A Pedagógusok Szakszervezete szerint az oktatást-nevelést segítő dolgozók bérét is rendezni kell, ők ugyanis 2008 óta gyakorlatilag nem részesültek béremelésben. 

Erről Galló Istvánné elnök beszélt szerdai budapesti sajtótájékoztatón, egyúttal reményét fejezve ki, hogy ősszel ennek a kívánságuknak is érvényt tudnak majd szerezni. Az MTI kérdésére megerősítette korábbi kérésüket: a közalkalmazotti bértáblában legalább 20 százalékos emelést tartanának szükségesnek. A lépés mintegy 60 ezer dolgozót érintene.

Kitért arra: a pedagógusok fizetésében 5-12 ezer forintos bruttó növekedés várható a mostani emeléssel. A többletmunkát, több diplomát, minőségben jobb tevékenységet azonban nem ismeri el  továbbra sem az új rendszer.

Van olyan pedagógus, aki 22 órát, van aki 26 órát tanít, de a keresetük mégis azonos - jegyezte meg az új munkaszervezési formáról. Hozzátette: ezt az új helyzetet a kormány teremtette, ezért az Emmivel tárgyalást kezdeményeztek még a nyáron. A tárca válaszlevelében továbbra is jó megoldásnak tartotta a mostani rendszert - idézte fel az érdekvédő. A szakszervezeti vezető rámutatott: az idei tanévben nagy változások nem lesznek, a köznevelés átalakításának rendszere befejeződött kivéve a szakképzést.

Arról csak a sajtóból értesültek arról, hogy a szakképző intézményeket a nemzetgazdasági tárca felügyeli a jövőben - jegyezte meg a PSZ elnöke. Mivel a munkavállalókat érintő lépésről van szó, nem kerülhetők meg az érdemi egyeztetések a PSZ-el, ezért a szaktárcához fordulnak  - közölte.

Remélik, hogy a tankönyvek kapcsán még egyszer nem ismétlődik meg a tavalyi fiaskó, egyelőre úgy tűnik rendben minden - közölte, megjegyezve: a megtakarítások mellett arról nem szólnak hírek, hogy a tankönyvek kiszállítása mennyibe került. Problémát okoz, hogy a pedagógusok a módszertani könyveket nem kapták meg időben, ez nehezíti a felkészülést a tanításra. Az új nat-hoz készült tankönyveket úgy értékelte: nem estek át az engedélyezési eljáráson, nagyon rövid idő alatt készültek el és ez magában hordozza a hiba lehetőségét.

Az intézményekben előírt 32 órás bent tartózkodásról azt mondta: ennek kezelése a mai napig nem egységes, és a nyugodt tanévkezdést nem segíti, hogy a Klik továbbra is megbízott vezetővel működik, nincs kinevezett elnöke.

Kitért arra is, hogy 458 köznevelési intézményben írtak ki pályázatot, de csak 336 igazgatót bíztak meg, a többiek megbízott vezetővel kezdték el a munkát. A hosszú távú, jó minőségű munkához biztonságra van szükség és ennek garanciája az intézmény vezetője - hangsúlyozta. Szakszerű, tárgyi feltételekkel megvalósuló testnevelésórákat nem tudnak tartani az intézmények, a mindennapos foglalkozások feltételei nem állnak rendelkezésre - közölte egy másik kérdésre válaszolva. További felvetésre elmondta: az új köznevelési államtitkárral személyesen még nem találkozott, levélváltás történt közöttük a nyáron.

MTI

Ha nem emelkednek a bérek további tüntetések lesznek :

A LIGA Szakszervezetek tiltakozik a béren kívüli juttatások közterheinek jelentős mértékű emelése ellen. Az Országgyűlés elé került adótörvény javaslatból kiolvasható, hogy a kormány szándéka szerint 2015-től 35,7%-ról – jelentős mértékben – 51,17%-ra emelkedne többek között az Erzsébet-utalvány, a Széchenyi Pihenő Kártya, az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári hozzájárulás, a helyi bérlet, az iskolakezdési támogatás, a munkahelyi étkeztetés közterhe.

A LIGA Szakszervezetek szerint az intézkedés éppen azokat sújtaná a legjobban, akik a legjobban rászorulnak a támogatásra: a jellemzően kiskeresetű munkavállalókat, akik tisztességesen dolgoznak, de bérük nem elegendő arra, hogy tisztességesen megéljenek belőle. A munkahelyi étkeztetés, az iskolakezdési támogatás, vagy éppen a helyi bérlet munkáltató általi támogatása az ő számukra a mindennapi megélhetés egyik alapfeltétele. Amennyiben a munkáltatók közterhei a béren kívüli juttatások nyújtása által nőnének, nagy valószínűséggel a költségek áthárulnának a munkavállalókra. Ez pedig gyakorlatilag jövedelemcsökkenést jelentene.

Az önkéntes nyugdíjpénztári- és egészségpénztári hozzájárulások közterheinek emelése szintén elfogadhatatlan, hiszen társadalmunkban elengedhetetlen az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása, és annak támogatása. A közterhek emelése a munkáltatói hozzájárulások drasztikus visszaesésével fenyeget, amely hosszútávon ellene hat az önkéntes pénztárak fejlődésének, a munkavállalók egészségesebb és nyugodtabb öregkorának.

A LIGA Szakszervezetek felhívásához csatlakozott a Vasutas Szakszervezetek Szövetsége, amely további követelésként fogalmazta meg a korkedvezményes nyugdíjak védelmét. Mint ismeretes, az évek óta a "semmiben lebegő" korkedvezményes nyugdíjak ügyében a LIGA Szakszervezetek folyamatosan sürgette a kormányt, hogy kezdődjön meg a rendszer átfogó felülvizsgálata, és mielőbb váljon ismét kiszámíthatóvá a rendszer. A kormány legutóbb 2012-ben két évvel, 2014 végéig hosszabbította meg a korkedvezményes rendszert, hogy annak átalakításáról „megalapozott, részletes vizsgálaton alapuló döntés” szülessen. Ezt a munkát azonban a kormány írásbeli ígérete ellenére sem teljesítette, és most megint a szakadék szélén állunk.

A LIGA Szakszervezetek ezért azt kéri a kormánytól, hogy a társadalmi párbeszéd létező intézményi keretei között egyeztesse a partnerekkel a jövő évi költségvetés sarokszámait, az adótörvény tervezetét, és a korkedvezményes nyugdíj meghosszabbításának és esetleges átalakításának lehetőségeit. Amennyiben a kormány nem hajlandó a tárgyalásokra és a megállapodásra, a LIGA Szakszervezetek a november 21-i demonstráció után más törvényes nyomásgyakorló eszközök bevetésétől sem riad vissza.