Mentőcsomag 2013/2014: Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?

Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.


Cikkünkben elsősorban arra összpontosítunk, kik is azok, akiket a kormány meg akar menteni. Az intézkedések konkrét tartalma mellett ez fogja ugyanis meghatározni a mentőcsomag méretét és pénzügyi hatásait. Mivel érdemi információk egyelőre nem a mentőcsomagot előkészítő bankszövetség, hanem a kormány részéről hangzottak el, a kormányzati képviselők nyilatkozatait vehetjük alapul. A végső döntést úgyis ők fogják meghozni.

Kiket fognak "megmenteni"?

Az alábbi táblázat azt mutatja, hányan sorolhatók a hitelesek legkülönfélébb csoportjaiba az MNB adatai szerint. Devizaalapú jelzáloghitelből e szerint a statisztika szerint március végén 510 ezer volt, ebből 226 ezer lakáscélú, 284 ezer pedig szabad felhasználású jelzáloghitel. A devizaalapú jelzáloghitelek darabszám alapján mindössze 9,2%-os arányt képviselnek a lakossági hitelszerződésekből. Ha viszont a hitelek fennálló összegét (tőketartozását) nézzük, akkor láthatjuk, hogy lakáscélú jelzáloghitelből 1933 milliárd, szabad felhasználásúból pedig 1799 milliárd forint volt március végén, így együttes arányuk 54,2% volt a lakosság teljes hiteltartozásából. Amennyiben tehát egy olyan mentőcsomagot fogadna el a kormány, amely az összes devizaalapú jelzáloghitelt érintené, akkor az a hitelszerződések mindössze 9,2%-át, de a lakosság hiteltartozásának 54,2%-át érintené.

Nem ők a leginkább rászorultak: jelenleg a 90 napon túli késedelemben lévő hitelek aránya (a táblázatban NPL-ráta) nem a deviza jelzáloghitelek esetében a legnagyobb: a lakáscélúaknál 15,9%, a szabad felhasználásúaknál 25,1%, aminél magasabb például a késedelmek aránya a szabad felhasználású forint jelzáloghitelek esetében. Összeg (vagyis a probléma abszolút nagysága) alapján azonban kétségtelenül ez a két devizahiteles csoport jelenti a legnagyobb problémás tömböt.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?


Hogy őket, vagyis a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfeleket szeretné "megmenteni" (a hitelüket forintosítani) a kormány, arra a korábbi mentőcsomagokkal ellentétben most nem vehetünk mérget. Igaz, már a nekik szóló kedvezményes végtörlesztés (2011 szeptemberétől 2012 februárjáig) és az árfolyamgát konstrukció (2012 áprilisa óta) során is kizártak bizonyos szűk ügyfélcsoportokat közülük is a lehetőségből, de a döntő többség azért élhet(ett) ezekkel. A végtörlesztés során azokat zárták ki, akik a rögzített árfolyam felett vették fel a hitelüket (náluk kisebb volt az árfolyam-emelkedés másokhoz képest), az árfolyamgát során pedig azokat, akik 20 millió forintnál drágább lakást vásároltak/építettek a folyósított hitelből (kivéve a legalább 3 gyermeket nevelőket). Úgy tűnik, ezúttal még szigorúbbak lesznek a jogalkotók a devizahitelesekkel szemben.

A PSZÁF számai kicsit más mutatnak

Számításaink során az MNB adataiból indultunk ki. Ezek bár általában jól közelítik a valóságot, nem teljes körűek. A PSZÁF adatai a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások hitelköveteléseinek kissé szélesebb körét fedik le, ugyanakkor ezek kevésbé részletes megbontásban állnak csak rendelkezésre. A PSZÁF-tól kapott adatok alapján 2013. június 30-án:

- lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerződések száma: 540 220 db.(az MNB márciusi adata szerint ez 510 ezer).
- ebből 90 napon túl késedelmes lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerződések száma 118 074 db.(az MNB márciusi adataiból általunk becsülve ez 107 ezer).
- lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerződések volumene bruttó 4030 milliárd forint (az MNB márciusi adata szerint ez 3732 milliárd forint).
- ebből 90 napon túl késedelmes lakossági deviza alapú jelzáloghitel-szerződések volumene 1 171 milliárd forint (az MNB márciusi adata szerint 759 milliárd forint).


A kormányzati nyilatkozatok ugyanakkor homályosak, és sokszor egymásnak is ellentmondanak:

1. Varga Mihály augusztus 1-jén azt mondta: "az elsőszámú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt". Ez alapján nem 510 ezer, csupán 226 ezer devizahiteles szerződés kerülhet a kedvezményezettek közé.
2. Varga Mihály többek között ebben az interjúban is elmondta, hogy "a kormánynak a forinthiteleseket is képviselnie kell", az NGM július 31-ei közleménye azonban csak a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező megsegítéséről szól. Az ezt valószínűsítő kormányzati nyilatkozatok dacára nem tudni, hozzá akar-e nyúlni a kormány a 618 ezer forintalapú jelzáloghitelhez is. Mivel ezek nem az árfolyam-emelkedés miatt kerültek problémás helyzetbe (márpedig a cél ennek enyhítése), valószínű, hogy erre végül nem kerül sor.
3. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára e hét elején egy rádióműsorban legutóbb azt mondta, hogy mindenkin segíteni kívánnak, aki devizahitel miatt került bajba, konkrétumokat azonban nem említett. Ha a devizahitel miatt bajba kerülők alatt a 90 napon túli késedelemben lévő devizahiteleseket értjük (akár jelzálogosok e hitelek, akár nem), akkor belőlük becsléseink szerint 171 ezer van (az állományarányos megoszlást vettük figyelembe a darabszámra egyébként nem elérhető adatok becsléséhez). Közülük 36 ezer lakáscélú, 71 ezer szabad felhasználású, 63 ezer pedig nem jelzálogfedezetű hitellel rendelkezik. Tartozásuk összege (ezzel csúsztak 90 napon túli késedelembe) rendre, 307, 451, illetve 66 milliárd, vagyis összesen 825 milliárd forint. Közülük a devizaalapú jelzáloghitel szerződések darabszáma 107 ezer körül lehet, tartozásuk összege 758 milliárd forint. Ehhez jön hozzá az a - becsléseink szerint közel 90 ezer - deviza jelzáloghitel, amit már felmondtak a bankok, a tartozás pontos összege azonban nem ismert.
4. "Most azokon szeretne segíteni a kormány, akiken eddig nem tudtak", a már létező lehetőségeket (pl. árfolyamgát) figyelembe véve kell megszületnie a megoldásnak - mondta ugyanebben az interjúban Rétvári Bence. Szavai alapján arra lehet következtetni, hogy csak azoknak szólna az új mentőcsomag, akik nem éltek eddig a lehetőségekkel: ilyen volt a kedvezményes végtörlesztés (169 ezer fő), az árfolyamgát (167 ezer fő), a forintosítás 25%-os tartozáselengedés mellett (az MNB tavaly novemberi stabilitási jelentése szerint 3100 fő), vagy a Nemzeti Eszközkezelő (a devizahitelesek közül becsléseink szerint 5100 fő). A "mentőcsomagokból" kimaradó deviza alapú jelzáloghitel szerződések száma ma közel 340 ezer lehet, ebből becsléseink szerint 150 ezer lakáscélú hitel. Az alábbi ábra a 2011 szeptemberében hatályos deviza jelzáloghitel-szerződések "sorsát" mutatja be a nyilvános adatok és minimális részben becsléseink alapján.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?


5. Végezetül nem egy nyilatkozat, hanem egy sajtóértesülés: a kormány szerdai ülésén tárgyalhat a deviza jelzáloghiteleseknek segítséget nyújtó új mentőcsomagról és a családi csődvédelem bevezetéséről is, utóbbi pedig azok számára nyújtana megoldást, akik nem jelzálogfedezetű devizahitelt vettek fel - írta saját értesülése alapján kedden a Magyar Nemzet. A családi csődvédelem (lényegében a magáncsőd egyik fajtája) szinte biztos, hogy kizárólag a már 90 napon túli hitelek esetében lenne megoldás. Hogy pontosan melyik, fent már említett körre vonatkozna, egyelőre nem világos.

Magáncsőd: pro és kontra

Több probléma is van a magáncsőddel:

- Nem világos, miként venné figyelembe a rendszer a fekete jövedelmeket az adós mozgásterének meghatározásakor, és miként kezelné az ügyfél és a csődgondnok közötti ezzel kapcsolatos információs aszimmetriát
- Nem világos, miként érintené a szabályozás a közmű-tartozásokat, amelyek az érintett ügyfelek lejárt tartozásának jelentős részét teszik ki
- A magáncsőd bizonytalanságot okozhat a bankok számára is (nem tudni, velük egyeztettek-e a javaslatról), hiszen a követelés fennmaradó részének leírása, a hiteltörlesztés felfüggesztése vagy átütemezése kedvezőtlen esetben sértheti eredményességüket és jövőbeni hitelezési tevékenységüket.

Minden bizonnyal létezik jó megoldás is a magáncsőd bevezetésére, ez azonban hosszabb időt igényelhet néhány hónapnál. Körültekintően megalkotott szabályozás mellett pozitív hatása is lehet egy ilyen programnak, például:

- A banki portfóliótisztítás felgyorsítása,
- A bank-adós kapcsolatok helyreállítása, az ezzel kapcsolatos banki kockázatok mérséklődése
- A fentieknek köszönhetően a lakossági hitelezés gyorsabb beindulása.
- Az érintett adósok anyagi/szociális helyzetének szabályozott rendezése.



Mi sül ki ebből?

Jelen állás szerint a kormány úgy rendezné a devizahitelesek helyzetét, hogy az alkalmazott intézkedések valamelyike bármely deviza jelzáloghiteles számára nyújtson megoldást. Ha nem is személyre szabottat, de az egyes ügyfélcsoportokhoz jobban illeszkedőt:

- Az ügyfelek egy része a meglévő árfolyamgáttal (esetleg annak még kedvezőbb, esetleg kötelező változatával) éljen. Mivel az árfolyamgátban a törlesztőrészlet rögzített árfolyam fölötti összegének egy része (tőke) forinthitellé válik, ez részleges forintosításnak tekinthető, ugyanakkor mivel csak a bankok kamatbevételét érinti, számukra egy végtörlesztésszerű megoldásnál sokkal inkább elfogadható. Jelenleg az árfolyamgátat már igénybe vevők több mint 169 ezren vannak.
- Akik számára az árfolyamgát nem vonzó megoldás (vagy valamiért egyáltalán nem megoldás), de még fizetőképesek, azok számára jöhet a forintosítás valamifajta forintosítási árfolyamkedvezmény (lényegében részleges tartozáselengedés) vagy kamatkedvezmény mellett. Számuk a 90 napon túli késedelmes hitelesekkel együtt 340 ezerre, nélkülük 222 ezerre lesz tehető, ha az árfolyamgátból eddig kimaradók mindannyian igénybe veszik.
- A 90 napon túl késedelmes hitelesek számára egyrészt a Nemzeti Eszközkezelő, másrészt a magáncsőd nyújtana megoldást. Egyelőre nem világos, milyen "feladatmegosztásban". Elképzelhető, hogy esetükben szintén alkalmaznák a forintosítást bizonyos tőketartozás-elengedés mellett. Ez a bankoknak a hitelekre már megképzett céltartalékok miatt kisebb érvágás lenne a jól fizető többség esetében esetlegesen alkalmazandó követelés-elengedésnél.

A fontos kérdések megválaszolatlanok

A fentiek természetesen csupán találgatások annak figyelembevételével (illetve egy-egy becslés megadásával), hogy ezek a lépések hány devizahitel szerződést érinthetnek. A legfontosabb kérdések azonban továbbra is tisztázatlanok:

- A terv "csupán" a késedelmes hitelekre, vagy az összes deviza alapú jelzáloghitelre vonatkozna?
- Milyen lesz végül végül a lakáscélú és a szabad felhasználású vagy befektetési célú jelzáloghitelek közötti megkülönböztetés? Igénybe veszik-e ehhez például az adóhatóság illetéknyilvántartását?
- Egyszeri (végtörlesztéshez hasonló) vagy tartós (árfolyamrögzítéshez hasonló) könnyítést adnának a devizahiteleseknek?
- Mekkora lehet a haircut? A folyósításkori vagy attól eltérő devizaárfolyamot vesznek figyelembe?
- Milyen arányban viselik a terheket a bankok, a hitelfelvevők és az állam? (Varga Mihály említett nyilatkozata alapján utóbbi semmi nem vállal)
- Hogy oldanák meg azt a kormányzati óhajt a törlesztőrészletek növelése nélkül, miszerint rövidíteni kell a hitelek futamidejét?
- Leírhatják-e a bankok a terhek egy részét a bankadójukból?
- Hogy egészítené ki egymást az új mentőcsomag és a magáncsőd?