A Kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény értelmében 2013. januárjától egyes vállalkozók, cégek egyszerűsített rendszer szerint adózhatnak majd. Az új adózási forma neve Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA). Akik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választják, azok több más adónem bevallási, és befizetési kötelezettségét teljesítik vele. Ennek az adózási formának előnye lehet a havi fix összegű, előre pontosan tervezhető adó fizetése és az adminisztráció egyszerűsödése.

Az alábbiakban összefoglaljuk a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló legfontosabb tudnivalókat.

Kik választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját?

• Egyéni vállalkozók
• Egyéni cégek
• Kizárólag magánszemély tagokból álló betéti társaságok
• Közkereseti társaságok, amennyiben kizárólag magánszemély tagjuk van

azaz KFT nem lehet kisadózó.

Hogyan lehet valaki kisadózó vállalkozó?

• Aki ezt az adózási formát szeretné választani, annak ezt a tényt az erre szolgáló nyomtatványon az adóhatóság (NAV) felé be kell jelenteni
• Ha az adóhatóság a bejelentkezést érvényesnak találta, és elfogadta, erről a tényről az adózót levélben értesíti
• Ha a kisadózás alá jelentkező vállalkozás a feltételeknek megfelelt, a bejelentést követő hónap első napjával válik kisadózóvá

Milyen kötelezettségekkel jár a kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozás?

• Mindenkit, akik bármilyen módon, személyes közreműködéssel részt vesznek a vállalkozás tevékenységében (munkaviszonyt kivéve), be kell jelenteni
• Azokat a tagokat, akik személyes közreműködésre kötelezettek, kizárólag kisadózóként lehet bejelenteni
• Kisadózó betéti társaság és közkeresti társaság esetében a társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszonyban működhet személyesen közre.
• Minden olyan vállalkozásnak,amelyik a kisadózó vállalkozások tételes adóját választja, legalább egy főt kisadózóként kell bejelentie
• A bejelentésben nyilatkozni kell, hogy a bejelentett kisadózó fő-, vagy mellékállású kisadózónak minősül-e
• 15 napon belül az adóhatóságnál jelenteni kell bármilyen, a kisadózással összefüggő tényt
• A kisadózó köteles az adóhatóságnál 15 napon belül bejelenteni, ha árbevétele meghaladta a 6.000.000.- forintot

A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. E szabály megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni, ami automatikusan maga után vonja, hogy kiesik a kisadózói körből!

Ki nem lehet kisadózó vállalkozó?

• Akinek az adószámát a kisadózás alá történő bejelentkezést megelőző két évben felfüggesztették

Akik az alábbi TEAOR 2008 szerinti tevékenységek valamelyikét folytaják:

• 66.22 biztosítási brókeri, ügynöki tevékenység
• 66.29 biztosítás, nyugdíjalap kiegészítő tevékenysége
• 68.20 saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Mikor szűnik meg a kisadózó vállalkozói státusz?

• Akire számla-, vagy nyugtaadás, igazolatlan eredetű termék forgalmazása, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki, a bírság jogerőre emelkedésének napjával
• Ha az adószámát felfüggesztik, a határozat jogerőre emelkedésének napján
• Annak a naptári negyedévnek az utolsó napján, melyben a kisadózó vállalkozó jogerősen megállapított adótartozása eléri, vagy meghaladja az 100.000 forintot
• Ha a tételes adó alá tartozó vállalkozás a továbbiakban nem így szeretne adózni, az adóhatóság felé történt bejelentést követő hónap első napjával

Akinek a kisadózói státusza bármilyen okból megszűnt, a megszűnést követő két évig nem választhatja újra ezt a fajta adózást.

Mekkora összeg a kisadózó vállalkozások tételes adója?

• Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft/hó - biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez
• Mellékállású kisadózó esetén 25.000 Ft/hó - nem minősül biztosítottnak

Az adót tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

Mely adók és bevallások bevallását, ill. megfizetését váltja ki a tételes adó?

• Vállalkozói személyi jövedelemadó
• Vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó
• Társasági adó
• Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
• Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás

Ha a kisadózó áfa alany, áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig. Az iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad.

A kisadózó vállalkozónak minden év február 25. napjáig kell az adóhatóság felé az előző évben szerzett jövedelméről nyilatkoznia. Ha a kisadózó vállalkozó előző naptári évben elért árbevétele meghaladta a 6.000.000 forintot, a 6.000.000 forint feletti rész 40%-a adóként fizetendő. Ezt szintén február 25-i határidővel kell bevallani, és megfizetni. Ha a kisadózói státusz év közben szűnik meg, a bevallási és befizetési kötelezettségnek a megszűnést követő 30. napig kell eleget tenni. A kisadózó vállalkozók bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezettek, és az általuk kiállított számlákra rá kell írni, hogy "Kisadózó". Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget, az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható. Ha a mulasztási bírság meghaladja a 100.000 ft-ot, ki lehet esni az adónem alól. Egy kisebb adminisztrációs hiba akár 500 ezer forintos mulasztási bírsággal sújtható, ami a kisadózó státusz elveszítését is jelenti, ez már 100 ezer forint feletti büntetésnél bekövetkezhet.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az  adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,

b) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,

c) fogvatartott,

d) egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.

Adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség 1 millió forintot meghaladó bevételről

• Mit jelent ez a kötelezettség, mire terjed ki, és mi a célja?

Ha egy kisadózás hatálya alá tartozó adózó egy helyről (azaz ugyanazon adószámmal rendelkező kifizetőtől) származó bevétele egy naptári éven meghaladja az 1.000.000 forintot, erről a tényről mind a kisadózó, mind a kifizető nyilatkozni és adatot szolgáltatni köteles. Ha a kifizető (vevő) nem egyéni vállalkozó magánszemély, a kisadózó ezen kötelezettség alól mentesül. Ugyancsak nyilatkozni köteles az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, és kisadózó kivételével minden, az Adózás rendjéről szóló törvény szerint adózó, aki egy naptári évben kisadózás szerinti adózónak 1.000.000 forint feletti értékben adott el terméket, vagy szolgáltatást. Az értékhatárt átlépő cégek gyakorlatilag automatikus adóellenőrzésre számíthatnak.

• Miért van erre szükség?

A kisadózó által megszerzett bevétel lényegesen kedvezőbben adózik, mintha ugyanaz a bevétel munkabérként lenne kifizetve. Ahogy a törvény mondja, a cél a "munkaviszonytól való elhatárolás". Ez azt jelenti, a törvényalkotó igyekszik elejét venni annak, hogy kisadózóval kötött vállalkozási szerződéssel valaki munkaviszonyt leplezzen. Azaz ha a kisadózónak egy helyről több, mint 1.000.000 forint bevétele származik, az adóhatóság ezt munkaviszonynak vélelmezheti, annak bizonyítása, hogy ez nem így van, a kisadózót terheli.

• Mi alapján dönti el az adóhatóság, hogy a szerződés színlelt, vagy nem?

A hatóság elsősorban az alábbi hat körülményt vizsgálja:

1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
3. az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg

Amennyiben fenti pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem színleltnek, azaz nem munkaviszonynak tekintendő a hatóság értelmezése szerint.

Amire érdemes odafigyelni:

• A nyugdíjas kisadózónak meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot, nem főállású kisadózónak minősül és a 25 ezer forintot is meg kellene fizetni.
• A kisadózó számláján nem lesz SZJ szám, de  a számlát befogadónak TESZOR számot kell az évente benyújtandó, január havi 08-as bevallás pótlapján szerepeltetnie, ha 1 mFt-nál többet juttatott az év során a kisadózó számára. Az még nem egyértelmű, hogy  a pénzforgalmi szemléletben vagy teljesítés vonatkozási időszaka szerint kell arról a kettős könyvvitelt vezetőnek adatot szolgáltatnia.
• A kisadózónak akkor is a minimálbérről kell a jövedelemigazolást kiállítania az adóhatóságnak, ha nem volt bevétele. Ez  kedvező lehet egy banki célú igazolásnál, de lehet kedvezőtlen is, ha szociálisan hátrányos helyzetet bizonyítani kell.
• A törvényalkotó szándéka szerint aki kisadózó vállalkozó kíván lenni, a meghatározott, előre ismert mértékű adó pontos, határidőre történő befizetéséért cserébe az eddiginél egyszerűbb adminisztrációval, és általában mérsékeltebb adóterhekkel számolhat.

KATA  szolgálati idő

Tbj (Társadalombiztosításról szóló) 1997. évi LXXXI. tv szerint az arányosan elismerhető szolgálati idő:
 

• 39. § (1)90 Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban m

Nem kell könyvelő. Vagy talán mégis?

Több fórumon felmerült, hogy akik ezt az adózást választják, nincs szükségük könyvelőre. Ha valakinek alkalmazottja van, azután ugyanúgy el kell végezni a bérszámfejtést és el kell küldeni a havi járulék bevallást, és aki áfa körbe tartozik, azaz nem alanyi mentes, annak szintén be kell küldenie az áfa bevallást. Az év végén is szükség lehet könyvelői segítségre az elektronikus bevallások elkészítésénél és beküldésénél. A kisadózás előnyeit azok a kisadózók élvezhetik igazán, akik saját magukon kívül mást nem foglalkoztatnak, vagy több személyesen közreműködő tagot regisztrálnak