Június végéig 223,4 milliárd forint értékben kötöttek szerződést a hitelintézetek a Növekedési Hitelprogramon belül. A szerződések túlnyomó többsége új hitelekre vonatkozik.

Június 27-ig a Növekedési Hitelprogram második szakaszában részt vevő hitelintézetek 223,4 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást a Magyar Nemzeti Bankhoz, ami 7548 ügylethez és 5834 vállalkozáshoz kapcsolódik – közölte a jegybank. Ebből a hitelintézetek idáig 183,7 milliárd forintot folyósítottak a programban részt vevő kis- és közép-vállalkozásoknak.

A leszerződött 223,4 milliárd forint több mint 98 százaléka új hitel (a hitelkiváltás a keretösszeg maximum 10 százaléka lehet). Ezen belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61, az új forgóeszközhiteleké 23 százalékos, míg az EU-s támogatások előfinanszírozására folyósított hiteleké 16 százalék. A II. pillérben (forint- és devizahitel-kiváltás) a meglévő beruházási hitelek kiváltására folyósított hitelek részesedése 86, míg a meglévő forgóeszközhitelek kiváltására folyósított hiteleké 14 százalék; a II. pillérben folyósított hitelek közel 67 százaléka forinthitelek kiváltását, míg 33 százaléka devizahitelek kiváltását szolgálta. Az I. pillérben létrejött ügyleteken belül az új beruházási hitelek átlagos hitelmérete 24 millió, az új forgóeszközhiteleké 56 millió, míg az EU-s hiteleké 37 millió forint.

Az I. pillérben az új beruházási hitelek szerződéses összeggel súlyozott átlagos futamideje 7 év, az új forgóeszközhiteleké 1,1 év, az EU-s hiteleknél pedig 1,5 év. A nagybankok kihelyezéseinek közel felét teszik ki a beruházási hitelek, míg a kis- és közepes bankoknál, valamint a takarékszövetkezeteknél a hitelek túlnyomó többsége ilyen célú. Az EU-s hitelek nyújtásával viszont főként a nagybankok foglalkoznak a programban.