Tb-változások 2013: fontos apróságok,

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségek változásával kapcsolatban (kiva, kata, szociális hozzájárulási adókedvezmények, eho-módosítások) nagyon sok minden elhangzott már. Az információáradatnak viszont óhatatlanul következménye, hogy egy-egy érdekesebb probléma fölött átsiklik az Olvasó. Legalábbis erre engednek következtetni a folyamatosan érkező kérdések, melyek alapján néhány apróságára, érdekességre hívjuk fel a figyelmet.

Egyik ilyen többek által felvetett észrevétel, hogy az Szja. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott értéke után fizetendő (az eddigi 10 helyett, immár) 14 százalékos eho beszámítható-e a magánszemélyt terhelő 14 százalékos, maximálisan évi 450 ezer forintos ehóba?

A válasz, hogy sajnos nem. Az 1998. évi LXVI. (Eho.) törvény 3. § (3) bekezdése tételesen felsorolja az említett összeghatárt csökkentő tételeket és ebben nem szerepel az ilyen jogcímen megfizetett – egyébként is a kifizetőt – terhelő egészségügyi hozzájárulás.

Hasonlóan izgalmas kérdés, hogy a kata szerinti adózást választó vállalkozó esetében, hogyan kell a kereseti korlátot meghatározni nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy netalántán rokkantsági ellátás esetén. A 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdése értelmében a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül a számára a Tbj., valamint a foglalkoztatási törvény alapján járó ellátások számításának alapja havi 81 300 forint.

Csakhogy, ugyanezen szakasz (3) bekezdése értelmében más jogszabályok alkalmazásában, különösen az Art. szerinti jövedelemigazolás kiállításának szempontjából a kisadózó jövedelmének a kisadózó vállalkozás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka, több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a minimálbér minősül. A szabályozás tehát egyelőre nem egyértelmű.

Még mindig a katánál maradva: az a kisadózó, aki egyénként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülne, nem tekintendő főállásúnak és utána csak a havi 25 ezer forint kata fizetendő. Ez természetesen mentesíti a havi 6660 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék alól is, hiszen a tételes adó megfizetése az adott kisadózó vonatkozásában felmentést ad valamennyi társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség alól.

Sőt még az is előfordulhat, hogy valaki katásként nem főállású, miközben másik vállalkozásában – mint többes jogviszonyban nem álló biztosított egyéni vagy társas vállalkozó minimális járulékfizetésre kötelezett. Ez azért lehet így, mert míg a kata szerint nem főállású az a kisadózó (sem), aki
•    2011. december 31-én – a Tny. törvény alapján megállapított --  I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
•    rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű, addig

a Tbj. szerint ez e körbe tartozó vállalkozó nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytatónak.

Ugyancsak megbeszélésre érdemes kérdés, hogy katás cég mentesül-e a tagjaival kapcsolatos táppénz-hozzájárulás megfizetése alól. Jelen álláspont szerint igen, hiszen a táppénz-hozzájárulás a Tbj. alkalmazásában ugyancsak járuléknak minősül.