A tervek szerint a pedagógus béremelés két lépcsőben menne végbe. Az első lépcső az 2013. szeptember 01. dátumhoz kötődik, míg a második emelés 2015. január 01-hez. A koncepciót áttekintve- amennyiben az tényleg abban a formában valósul meg- ténylegesen nagyméretű bérrendezésről, illetve béremelésről beszélhetünk, ami független attól, hogy a pedagógus melyik kategóriába kerül besorolásra, ugyanis az emelés mindegyik kategóriát olyan szintre helyezi, amely a mostani bérekhez viszonyítva jelentős emelést fog eredményezni. Láthatóan a kormány a béremelésekkel járó költségek fedezetének megteremtését még nem tudta garantálni, ami így nyitott kérdés maradt. Tett lépéseket ebben a dologban, amelyek már most is láthatók, de a nyilatkozatok alapján feltétlenül szükséges volna ehhez az, hogy nőjön az ország GDP- je, azaz megerősödjön a gazdaság, illetve ez a növekedés beálljon egy folyamatos mozgásra. Látható tehát, hogy elindult egy folyamat, amelynek várhatóan tényleg az lesz az egyik eredménye, hogy a pedagógusok bére rendezésre kerül, de feltétlenül látni kell azt is, hogy sok még a nyitott kérdés, és a bizonytalanság egyes kérdésekben.   

 Az életpályához rendelt munkaidő-szabályozás szerint a Magyarországon ma mindenki számára kötelező heti negyvenórás munkaidő 80 százalékát kötött munkaidőnek tekintik. Ezt a 32 órát nem feltétlenül az iskolában kell eltölteni, például a kirándulás vagy múzeum-, színházlátogatás is beleszámít. A heti munkaidő húsz százalékát a tanítók, tanárok továbbra is szabadon használhatják fel - ismertette az államtitkár.

Az érdekvédőkkel Hoffmann Rózsa szerint sok részletkérdésben sikerült megállapodni, arról viszont nem, hogy sztrájk idején szükséges-e az iskolákban elégséges szolgáltatást biztosítani. Mivel a sztrájktörvény erre az iskolák esetében nem tér ki, a tárca ebben a kérdésben a szakszervezetekkel egyetértésben a munkaügyi bírósághoz fordult.

"Egyébként - noha a sztrájkbizottságot alakító négy szakszervezet nem mondott még le a sztrájkkészültségről - tisztázódtak és jelentősen közeledtek az álláspontok, úgy vélem, nincs ok a munkabeszüntetésre" - tette hozzá.

Az eddigi eredményekről azt mondta, "korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtettük meg. Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában".

"Nyugodtan, jó lelkiismerettel állítom, hogy a szülők, a tanárok és a szakmai szervezetek többsége támogatja, mi több, igényli a köznevelési és a teljes oktatási rendszer megújulását. Mind tudják, hogy nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogyan eddig volt. A kormány és az oktatásirányítás ennek az igénynek megfelelően cselekszik" - mondta.

Arra a kérdésre, nem fordult-e meg a fejében, hogy a kritikák hatására visszavonuljon, azt válaszolta: a feladat elvégzésére Magyarország miniszterelnöke kérte fel, a változtatás joga is az övé. "Megfutamodni nem szokásom, az ígéreteimet pedig mindaddig, amíg rajtam múlik, betartom" - jelentette ki.

Forráskivonás

Ahogy a Hetek legutóbbi számában beszámoltak róla, a kormányzat a felsőoktatás forrásait a 2010-es 183 milliárdos szintről 2013-ra 120 milliárdra csökkentette. Vagyis egyharmadával nyeste meg a felsőoktatásra fordított közösségi befektetést. A felsőoktatásból már a 2011-es költségvetésben elkezdtek pénzt kivonni, majd jött egy brutális lépés: egyik évről a másikra drámaian lecsökkentették a jogász- és közgazdászképzés állami finanszírozását. Ezt a döntést a mai napig nem indokolták meg elfogadható módon.

A kormányzati ámokfutás az év végén újabb lendületet vett. Miközben a hivatalos kommunikáció a felsőoktatás (valóban kívánatos) átfogó reformjáról beszélt, az egyik héten az jelent meg, hogy 2013-től 38 ezer hallgató vehet részt államilag támogatott képzésben, majd néhány napon keresztül a kormányszóvivő és az oktatási államtitkár vehemensen védte az újabb számot, ami 10 ezer körüli hallgató képzését tette volna lehetővé államilag finanszírozott formában. (Néhány éve még 80 ezer hallgató képzését biztosította az állam.)

Aztán újra felbukkantak a már eltörölt keretszámok, és először 40 ezer, majd 55 ezer államilag finanszírozott nemkeretszám keretszámról nyilatkozott a kormány. Igaz, hogy mindezt egy héttel annak a költségvetésnek az elfogadása után tették, amely még mintegy 10 ezer államilag finanszírozott helyről szólt. Azt, hogy hogyan fogja az állam 55 ezer hallgató képzését finanszírozni 10 ezer főre szánt keretből, ma még nem tudhatjuk.