Az a személy, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és ennek érdekében önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), azonban nem minősül egyéni vállalkozónak, akkor a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján pl: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. A megbízási illetve a vállalkozási szerződés alapján, akkor lesz biztosított az adószámos magánszemély, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (Minimálbér: havi 93.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 108 ezer forint.) 

Amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, akkor a biztosítottat be kell jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon. Ezen bejelentésről, a járulékok levonásáról, megfizetéséről, bevallásáról és az adatszolgáltatásról a foglalkoztatónak kell intézkednie. Sem a Tbj, sem azt Art szabályai szerint nincs különbség abban, hogy a foglalkoztató illetve a kifizető magánszemély vagy egyéb szervezet.

Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell alapul venni. figyelembe venni. (A magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.) Ezen jövedelem után 7 százalék egészségbiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A foglalkoztató továbbá 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a jövedelem nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony és ezáltal nem áll fenn a járulékfizetés sem. A foglalkoztatónak azonban ez esetben is meg kell fizetnie a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.