A nyugdíj melletti keresőtevékenység kérdése minden időben nagy érdeklődéssel kísért, mind az érintett munkavállalók, mind a munkáltatók által. Ugyancsak nem közömbös, hogy a nyugdíjasként elért kereset hogyan befolyásolhatja a nyugdíj összegét. A témakört színesíti, hogy 2013-ban nyugdíjkorhatár alatti és nyugdíjkorhatár feletti ellátásban részesülők kereseti lehetőségeit kell elemeznünk, ahol a szabályok eltérőek. Mindezek mellett különleges szabályok vonatkoznak a közszférában foglalkoztatott személyekre.

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár felett

Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek nyugdíjuk folyósítása mellett korlátlanul folytathatnak keresőtevékenységet a versenyszférában.

Közszférában történő foglalkoztatásuk és a nyugdíj kapcsolatát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/C. §-a szabályozza. A rendelkezés szerint a közszférában történő foglalkoztatás esetén az öregségi nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a nyugdíjas igazolja, hogy a közszférában történő foglalkoztatása megszűnt.

A szüneteltetés időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. A szüneteltetést követően a nyugellátás az időközben történt nyugdíjemelésekkel, és a Tny. 22/A. § szerinti 0,5 százalékos mértékű növeléssel kerül folyósításra.

Fenti rendelkezés 2013. január 1-től hatályos.

Azokra az öregségi nyugdíjban részesülő személyekre, akik 2013. január 1-jén már közszolgálati jogviszonyban álltak, átmeneti szabály vonatkozik.

Nevezettek 2013. április 30-ig voltak kötelesek bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek a közszolgálatban történő foglakoztatás tényét, ha ez a jogviszony továbbra is fennáll, nyugellátásuk szüneteltetésére 2013. július 1-től  kerül sor. (Tny. 102/I. §).

Keresőtevékenység nyugdíjkorhatár alatt

Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, korhatár előtti ellátásban részesülő személyek évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig kereshetnek. Az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott év december 31-ig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésig a nyugellátás szüneteltetésre kerül (Tny. 83/B. §).

Fenti szabályokat kell alkalmazni a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátása melletti keresőtevékenységre is.

Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy, illetve a nők negyven év jogosultsági idővel megállapított nyugellátásában részesülő személy közszférában folytat keresőtevékenységet, nem a fenti szabályok, hanem a korhatárt betöltött személyek előzőekben ismertetett szabályai alkalmazandók.

Megváltozott munkaképességű személyek

A megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapotuk függvényében rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülhetnek, mindkét ellátás táppénzszerű ellátásnak minősül. Az ellátás folyósítása melletti kereseti lehetőségek nem azonosak a két juttatás esetén.

Rehabilitációs ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szól 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. § (4) bekezdés a) pontja szerint a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a húsz órát meghaladja.

Rokkantsági ellátás

A rokkantsági ellátásban részesülők keresőtevékenységét az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontja szabályozza.
A rendelkezés szerint a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (ez az összeg 2013-ban 147.000 forint).

A rokkantsági ellátás esetében tehát – ellentétben a rehabilitációs ellátással a kereseti lehetőség összeghatárának túllépésével nem az ellátás folyósításának szüneteltetésére, hanem az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Átmeneti rendelkezések

Az Mmtv. 33. § (2) bekezdése szerint a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő személy ellátása 2012. január 1-jei rehabilitációs ellátássá történő átalakítását követően a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre a komplex újraminősítést követő ellátás megállapításáig továbbra is a 2011-es szabályok alkalmazandók, nem a 2013-as heti legfeljebb húsz órás munkaidejű lehetőség.

A nyugdíjasként elért kereset hatása a nyugdíj összegére

A saját jogú nyugdíjasként elért kereset után is kell tíz százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetni. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama azonban szolgálati időként nem vehető figyelembe [Tny. 22/A. § (2) bekezdés].

A szolgálati idő szerzés helyett a nyugellátás növelése történik a nyugdíjjárulék fizetésre tekintettel.

Nyugdíjnövelés

Fentieknek megfelelően jogosultak 0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelésre a saját jogú nyugellátásban részesülő személyek nyugdíjasként történő foglakoztatásuk, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységük alapján [Tny. 22/A. § (1) bekezdés].

A növelés iránti kérelem évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben nyújtható be a lakóhely szerinti megyei, fővárosi kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatóságánál, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál.

2013-as új szabály az a lehetőség, amely szerint – ha az elhunyt életében nem igényelte a
0,5 %-os mértékű nyugdíjnövelést – a hozzátartozói ellátások igénylése során erre a hozzátartozóknak is módjuk van.

A korhatár alatti ellátásban részesülők nem minősülnek nyugdíjasnak, ellátásuk melletti keresetükből szintén tíz százalékos mértékű nyugdíjjárulékot fizetnek, de erre tekintettel további szolgálati időt szereznek, nem a fenti nyugdíjnövelésben fognak részesülni.

A nyugdíjba vonulás elhalasztása

A cikk fő témája mellett a kérdéssel való szoros kapcsolatára tekintettel tekintsük át dióhéjban azokat a helyzeteket is, amikor a nyugdíjjogosultságot megszerzett személy még nem kíván nyugdíjba vonulni, és továbbdolgozása igen kedvezően hat majdani nyugdíja összegére.

A Tny. szerint lehetőség van a nyugdíjkorhatár betöltését követően továbbdolgozással szerzett időszak nyugdíjnöveléssel történő figyelembe vételére. Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül [Tny. 21 § (2) bekezdés]. A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet [Tny. 21 § (3) bekezdés].

Szintén e témakörhöz kötődik a nyugdíjrögzítési lehetőség.

A Tny. 82. §-a szerint, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, kérheti nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.
Ha ezt követően legalább további háromszázhatvanöt nap szolgálati időt szerez, választási lehetőség illeti meg rögzített nyugdíja emelésekkel, kiegészítésekkel történő folyósítása, illetve az új időpontra nézve történő, új nyugdíjigénykénti elbírálás eredményeként meghatározott nyugdíj összege között.

Az eljárás arra a helyzetre ad megoldást, hogy a már nyugdíjjogosultságot szerzett személy a nyugdíj rögzítésével biztonságot szerezzen arra nézve, hogy a változó nyugdíjszabályok miatt nyugdíja legalább a nyugdíjrögzítéskor meghatározott összegű lesz, ennél kevesebb nem lehet akkor sem, ha a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjában számított összeg alacsonyabb lenne a rögzített összegnél.

A nyugdíjrögzítésre csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltését követően kerülhet sor, korábbi életkorban nem.