor a bevallási időszak 2013. augusztus 1-jétől – 2013. december 31-éig tart. Az év közben kezdő vállalkozó esetén a I. 5. pontnál is X-et kell tenni.

2. A „Záró bevallás” alatt érteni kell egyfelől az Art. 33. § (3), (6), illetve (12) bekezdésében foglalt eseteket, másfelől a helyi adó specifikumából adódóan csak az adott település szintjén megszűnő/változó adókötelezettség eseteit, ide értve a naptári év egészére választható/változtatható egyszerűsített adóalap-megállapítás eseteit is, ez utóbbiak szabályait a Htv. tartalmazza. Az eljárási törvényen alapuló „záró bevallás” oka a vállalkozás szintjén (például megszűnés, kényszertörlés elrendelése, átalakulás, tevékenység szüneteltetése esetén) jelentkezik, míg az anyagi törvényen alapuló „záró bevallási” ok az – adóalanyiság fennállása mellett – adózónak az önkormányzat illetékességi területéhez kapcsolódó adókötelezettség-változásával (pl. székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés, más adómegállapítási módra való áttérés) függ össze. A „záró bevallás” benyújtásának okát a III. pont megfelelő négyzeténél kell jelölni. A II. pontban meg kell jelölni azt az időszakot, amelyre a bevallás vonatkozik.

A „záró bevallás” benyújtásának időpontjára az Art. 33. § (4)–(6), illetve (12) bekezdésben foglaltak, illetve az „általános” szabály (adóévet követő év ötödik hónap utolsó napja), továbbá a Htv. 39/A. §-ban és a 39/B. §-ban foglalt szabályok az irányadóak.

Amennyiben az adózó adókötelezettsége az önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti, de más településen adókötelezettsége változatlanul fennáll, akkor a naptári évben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló „záró bevallást” csak az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig (naptári évvel azonos üzleti éves adózó esetén az adóévet követő év május 31-éig) kell benyújtani, kivéve, ha a székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó az Art. szerinti „záró bevallás” benyújtására is kötelezett. Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is X-et kell tenni, a II. pontban pedig a naptári évben a településen fennálló adókötelezettség időtartamát is meg kell határozni. A III. pont alatt értelemszerűen külön jelölni kell a székhelyáthelyezés (III. 7. pont), telephely-megszüntetés (III. 8. pont) tényét.

Azon vállalkozónak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya, és az iparűzési adó alapját az eva-alap 50 százalékában határozza meg, s év közben az -alanyisága megszűnik, az adóév első napjától az eva-alanyiság utolsó napjáig terjedő időszakról (melyet a II. pontban jelöl) évközi bevallást kell benyújtania az eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg. Ekkor az iparűzésiadó-alanyiság fennállása esetén az I. 1. sor és 2. sor melletti négyzetbe, továbbá a III. 9. sor melletti négyzetbe is X-et kell tenni.

Amennyiben a vállalkozó a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) alanyává válik, és az iparűzési adóban tételes adóalap szerinti megállapítást választ, akkor az adóév első napjától, a kata-alanyiság kezdő napját megelőző napig terjedő időszakról „záró bevallást” kell benyújtania az általános szabályok szerint, az adóévet követő év május 31-éig. Ekkor a III. 11. sorba X-et kell tenni.

Abban az esetben, ha a vállalkozó-alanyisága bármely ok miatt megszűnik, vagy a kata-alany egyéni vállalkozóként tevékenységét szünetelteti, akkor a megszűnés, illetve a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül kell „záró bevallást” benyújtani, és a kata-alanyiság időszakára fennálló adókötelezettségről elszámolni. Ekkor a III. 12. sorba kell X-et tenni.

Amennyiben a kata-alany a 2013. évben tételes adóalap szerint adózott és 2014. január 15-éig benyújtott nyilatkozatával (változás-bejelentésében) 2014. évtől megszüntette iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti adózását – feltéve, hogy adóbevallás-benyújtására jogosult vagy kötelezett –, akkor a 2013. adóévre bevallást nyújt be. Ekkor az I. 1. és 2. sorba is kell X-et tenni, míg a III. 15. sorba be kell írnia, „kata-alanyként adómegállapítási mód változása.”
A III. 15. sorban annak az adózónak is kell X-et tennie, aki/amely kata-alanyként a 2013. adóévre az „általános szabályok” szerint vagy a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg iparűzési adóját és 2014. január 15-éig (változás-bejelentési nyomtatványon) arról nyilatkozott, hogy a 2014. adóévtől tételes adóalap szerint fizeti meg az iparűzési adót, illetve azon vállalkozónak, amely a naptári évtől eltérő üzleti évről visszatér a naptári év szerinti adómegállapításra. Ekkor e speciális záró bevallási okot is be kell írni.

Ha a kisvállalati adó (kiva) alanyának alanyisága bármely ok miatt megszűnik, akkor a kiva-alanyiság naptári évben fennálló időszakra választhatja az iparűzési adó kiva-alap 1,2-szeresében való megállapítását. Ezen adóévről évközi bevallást kell benyújtani, mégpedig a beszámolókészítésre nyitva álló határnapig (a kiva-alanyiság megszűnésével, a mérlegfordulónappal az önálló üzleti év befejeződött). A kiva-alanyiság megszűnése esetén, e tényt a III. 13. pontban kell jelölni. Ekkor a naptári év hátralévő részéről (mint önálló adóévről) a bevallást az általános szabályoknak megfelelően, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell teljesíteni.

3. „Előtársasági bevallást” a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani, az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről. A II. pontban az előtársasági létforma időtartamát kell megjelölni. Előtársasági időszak: a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ellenjegyzése, illetőleg közokiratba foglalása napjától a cégjegyzékbe való bejegyzés, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasítása, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetése napjáig terjedő időszak.
Ekkor a bevallás a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján a beszámoló készíthetősége napjáig (jellemzően az előtársasági időszak utolsó napját követő 90 napon belül) nyújtandó be. Ha az előtársaság kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította, vagy a kérelmező azt visszavonta, akkor az I. 3. sorban és a III. 6. sorba is X-et kell tenni.

4. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó e minőségét jelzi a rovatban, amellett, hogy az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is fel kell tüntetni.

5. Az év közben – jogelőd nélkül, vagy az adott településen – kezdő vállalkozó ezt a tényt a rovatban jelzi, amellett hogy az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró
bevallás tényét is fel kell tüntetni.

6. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó esetében az áttérés éve egy adóév, melynek időtartama legfeljebb 12 hónap, ezt itt kell jelölni. (Továbbá az éves bevallásbenyújtás jellegét az I. 1. rovatban is jelölni kell. A bevallási időszaknál az áttérés időszaka mint önálló adóév jelentkezik.)

7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 3. §-ának 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelő – feltéve, hogy a Htv. alkalmazásban vállalkozónak minősült, azaz, az adóévi bevétele a 600 000 forintot meghaladta – ezt ezen rovatnál jelzi, míg az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is feltünteti.

8. Ebben a rovatban kell jelezni, ha a vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, természeti erőforrást tár fel vagy kutat, a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a naptári évben a 180 napot meghaladja és ezért a tevékenység végzésének helye Htv. szerinti telephelynek minősül. Ekkor az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is fel kell tüntetni.

9. Ha a kata alanya az iparűzési adóban 2013. év során (változásbejelentésében) tételes adóalap szerinti adózást választott, akkor – főszabály szerint – nem terheli bevallásbenyújtási kötelezettség.

Az iparűzési adót tételes adóalap-megállapítás szerint fizető kata alanynak is kell bevallást benyújtania a Htv. 39/B. § (6) bekezdésében taxatíve felsorolt tényállások esetén:
- a kata-alanyiság megszűnésénél a kata időszakáról (a megszűnés hónapját követő hónap 15. napjáig), a tevékenység szüneteltetésénél az adóév 1. napjától a szünetelést megelőző napig terjedő időszakra (a szünetelés kezdő hónapjának utolsó napját követő 15 napon belül), illetőleg, ha az adóévben a kata-alany adófizetési kötelezettsége – 30 napot meghaladó keresőképtelenség miatt (például táppénzben, gyermekgondozási díjban/segélyben részesül; katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona; fogvatartott) – szünetelt, és a vállalkozó több iparűzési adót fizetett, mint amennyit az adókötelezettség időszakára fizetnie kellett volna.
- a kata-alany a foglalkoztatásnövelés miatti törvényi adóalap-mentességet, a települési önkormányzat által rendeletben biztosított adómentességet/-kedvezményt kíván utólag igénybe venni vagy az építőipari tevékenység kapcsán megfizetett átalányadó, illetőleg a költségként/ráfordításként elszámolt e-útdíj összegével csökkenteni kívánja az állandó jellegű tevékenységéhez kapcsolódó adófizetési kötelezettségét.

Az említett esetekben az adóbevallást az adóévet követő év január 15-éig kell benyújtani [Htv. 39/B. § (6) bekezdés b) pont].

10. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit-tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a Szit-tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint említettek projekttársasága e rovatba X-et tesz, amellett, hogy az 1. vagy 2. sorban az éves vagy záró bevallás tényét is feltünteti.

11. Azon adózónak kell e rovatba X-et tennie, aki/amely a korábbi adóévre benyújtott adóbevallását – az Art. rendelkezései alapján – önellenőrzéssel (utólag) helyesbíteni kívánja. Emellett az adózó köteles azon „bevallási” sort is jelölni, amelyhez kapcsolódik az önellenőrzése. Az adóbevallását helyesbítő adózó az önellenőrzött adóévi bevallási nyomtatvány főlapját és kapcsolódó betétlapjait az új adatokra figyelemmel köteles a bevallási nyomtatvány valamennyi sorát kitölteni. Ekkor a II. mezőben, „Bevallott időszakban” azt az adóévet kell meghatározni, amelyre a helyesbítés vonatkozik.

Ad „IV. Bevallásban szereplő betétlapok”

A bevallási nyomtatványhoz kiegészítő betétlapok tartoznak. A bevallási kötelezettség teljességéhez egyes betétlapokat is – a tevékenység jellegének és az anyagi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – szükséges kitölteni. Az „A”, „B”, „C” és „D” jelű betétlap a Htv. szerinti nettó árbevétel levezetését tartalmazza. Ezek közül csak egyet – a vállalkozásra irányadó betétlapot – kell kitölteni és benyújtani.
Az „A”, „B”, „C” és „D” jelű betétlap egyikét sem kell kitöltenie
- az Szja-tv. szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó vállalkozónak,
- azon eva-alanynak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját,
- azon kata-alanynak, aki/amely az iparűzési adóban tételes adóalap szerinti adózást választott,
- azon kiva-alanynak, amely az iparűzési adóalapját a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg.

Az „A” jelű betétlapot azon adózóknak kell kitölteniük, akik/amelyek az általános szabályok szerint [39. § (1) bek.] határozzák meg Htv. szerinti nettó árbevételüket, vagy akik/amelyek az adóalapjukat a nettó árbevétel 80 százalékában (egyszerűsített módon) állapítják meg [39/A. § (1) bek. b) pont és (3) bek.]. Az előbbiek közé tartozik minden olyan iparűzésiadó-alany, aki/amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, míg az utóbbiak közé sorolandó azon eva-alany, illetve kata-alany is, továbbá esetleg kiva-alany is, aki/amely az adó alapját a nettó árbevétel 80 százalékában állapítja meg. (Ezt az egyszerűsített adóalap-megállapítást kizárólag azon vállalkozó választhatja, akinek/amelynek nettó árbevétele az adóévet megelőző teljes (jelen esetben a 2012.) adóévben a 8 millió forintot nem haladta meg, míg a 2013. év során, jogelőd nélkül kezdő vállalkozás esetében – 12 hónapnál rövidebb adóév okán – napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot.)

A „B” jelű betétlapot a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak kell kitölteniük.

A „C” jelű betétlapot a biztosítóknak kell kitölteniük.

A „D” jelű betétlapot a befektetési vállalkozásoknak kell kitölteniük.

Az „E” jelű betétlapot mindazon vállalkozásnak kell kitöltenie, amely az eladott áruk beszerzési értéke és/vagy közvetített szolgáltatások értéke címen csökkenteni kívánja a Htv. szerinti nettó árbevételét az iparűzésiadó-alap megállapítása során. Ugyanakkor nem kell kitöltenie az „E” jelű betétlapot annak az adóalanynak, aki/amely az egyszerűsített adóalap-megállapítás bármely módját választotta/választja a bevallás adóévére.

Az „F” jelű betétlapot az adóalap-megosztással összefüggésben kell kitöltenie azon vállalkozásnak, aki/amely székhelyén kívül legalább egy településen Htv. szerinti telephellyel rendelkezik, és ennek következtében adóalap-megosztásra kötelezett.

A „G” jelű betétlapot azon adózónak kell kitöltenie, akinek/amelynek az iparűzési adóban túlfizetése, míg más adónemben/adóhatóságnál adótartozása vagy adók módjára behajtandó köztartozása áll fenn. A „G” jelű betétlap a túlfizetésről szóló nyilatkozattételre, illetve a más adóhatóságnál fennálló köztartozás megnevezésére szolgál.

A „H” jelű betétlapot azon adózó tölti ki, aki/amely a korábbi adóévre benyújtott adóbevallását – az Art. rendelkezései alapján – utólag önellenőrzéssel helyesbíteni kívánja.

Ad „VI. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját választók nyilatkozata”

Az egyszerűsített iparűzésiadó-alap megállapítása a főszabálytól [Htv. 39. § (1) bekezdés] eltérő adóalap-megállapítást jelenti. Erről az adóalanynak külön nyilatkoznia kell az adóbevallásban.

Az iparűzésiadó-alap egyszerűsített megállapítási módjának a 2013. adóévre való (utólagos) választásáról
- az a) pont melletti négyzetbe az Szja-tv. szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem megállapítást alkalmazó vállalkozónak,
- a b) pont melletti négyzetbe azon eva-alanynak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját,
- a c) pont melletti négyzetbe azon iparűzési adóalanynak (eva-alany, kata-alany is lehet), akinek/amelynek a nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg,
- a d) pont melletti négyzetbe azon kiva-alanynak, amely az iparűzési adóalapot a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg
kell X-t tennie.

Nem kell az adóbevallásban külön nyilatkoznia azon kata-alanynak, aki/amely az iparűzési adót a 2013. adóévre tételes adóalap szerint (egyszerűsített módon fizette meg és) állapítja meg, ezen adóalap-megállapítás választásáról ugyanis az adóévre (előre) 2013. január 15-éig benyújtott változás-bejelentési nyomtatványon már nyilatkozott.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról az adóbevallásban nyilatkozó adózónak nem kell kitölteni a VII. 2–5. sorokat és az „A” és „E” jelű betétlapot.
A 2013. adóévre változás-bejelentésében tételes adóalap szerint adózást választott és ezen adóévre adóbevallást benyújtó kata-alanynak a VII. 1–5. sort, valamint az
„A” és „E” jelű betétlapot nem kell kitöltenie.

Ad „VII. Az adó (kiszámítása)”

1. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű, a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét, függetlenül attól, hogy az adóalany tevékenységét hol (mely településen, belföldön/külföldön) végezte. A vállalkozási szintű nettó árbevételt az „A”, „B”, „C” vagy „D” betétlapon kell levezetni, ezért elsőként a betétlap 1. sorát, illetve az annak meghatározásához szükséges alsorokat kell kitölteni. A betétlapon szereplő (kiszámított, összegző) 1. sor összegét kell itt feltüntetni.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó adózók közül,
- az Szja-tv. szerinti átalányadózónak az átalányadó alapját (az Szja-tv. szerinti átalányban megállapított jövedelem 20 százalékkal növelt összegét, maximum az Szja-tv. szerinti – e tevékenységből származó – bevétel 80 százalékát),
- azon eva-alanynak, aki/amely az egyszerűsített vállalkozói adóalap 50 százalékában állapítja meg adóalapját, az eva alapját,
- a nettó árbevétel 80 százalékában való egyszerűsített adóalap-megállapítást választó vállalkozónak az „A” jelű betétlapon levezetett (kiszámított) nettó árbevétel összegét (az „A” jelű betétlapot kizárólag az a vállalkozás töltheti ki, akinek/amelynek nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg),
- azon kiva-alanynak, amely az iparűzési adó alapját a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg, a kiva alapjának összegét
kell e sorban feltüntetni.

Az iparűzési adót a 2013. adóévben tételes adóalap szerint fizető és erre az adóévre bevallást benyújtó kata-alanynak ezt a sort üresen kell hagynia.

2. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozási szintű, levonható eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatások értékének együttes összegét. A levonható összeg levezetését az „E” jelű betétlap tartalmazza, ezért azt – ha van említett jogcímen levonható tétel – kötelezően ki kell tölteni.

3. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alvállalkozói teljesítések értékét.

4. sor: Ebbe a sorba kell beírni az anyagköltség összegét.

5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségét.

6. sor: Ez a sor szolgál a Htv. szerinti, vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyeitől. A Htv. szerinti vállalkozási szintű adóalap megállapításához a 1. sor (Htv. szerinti nettó árbevétel) összegéből kell levonni a 2. sorban, a 3. sorban, a 4. sorban és az 5. sorban feltüntetett nettó árbevételt csökkentő tételek együttes összegét.

Ha az 1. sor összegét eléri vagy meghaladja a 2. sor, a 3. sor, a 4. sor, és az 5. sor számadatainak együttes összege, akkor ebben a sorban „0”-t kell szerepeltetni. Ekkor értelemszerűen a 9. sorba, a 10. sorba, a 13. sorba, 14. sorba és a 17. sorba egyaránt „0”-t kell írni.

Ha a vállalkozónak az „E” jelű betétlap III. részét kell kitöltenie, akkor e sor értéke az „E” jelű betétlap III. 11. sorban feltüntetett összeggel egyezik meg.

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást választó,
- az Szja-tv. szerinti átalányadózó az 1. sorban szerepeltetett „átalányadó” 1,2-del szorzott összegét,
- az eva-alany – feltéve, hogy az iparűzési adó alapját az eva-alap 50 százalékában állapítja meg – az 1. sorban szerepeltetett eva-alap fele összegét,
- azon adózó, akinek/amelynek nettó árbevétele az adóévben – 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – a 8 millió forintot nem haladta meg, a nettó árbevétel (az 1. sor összegének) 80 százalékát,
- a kiva-alany – feltéve, hogy az iparűzési adó alapját a kiva-alap 20 százalékkal növelt összegében állapítja meg – az 1. sorban feltüntetett kiva-alap 1,2-del szorzott összegét,
- az iparűzési adót az adóévre tételes adóalap szerint megállapító kata-alany a székhelye és telephelye(i) szerinti településre 2,5 millió forint összeget – ha székhelye vagy telephelye szerinti településen az adókötelezettsége nem állt fenn a teljes évben (például telephelynyitás, székhelyáthelyezés miatt), akkor azon településre a 2,5 millió forint naptári napokkal arányos részének megfelelő összeget – tünteti fel e sorban.

7. sor: A vállalkozó az általa foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának előző adóévhez képest bekövetkező növekménye után 1 millió forint/fő összeggel csökkentheti az iparűzési adó alapját (ha az évi létszámnövekmény 8,44 fő, akkor 8,44 × 1 000 000 forint, azaz 8 440 000 forint adóalap-csökkentés vehető igénybe). Az átlagos statisztikai létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. kiadvány 2009. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedes jegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során nem vehető figyelembe az, aki egyébként az átlagos statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.
Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség olyan létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak tekintendő a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

8. sor: Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökkent, és a vállalkozó az előző adóévben e jogcímen igénybe vett adóalap-mentességet, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével az adóalapot meg kell növelni.

9. sor: A mentességekkel korrigált Htv. szerinti – vállalkozás szintű – adóalap sorban a foglalkoztatás után járó adóalap-mentesség összegével csökkentett, valamint a foglalkoztatás csökkentéséhez kapcsolódó adóalap-növekménnyel növelt vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap összegét kell itt feltüntetni. Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terhelte állandó jellegű iparűzésiadó-kötelezettség (székhelyén kívül legalább egy településen telephelye volt), akkor ezt az összeget – az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint – meg kell osztani az egyes települések között.

10. sor: Itt kell feltüntetni a 9. sorban szereplő vállalkozási szintű adóalap megosztása eredményeként előálló települési szintű adóalapot. Az adóalap megosztását a Htv. melléklete szerint kell elvégezni, azt a megosztási módszert kell alkalmazni, amely a tevékenységre a leginkább jellemző, a megosztással érintett településre 0 forint adóalaprész megalapozottan azonban nem állapítható meg. Abban az esetben, ha az adózót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség, akkor az e sor összege megegyezik a 9. sor összegével.

11. sor: Az önkormányzat rendeletében a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozások számára adóalap-mentességet állapíthat meg (például 1,5 millió forintig jár). Itt kell feltüntetni azon adóalap-mentesség összegét, amely az – önkormányzat rendelete szerint – a települési adóalap összegét csökkenti. Ha az önkormányzat rendelete nem tartalmaz adóalap-mentességi rendelkezést, akkor itt összeg nem szerepel.

12. sor: E bevallási sor a települési adóköteles adóalap megállapítására szolgál. A települési adóalap (10. sor) összegéből le kell vonni az adómentes adóalap összegét (11. sor). Ha a 11. sor összege eléri vagy meghaladja a 10. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. Ekkor a 13. sorba és a 17. sorba egyaránt „0” kell írni.

13. sor: Az adóköteles települési adóalapra jutó adó összegét kell itt feltüntetni. Ezt az adóköteles adóalap és az önkormányzati rendelet szerinti adómérték szorzata adja.

14. sor: Az önkormányzat rendelete adókedvezményi rendelkezést tartalmazhat a 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozókra (az adókedvezmény az adó százalékában fejezhető ki, ez 0–100 százalék lehet). A fizetendő adót csökkentő kedvezmény összegét kell itt feltüntetni. Ha az önkormányzat rendelete nem tartalmaz adókedvezményi rendelkezést, akkor itt összeget nem kell jelölni.

15. sor: A Htv. 40/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adóévben az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adóátalány összege – az adóalap-megosztás arányában – levonható a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz (az állandó jellegű tevékenység után) fizetendő adó összegéből, legfeljebb annak összegéig terjedően.

16. sor: A Htv. – 2013. július 1-jével beiktatott – 40/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból – legfeljebb annak összegéig terjedően – levonható az adóalany által a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt (a magyarországi útdíjköteles közutak használatáért fizetett) e-útdíj 7,5 százaléka. Ha a vállalkozás adóalap-megosztásra kötelezett, akkor a költségként, ráfordításként elszámolt e-útdíj 7,5 százaléka a megosztás arányában vonható le.

17. sor: Ez a sor szolgál az adóévi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség kiszámítására. Az adóköteles adóalapra vetített adó összegéből (13. sor) le kell vonni az adó összegét különféle jogcímeken csökkentő tételeket (a 14–16. sorok együttes összegét). Ha az adót csökkentő tételek együttes összege eléri vagy meghaladja a 13. sor összegét, akkor itt „0”-t kell feltüntetni. [A bevallási nyomtatvány már nem tartalmazza az adóévi adó elszámolására vonatkozó pénzforgalmi adatokat [azaz, a megfizetett előleg(ek), az előleg-kiegészítés összegét]. Figyelemmel arra, hogy e pénzforgalmi adatok mind az adózó, mind az önkormányzati adóhatóság nyilvántartásában rendelkezésre állnak, ismertek!]

18. sor: Itt kell feltüntetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után az adóévben ténylegesen megfizetett adóátalány önkormányzatra jutó (arányos) összegét. Ez az összeg megegyezik a 15. sorban feltüntetett összeggel, ha a 13. sorban feltüntetett adó arra fedezetet biztosít. Ha nem, akkor annál csak nagyobb összeg szerepelhet itt.

19. sor: A külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész után az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli. (A „külföld” az adóalap-megosztás szempontjából egy „telephelynek” számít, akkor is, ha a vállalkozó tevékenységét több állam területén vagy/és egy állam több településén folytatta.) A külföldi telephelyre jutó adóalaprészt a Htv. melléklete szerinti megosztási szabályok alapulvételével kell megállapítani, ennek eredményeként megállapított, külföldi telephelyre jutó adóalaprész vonható le a vállalkozási szintű adóalapból. Ebbe a sorba a külföldi telephely adóalapjának összegét kell beírni.

20. sor: Itt kell feltüntetni a vállalkozás által (2013. július 1-jétől az adóév végéig) költségként, ráfordításként elszámolt e-útdíj összegének 7,5 százalékát.