Az özvegyi nyugdíj feléledése szempontjából az elhunyt házastárs halálakor irányadó korhatárt kell figyelembe venni. Pl. ha egy 1957-ben született férfi felesége 2009-ben hunyt el, az ideiglenes özvegyi nyugdíjat egy évig folyósítják részére, a beszüntetésre ideje 2010. Ekkor az özvegy 53 éves. Az 1957-es születésűek nyugdíjkorhatára 65 év, (2022-ben tölti be) az emelt korhatárig tehát 12 év fog eltelni, az öregségi nyugdíjkorhatárt azonban 10 éven belül kell betölteni ahhoz, hogy az özvegyi nyugdíj feléledjen. Az átmeneti szabály biztosítja az özvegyi nyugdíj feléledését, mert a feleség halálakor a nyugdíjkorhatár 62 év, amelyet az 1957-es születésű özvegy 10 éven belül (2019-ben) be fog tölteni.

Az özvegyi nyugdíj feléledésének feltételeit a Tny. 53. §-a tartalmazza.

Eszerint feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az arra jogosító feltételek valamelyike bekövetkezik

a) a házastárs 1993. március 1-je előtti halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt év
b) a házastárs 1993. február 28-a utáni halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz év letelte előtt.

A jogosító feltételeket a Tny. 47. § (2). bekezdése tartalmazza. E szerint özvegyi nyugdíjra jogosultsága annak éled fel, aki az előbbiek szerinti tizenöt, illetve tíz éven belül

• a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti, vagy
• megváltozott munkaképességű lesz, vagy
• házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.