A telefonadó maximumát és az adómentességet sem lehet lehet törthónapban arányosítani, ezért ha hónap közben változik az előfizető személye– például úgy, hogy nem magánszemély előfizető helyébe magánszemély előfizető lép, vagy akár fordítva –, akkor az adómaximumokat és a magánszemélyek adómentességét is előfizetőnként külön-külön kell figyelembe venni.

A távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény 5. § (2) bekezdése a)-b) pontja értelmében a hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege nem lehet több, mint

• magánszemély előfizető előfizetéséhez tartozó hívószám esetén 2012-ben 400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 700 Ft/hó/hívószám,
• nem magánszemély előfizető előfizetéséhez és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén 2012-ben 1400 Ft/hó/hívószám, 2013. január 1-jétől 2500 Ft/hó/hívószám.

A távközlési adótörvény 6. § e) pontja kimondja, hogy mentes a távközlési adó alól a magánszemély előfizető hívószámáról indított hívások időtartamából havonta 10 megkezdett perc.

Közvetítőválasztás

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény-111. §-a speciális szabályokat tartalmaz a közvetítőválasztásra. Közvetítőválasztás esetén – ha a kötelezett szolgáltató és a közvetítő szolgáltató (CPS szolgáltató) is a távközlési adótörvény szerinti távközlési szolgáltatást nyújt – mindkét szolgáltató adóalanynak minősül az általuk nyújtott szolgáltatás vonatkozásában a távközlési adótörvény alkalmazásában.

Az adókötelezettség szempontjából irreleváns, hogy a két szolgáltató szolgáltatása ugyanazon előfizető, illetve ugyanazon hívószám vonatkozásában áll fenn, az adókötelezettség ugyanis mindkét szolgáltató vonatkozásában önállóan értelmezendő.

Figyelemmel arra, hogy a magánszemély előfizetőhöz kötődő 10 perc/hívószám adómentessége valamennyi szolgáltatót a nála fennálló előfizetések vonatkozásában önállóan illeti meg, ezért – függetlenül a hívószám azonosságától – mind a kötelezett szolgáltató, mind a CPS szolgáltató önállóan érvényesítheti a hívószámonkénti 10 perces mentességet.

Ez irányadó a távközlési adótörvény 5. § (2) bekezdésében előírt adómaximumok tekintetében is, azaz – tekintet nélkül arra, hogy ugyanazon hívószámhoz kapcsolódóan egyes hívásirányokat az egyik, míg másokat a másik szolgáltató biztosít – a törvényi korlát minden szolgáltató esetében önállóan alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy ebben az esetben sem kell arányosítani.

Közel ezer forintos fizetési felszólítási díj a késedelembe esett előfizetőknek, egyoldalú és indokolatlan tarifaemelések, a személyes- és postai csekken történő számlabefizetés külön díjjal történő megsarcolása – a Feosz szerint se szeri, se száma a szövetséghez beérkező ilyen és ehhez hasonló hasonló fogyasztói megkereséseknek.

Ezek végére tehet pontot a szövetség szerint az a törvényjavaslat, amelyet október 4-én nyújtottak be az Országgyűlésnek és jobb védelmet biztosít az előfizetőknek az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal szemben.

A Feosz közleménye szerint a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény július elsejei hatályba lépése óta számtalan fogyasztó élt bejelentéssel a szövetségnél, miszerint szolgáltatója a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változásra hivatkozva megemelte tarifadíjait.

A korábban hűségszerződést kötött fogyasztók azonban ekkor csak súlyos, több tízezer forintos kötbér megfizetése mellett mondhatják fel szerződéseiket, amennyiben sokallják a megemelt előfizetési díjat és szolgáltatót szeretnének váltani.

Az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/8635. számú törvényjavaslat értelmében a jövőben viszont a szolgáltató már nem jogosult a hűségszerződéseket – és ezzel azok tarifáit - módosítani egyoldalúan akkor,” ha jogszabály olyan adó- vagy illetékfizetési kötelezettségeket ír elő, amelynek alanya a szolgáltató”.

A fogyasztók az egyoldalú tarifaemelések mellett sokszor kifogásolják az elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazott különböző díjak mértékét is - tette hozzá a Feosz. Előfordult például, hogy a fogyasztó számláját indokolatlan, közel ezer forintos „fizetési felszólítási díjjal” terhelte meg a vállalkozás pusztán annak ténye miatt, mert az a fizetéssel késedelembe esett.

Az előfizetői érdekek védelme érdekében épp ezért meghatározták a törvényjavaslatban, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató nem számolhat fel külön díjat olyan szolgáltatási elem címén, amelynek egyébként a felmerült költsége nem haladja meg a szokásos mértéket.

A fogyasztók érdekeivel teljes mértékben ellentétes - és még mindig létező - gyakorlat az elektronikus hírközlési szolgáltatók részéről továbbá, hogy az úgynevezett sárga csekkes, illetve személyes befizetést megsarcolva a kiegyenlítendő összegen felül még egyéb költséget vagy díjat terhelnek át a fogyasztókra - olvasható a Feosz közleményében.

A szövetség szerint ekkor a fogyasztókat terhelő külön díjfizetési kötelezettséggel, mint ellenszolgáltatással szemben a vállalkozás semmilyen valós szolgáltatást nem nyújt, a nyugta, csekk kiállítása a nyújtott szolgáltatás elválaszthatatlan részét képezi. A törvényjavaslat viszont most megtiltaná a szolgáltatók számára külön díj felszámítását – a befizetés módjától és a számla formátumától függetlenül – mind a számla kiállításáért, valamint befizetéséért.

Végül, de nem utolsósorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény hiányosságait is orvosolják a Feosz szerint. Hiába köti meg ugyanis a fogyasztó előfizetői szerződését a szolgáltatóval írásban, jelenleg előfordulhat még olyan eset, hogy ha a vállalkozás kezdeményezi a szerződés módosítását, úgy a fogyasztó nyilatkozatának hiánya - ráutaló magatartás eredményeként - már automatikusan a szerződés módosulását eredményezi, az előfizető akarata ellenére.

A tervezet úgy rendezi e kérdést, hogy akár szóban, akár pedig írásban megkötött előfizetői szerződés esetén, a szolgáltatói új ajánlattal kapcsolatos fogyasztói nyilatkozat elmaradását már nem lehet ráutaló magatartásként elfogadásnak tekinteni, így a szerződés módosulására vonatkozó ajánlat elfogadásához a fogyasztó kifejezett nyilatkozatára van szükség.