Öregségi nyugdíj legkisebb összege, nyugdíjkorhatár 2015/2016

Öregségi nyugdíj, nyugdíjkorhatár, korkedvezményes nyugdíj ! Marad a 28,500ft ? 

Az öregségi nyugdíjra az igénylést az igénylő lakóhelye szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál lehet benyújtani:
– személyesen
– postai úton
– elektronikus úton.
A nyugdíj megállapítási kérelmet valamint és az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet benyújtani: ONYF. 3515-272/B nyomtatványon vagy a K02 űrlapon, amely letölthető kinyomtatható és számítógépen is kitölthető.
Az 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról.

Dokumentumok, amelyeket csatolni kell az igénylés benyújtásakor.

Annak érdekében, hogy gyorsabb és könnyebb ügyintézés lehetőségét biztosítsák, érdemes az olyan szolgálati időt igazoló dokumentumokat, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosító adatbázisában mellékelni, ezek a dokumentumok eredeti vagy hiteles másolata fogadható el. Hitelesítésként elfogadható például az eredeti dokumentumról készült fénymásolat például a munkáltató által történő záradékolása – „A másolat az eredeti okirattal/dokumentummal mindenben megegyezik.”-, a másolatot el kell látni: dátumbélyegzővel, amennyiben lehetséges, akkor 2 aláírással, valamint cégbélyegzővel.
– főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, oklevél, végbizonyítvány 1998. január 1 előtti tanulmányi időszak igazolására, amely szolgálati időként elismerhető.
– amennyiben külföldön végzett tanulmányokat szeretne igazolni a kérelmező, akkor csatolni kell az igazolást, hogy honosították a külföldi végzettséget, vagy beszámították a hazai tanulmányi időbe vagy Magyarországon elismerhető egyenértékűként a külföldön kiállított bizonyítvány, oklevél.
– katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás csatolása szükséges a sor-, tartalékos-, hivatásos katonai szolgálat vagy a polgári szolgálatban eltöltött idő igazolására.
– a hivatásos vagy továbbszolgáló állományban eltöltött szolgálati idő igazolására csatolni kel a fegyveres rendvédelmi szerv igazolását.
– 1998. január 1. előtti szakiskolai tanulmányokat igazoló iratok: szakmunkástanulói bizonyítvány, ipari tanuló munkakönyv, egészségügyi- vagy mezőgazdasági szakiskolai oklevél,bizonyítvány vagy szakképző iskolai tanulói szerződés.
– 1998. január 1-ét megelőző időszakban a bedolgozói jogviszonynak az igazolására csatolni kell a bedolgozói kiskönyvet vagy a munkabér-jövedelemigazolást.
– 1998. január 1. előtti tagsággal szerzett szolgálati idő igazolására mezőgazdasági, halászati tagkönyv.
– egyházi személyként, diakonissza nővérként vagy szerzetesrend tagjaként szerzett szolgálati idő igazolására egyházi igazolás csatolása szükséges.
– a szolgálati idő tartama alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolással 1998.január 1. előtt szerzett szolgálati idő igazolására csatolni kell a kórházi zárójelentést.
– egyéb szolgálati idők igazolására, amelyek nem szerepelnek a nyugdíjbiztosítás igazgatási szervek nyilvántartásában szerződés, foglalkoztatói igazolás vagy munkakönyv .
– az igénylő birtokában lévő jövedelem, munkabér igazolás, az 1988. január 1. előtti időszakra vonatkozóan, amennyiben az ezt követő időszakban nem rendelkezik az igénylő a jogszabályban meghatározott számú naptári napra nyugdíjjárulék köteles jövedelemmel, keresettel.
– amennyiben nem szerepel az adat a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásában, akkor csatolni kell az 199. december 31.-e utáni időszakra szóló, az igénylő birtokában lévő jövedelem-, munkabér igazolást.
– ha nem szerepe az adat a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartásában, akkor csatolni kell a TB kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatónak vagy a megyei és fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szervének az igazolását 1997.december 31.ét megelőző időszakra vonatkozó táppénz vagy más egészségbiztosítási pénzellátás folyósításának az időtartamáról.
– ápolási díj megállapító határozatának a másolata, abban az esetben ha a határozatból nem lehet megállapítani a hozzátartozói viszonyt, akkor szükséges csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy az örökbefogadást engedélyező határozatot, ha az igénylő a Tny. 18. § (2a)–(2d) bekezdése szerinti teljes öregségi nyugdíjat igényli a vér szerinti vagy örökbefogadott súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel.
– ha az igénylő kéri az öregségi teljes nyugdíjat a Tny. 18. § (2d) bekezdésében foglaltakra is tekintettel, akkor csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy az örökbefogadást engedélyező határozatot.

Az öregségi nyugellátás:

Saját jogú nyugellátás azon személyeknek jár, akik betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkeznek a meghatározott szolgálati idővel valamint nem állnak a megállapítás napján biztosítási jogviszonyban.
Három típusú társadalombiztosítási öregségi nyugdíj létezik:
– az öregségi teljes nyugdíj
Az öregségi teljes nyugdíjra jogosult személy betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább legalább 20 év szolgálati idővel és nem áll biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön.

– az öregségi résznyugdíj

Öregségi résznyugdíjra jogosult az a személy, aki nem rendelkezik húsz év szolgálati idővel,de szerzett legalább tizenöt év szolgálati időt és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és nem áll. biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön
– a nők kedvezményes nyugdíja

Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárok:
Azoknak a személyeknek, akik 1952. január 1 után születtek az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár a 62.betöltött életév egységesen.

2010 január 1-től fokozatosan fogják emelni a nyugdíjkorhatárt egészen 65. életévre, így a következőképpen alakul a nyugdíjra jogosító korhatár:
Ha a személy:
– 1952-ben született, akkor a 62. életév betöltését követő 183. nap,
– 1953-ban született, akkor a betöltött 63. életév,
– 1954-ben született, akkor a 63. életév betöltését követő 183. nap,
– 1955-ben született, akkor a betöltött 64. életév,
– 1956-ban született, akkor a 64. életév betöltését követő 183. nap ,
– 1957-ben született, annak a betöltött 65. életév.

Mikortól lehet megállapítani az öregségi nyugdíjra való jogosultságot?
– attól a naptól állapítható meg az öregségi nyugdíj a igénylő számára, amikor minden jogosultsági feltétel együttesen teljesül.
– ha az igénylő munkanélküli és számára ellátást folyósítanak, akkor számára az öregségi nyugdíjellátást legkorábban a munkanélküliség esetére folyósított ellátás megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

Hogyan számolják ki az öregségi nyugdíj összegét?

A figyelembe vehető havi átlagkereset és az elismert szolgálati idő alapján számolják ki.
Az öregségi nyugdíj mértéke: a teljes szolgálati idő években (365 nap) meghatározott tartama alapján kerül kiszámításra százalékos mértékben.

Az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetése:

Tny.83/C. § rendelkezése alapján akkor kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását, ha a személy időközben valamelyik jogviszonyban áll:
– közalkalmazotti
– kormányzati szolgálati jogviszony
– köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszony,
– bírói szolgálati viszony,
– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
– ügyészségi szolgálati viszony,
– fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszony,
– vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati jogviszony.
Ebben az esetben a jogviszony kezdő hónapját követő hónap első napjától egészen a jogviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását.
A személy nyugdíjasnak minősül az öregségi nyugdíj szünetelésének tartama alatt is,

Bejelentési kötelezettségek:
– amennyiben közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít, akkor a jogviszony kezdetétől számított 15 napon belül ezt be kell jelentenie
a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál, a folyósítási törzsszámára hivatkozva.
– a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek is van bejelentési kötelezettsége.
– ha a személy még az igény elbírálásának ideje alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor azt köteles bejelentenie az igényelbíráló szervnek.
– amennyiben nem tesz eleget a nyugellátásban lévő személy a bejelentési kötelezettségének, úgy a jogalap nélkül felvett teljes összeget vissza kell fizetnie.

Az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása (rögzítése):

– az a személy kérheti, akinek betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. szerzett 20 év nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati időt, de még szeretne tovább dolgozni. Aki kéri az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását – nem számít öregségi nyugdíjasnak, így nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt.
Előnye: amikor ténylegesen nyugdíjba szeretne vonulni a személy, akkor a biztosítási jogviszony megszűnését követő naptól megállapított öregségi nyugdíj összege helyett választhatja a előzőleg rögzített, esetleg kedvezőbb nyugdíj összeget, amely időközben növekedett az esedékes emelésekkel, ennek még feltétele, hogy a rögzítés után legalább 365 nap szolgálati időt szerezzen a személy.
Ezt a kedvezményt nem veheti igénybe az a személy, aki a korhatár betöltésétől egészen a tényleges nyugdíjbavonulása közötti időtartam legalább fele időtartam alatt özvegyi nyugdíjban részesül.