A korengedményes nyugdíj nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer része, hanem foglalkoztatáspolitikai célú lehetőség. Célja, hogy a nyugdíj előtt álló munkavállaló egy esetleges leépítés miatt ne váljon munkanélkülivé, hanem a foglalkoztató által előre egy összegben befizetett nyugdíjkiadás terhére nyugdíjban részesüljön. A rendszer 2009. év végével megszűnt volna, azonban a foglalkoztatási nehézségekre tekintettel, egy évvel meghosszabbodott.

A foglalkoztató a munkavállalóval tervezett megállapodás megkötése előtt 30 nappal a regionális munkaügyi központnak köteles bejelenteni a korengedményes nyugdíjazás szándékát. A munkaügyi központ a bejelentés kézhez vételétől számított 20 napon belül értesíti a munkáltatót, hogy tud-e megfelelő munkahelyet felajánlani a munkavállalónak. A foglalkoztató és a munkavállaló ezt követően megállapodhat a korengedményes nyugdíjazásról.

Azzal a munkavállalóval lehet megállapodást kötni, aki 2010. december 31-ig az előírt életkort betölti és a szükséges szolgálati időt megszerzi. A megállapodást 2010. december 31-ig az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez be is kell nyújtani. Az új szabályozás tartalmazza a vállalkozói körben a visszafoglalkoztatás tilalmát.

A korengedményes nyugdíj a nyugdíjkorhatár betöltése előtt 5 évvel vehető igénybe, s a foglalkoztatónak a nyugdíj összegét az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig kell megfizetnie. A nyugdíj megállapítása, összegének kiszámítása során az előrehozott, illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj szabályait kell alkalmazni. Az előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 40 év, a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges. A férfiak közül az 1950-ben születettek a 60. életévük betöltéséig - ekkortól előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultak - és az 1951, 1952-ben születettek, a nők közül az 1952-es születésűek vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat a fenti szabályok alapján. A nők esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatáruk 59 év, ezért, a foglalkoztatónak eddig kell megfizetnie a nyugdíj összegét.

Az 1953-as születésűek külön feltételekkel vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjat. Az ő nyugdíjkorhatáruk már 63 év lenne, a férfiak tehát 2010-ben 57 évesen nem 5, hanem 6 évvel a korhatáruk előtt mehetnek nyugdíjba. A nők esetében szintén 6 évvel korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget jelent a korengedmény, de az ő számukra a korhatáremelésről szóló jogszabály is tartalmaz kedvezményt, mert az 1953-as az utolsó korosztály, amely 59 évesen jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra.

Az 1953-as születésűek tekintetében a foglalkoztatói terhek a következők. A foglalkoztatónak nem csak a nyugdíj összegét, hanem a korengedményes nyugdíj megállapításának első évében irányadó januári nyugdíjemelés mértéke szerint számított összeget is meg kell fizetni a fizetési kötelezettség hónapjaira. A foglalkoztatónak a 2010. január 1-jétől hatályos korhatár szerint megállapított előrehozott korhatárig kell a nyugdíj összegét megfizetni. Az 1953-ban született férfi esetében a korhatár 63 év, az előrehozott korhatár 61 év, tehát 57 éves kortól 61 éves korig, vagyis 4 évre kell megfizetni az emeléssel növelt nyugdíjösszeget. Az 1953-as nők korhatára szintén 63 év, de az ő előrehozott korhatáruk 59 év, tehát az 57 éves nőnek 59 éves koráig, vagyis két évre kell megfizetni az emeléssel növelt nyugdíjösszeget.