A hulladékgazdálkodást végző önkormányzati tulajdonú cégek költségei emelkedtek többek között a rezsicsökkentésnek és a lerakási díjnak is köszönhetően.

„Legalább 7 millió embert érint az, hogy egyre jelentősebb mértékben ellehetetlenítik a köztulajdonú regionális hulladékgazdálkodási rendszert, ami környezeti és környezetegészségügyi veszélyekkel is járhat” – nyilatkozta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. Gémesi György , Gödöllő polgármestere elmondta: a közszolgáltatást végző nonprofit cégek költségei nőttek a hulladéklerakási, a felügyeleti és az e-útdíj miatt, de nőttek adók és a járulékok is, míg a bevételeik csökkentek. Januárban díjstopot rendeltek el, s csak 4,2 százalékkal emelhették az áraikat, s végre kellett hajtani a 10 százalékos rezsicsökkentést is. „Elképesztő a tranzakciós adó hatása, 2-300 milliós átutalás félmillióba kerül” – hangsúlyozta Gémesi. A Gödöllőt és környékét (109 településen 300 ezer embert érintve) ellátó Zöld Híd Régió Kft. 300-350 milliós veszteséget halmozott fel, az év végén felfüggeszthetik a tevékenységüket.

Gémesi elmondta: az uniós támogatásból fejlesztett cég nem tud tartalékokat képezni rekultivációs (környezet helyreállítási) és amortizációs célokra, amit viszont szerződésben vállaltak. Hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodásban a szállítás és a gyűjtés a költségek egyharmadát jelentik, kétharmadba kerül a rendszer fenntartása.
„Az önkormányzatok a költségeiket csökkenthetik a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének mérséklésével, s bevételre tehetnek szert a hasznosítható hulladék értékesítésével” – közölte lapunkkal a vidékfejlesztési tárca (VM). A hasznosítást segítheti elő a lerakási járulék bevezetése is, mivel az ártalmatlanítás drágításával a hasznosítási ipar fejlesztésében válnak érdekeltté a gazdálkodó szervezetek. Az egész országra érvényes díjképzés lesz, hogy megszűnjenek a lakosságot sújtó visszaélések. Az átmeneti időszakban a rezsicsökkentés szabályai érvényesülnek.

A tárca hangsúlyozta: ha az önkormányzatok hulladékgazdálkodási kötelezettségüknek nem tudnak megfelelni, akkor az állam más közszolgáltatót von be.

A MÖSZ elnöke szerint az sem megoldás, ha kényszerszolgáltatónak kijelölik a katasztrófavédelmet, mivel sem szakértelmük, sem eszközparkjuk nincs ehhez. Úgy vélte: a közmunkások kijelölése 30 éves visszalépést jelentene, amikor vannak már jól működő rendszerek erre. A közszolgáltatásból kiszorított magáncégek pedig nyereség nélkül nem fognak vállalni ilyen tevékenységet.

„Ha a katasztrófavédelem jelöli ki a szolgáltatót az sokkal drágább a településeknek, mintha valamelyik önkormányzati céghez csatlakoznak” – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő szerint ez veszteséget okoz, de az senkinek nem lehet célja, hogy adósságkonszolidációval megmentett településeket a közszolgáltatásokon (amelyeket állami és önkormányzati tulajdonba kell venni) keresztül újra eladósítsák. A lerakási és az útdíj kompenzálása esetén a piac jövőre alkalmazkodhat az új körülményekhez, s így 2015-ben már normális mederben működhet a hulladékgazdálkodás. A TÖOSZ elnöke szerint az állam hibás abban, hogy korábban a gyűjtőszigeteket, a lerakást támogatta, s jelenleg még nincs elegendő pályázati forrás a feldolgozásra.