Öröklési és lakásvásárlási illeték

Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

Öröklött, vagy ajándékozás útján szerzett lakás esetében az illeték mértéke 9 %. Ezt a forgalmi érték adósságokkal és egyéb terhekkel csökkentett, úgynevezett tiszta érték után kell megfizetni. A vonatkozó jogszabály szerint az egyenes ági rokon, valamint a túlélő házastárs nem kell, hogy illetéket fizessen. Hasonlóképp mentességet élvez az is, aki telektulajdon öröklése esetében vállalja, hogy négy éven belül azon lakóházat épít. A hatóság szigorúan veszi az ellenőrzést, és szankciókkal bünteti, ha mégsem teljesíti vállalását az állampolgár.

Lakásvásárlás, vagy csere alkalmával 4 % az illeték mértéke. Ha vásárlásról van szó, akkor a terhekkel csökkentett érték után kerül megfizetésre ez. Csere esetében pedig a két ingatlan értékének különbözete az illeték alapja. Természetesen ez esetben is léteznek kedvezmények, mentességek, nézzük most ezeket röviden!

Nem kell fizetni az úgynevezett negatív illetékalap esetében. Ez akkor fordulhat elő, ha a vásárló másik lakástulajdonát egy éven belül eladja, és a megszerzett lakás forgalmi értéke kisebb, mint az eladott ingatlané.

35 év alatti fiatal első lakástulajdonának megszerzése 15 millió forintos forgalmi érték alatt 50 százalékos kedvezményre jogosít. Ez igaz a tulajdoni hányad szerzésre is, persze arányosan.

A fizetendő illeték értékét a Nemzeti Adó és Vámhivatal állapítja meg, a vonatkozó kedvezményekről és mentességekről pedig a hivatalnál lehet további információkhoz jutni. A fizetési kötelezettségnek mindenképpen eleget kell tenni, hiszen adó módjára behajtható tartozásról van szó esetében.