A T/8750 számon benyújtott „egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló javaslat tartalmazza a járulék és az egészségügyi hozzájárulás jövő évi módosításait is. A módosítások 2014. január 1-jétől lesznek hatályosak, amennyiben azokat az Országgyűlés elfogadja.

A járulékmódosítások három nagy csoportba sorolhatók:

 Egészségügyi szolgáltatási járulék módosítása:

Minden Magyarországon élőnek joga van arra, hogy a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatást vegyen igénybe. Ez az ellátás azonban nem ingyen jár. A fizetés történhet járulék megfizetésével, amely a járulékköteles jövedelem 4 százaléka, vagy a központi költségvetés befizetéséből. Ez utóbbi esetben, a költségvetés jelenleg havonta, személyenként 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet azok után, akik adott ellátásban részesülnek vagy kiskorúak. Azok, akik sem járulékot nem fizetnek és a költségvetés sem fizet utánuk, kötelesek az egészségügyi ellátásért havonta 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A benyújtott javaslat alapján, a központi költségvetés havi 5850 forint mértékű befizetése jövő évtől 5790 forintra csökkenne, míg a 6390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés 6660 forintra emelkedne. Ez utóbbi egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés terheli a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozókat is, így a kiegészítő tevékenységet folytatók havi közterhe is emelkedni fog. Az indokolás szerint ez a javaslat a 2013-as költségvetési törvényjavaslat Egészségbiztosítási Alap bevételi előirányzatait alapozza meg.

Minimálbér járulékai 2013 - 2014-ben csökkenés, emelkedés jön?

Az első összege 98.000 Ft, míg a másiké 114.000 Ft. A minimálbér az a legkisebb alapbér, amit a munkavállalónak minimálisan meg kell kapnia. A minimálbérnél kisebb alapbér nem szerepelhet a munkaszerződésben, mert akkor az a rész semmisnek vehető. Adott esetben, ha például 2013. január 01-vel nem lett a munkaszerződés módosítva, és abban továbbra is 93.000 Ft alapbér szerepel, akkor az semmisnek vehető, és annak ellenére 98.000 Ft alapbérrel kell az aktuális jövedelmet kiszámolni. Tudni kell azonban, hogy a jogszabály 2 esetben a minimálbér teljes összegénél alacsonyabb alapbér küszöböt is megenged. Első esetben, amennyiben a alkalmazás az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok szerint történik, akkor a munkabér a minimálbér 85 %-a lehet, illetve másik esetben alkalmi munka, és mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka a foglalkoztatás célja, akkor a munkabér összege 75.500 Ft kell hogy legyen. Meg kell még említeni a teljesítménybérezés lehetőségét is, hiszen bizonyos feltételek mellett a minimálbérnél alacsonyabb jövedelem is képződhet. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha az alapbér 98.000 Ft ugyan, de amennyiben a dolgozó csak 80 %-ban teljesít, akkor természetesen a kialkudott minimálbér 80%-ra jogosult.

Természetesen a minimálbérnek is van adóterhe, illetve van utána járulékfizetési kötelezettség. A minimálbérre is vonatkozik a 16 % személyi jövedelemadó megfizetése. Külön kell választani a munkáltatót, illetve a munkavállalót terhelő járulékokat. A munkavállalót érintő levonások a következők. Először a 10 %-os nyugdíjjárulék, amely független attól, hogy a dolgozó magánpénztári tag vagy sem. Szintén a dolgozótól kerül levonásra a 7 % egészségbiztosítási járulék, amely 2 részből tevődik össze, a 4 %-os természetbeni, illetve a 3 %-os pénzbeli járulékból. Végül szintén a dolgozótól kerül levonásra az 1,5-os munkaerő-piaci járulék.

Ezzel szemben a munkáltatót terhelő levonások a következők. Egyrészt a 27 %-ot jelentő szociális hozzájárulási adó, másrészt pedig az 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás. A minimálbér járuléka 2014 -ben jelentős módon nem változik, ha igen, akkor csak negatív irányban, köszönhetően a válságnak.

Juttatások adózása 2014

A munkabérjellegű kifizetések lehetnek fix összegűek, és lehetnek mozgóbérek. A különböző juttatási formáknak a szerepe a munkaadók oldaláról nézve abban ragadható meg, hogy azok költség vonzata nem egyforma. A legmagasabb járulék terhe a munkabér jellegű kifizetéseknek van. Ennél kedvezőbbek a természetbeni kifizetések járulékai. Ebből következően a munkáltatók egyre nagyobb számban az alapbéren felüli juttatásokat ebben a formában igyekeznek teljesíteni a dolgozók felé. Természetesen a dolgozóknak ez nem egyenértékű a készpénz jellegű kifizetésekkel, de az egyre nagyobb felhasználási lehetőséget biztosító természetbeni juttatások egyre fontosabb részét képezik a családi költségvetésnek. Hogyan is adóznak ezek?

A munkabér jellegű kifizetések adó és járulék vonzata a következőképen alakul 2013-ban - és ha minden igaz, 2014-ben. A munkavállalótól kerül levonásra a 16 % személyi jövedelemadó, a 10 % nyugdíjjárulék, a 7 % egészségbiztosítási járulék, és az 1,5 % munkaerő-piaci járulék. Összesen 34,5 %. A munkaadó fizeti a 27 % szociális hozzájárulási adót, és az 1,5 % szakképzési hozzájárulást. Ez összesen 28,5 %. A munkavállaló és a munkáltató együtt 63 % járulékot fizet be a központi költségvetésbe, ami a nettó bérre vetítve 96,18 % elvonást jelent.

A természetbeni juttatások között 3 féle járulékfizetési lehetőség is van. Vannak először azok a lehetőségek, melyek adómentesen adhatók. Ilyenek a sport- és kultúra utalvány, illetve egyes élet- és egészségbiztosítások. Az első éves 50 ezer Ft-ig, a második a havonta a minimálbér 30 %-ig. A következő kategóriába tartoznak azok a természetbeni ellátások,
melyek adótartalma 35,7 %. Tudni kell, hogy e természetben juttatásoknál még érvényben van a félszuperbruttósítás, azaz a juttatások értékét 1,19-cel megszorozva kapjuk meg az adóalapot. Adóra lebontva ez 19,04 % személyi jövedelemadót, és 16,66 % EHO-t jelent. Ezek közé tartozik többek között az Erzsébet utalvány, a SZÉP kártya, a helyi bérlettérítés, az iskolakezdési támogatás.

Végül a harmadik csoportba tartoznak azok a természetbeni ellátások, amelyek költségvonzata 51,17 %. Ebben az esetben a személyi jövedelemadó 19,04 %, míg az EHO 32,13 % köszönhetően az ebben az esetben is számolandó félszuperbruttónak. Ebbe a kategóriába tartoznak többek között az ajándékutalványok.