1. Mikor, hol, és milyen nyomtatványon lehet bejelentkezni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá?

2003. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2002. december 1-je és 20-a között, a székhely szerint illetékes APEH Igazgatóságon kell bejelenteni. A bejelentkezésre az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény felhatalmazása alapján az adóhivatal az egyéni vállalkozók részére a 02103. számú, társas vállalkozások számára a 02203. számú adatbejelentő lapot rendszeresítette. Az egyéni vállalkozók a minimálbért meghaladó járulékalap választásukat a JNy-03 számú nyilatkozaton tehetik meg.

A fenti adatbejelentő lapok, illetve a nyilatkozat kizárólag az egyszerűsített vállalkozói adózás választásának bejelentésére szolgálnak. Az adatokban bekövetkezett egyéb változásokat - az útmutatóban megadott hivatalból történő módosítások kivételével - továbbra is az általános előírásoknak megfelelően kell bejelenteni.

2. Hol lehet hozzájutni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezésre szolgáló adatlapokhoz?

A nyomtatványokat az érdekeltek a kereskedelmi forgalomban szerezhetik be, valamint  az APEH internetes honlapjáról is letölthetők.

3. Illetékköteles-e az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezés?

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezés illetékmentes.

4. Az eva-ra való áttérés esetén a bejelentkezéshez kell-e „nullás” igazolást kérni az adóhivataltól, vagy elegendő a bejelentkezéskor kitöltendő formanyomtatványon nyilatkozni arról, hogy a társaságnak van-e köztartozása?

Az egyéni vállalkozóknak a 02103. számú adatbejelentő lap 4. sorában, a társas vállalkozásoknak a 02203. számú adatbejelentő lap 3. sorában lévő kódkocka kitöltésével (x) kell nyilatkozniuk, hogy az összes feltételnek megfelelnek és nincs köztartozásuk. Külön igazolás csatolása, illetve nyilatkozat megtétele szükségtelen.

5. Mi minősül végrehajtható köztartozásnak? Az adóhatóság küld-e erről külön értesítést (pl.: folyószáma kivonatot) az adózónak?

Végrehajtható köztartozásnak minősül:

• a bevallás (önellenőrzés) alapján keletkező tartozás függetlenül attól, hogy könyvelték-e;

• fizetési kötelezettséget megállapító, jogerős adóhatósági határozat.

Az adóhatóságnak a tartozásról nem kell külön értesítésben (pl.: folyószámla kivonattal) tájékoztatnia az adózót.

6. Hol lehet az egyszerűsített vállalkozói adóval kapcsolatban információt kérni?

Az APEH az új adónem megismertetése, illetve a közvélemény tájékoztatása céljából minden Igazgatóság ügyfélszolgálatán külön eva-pultot működtet, és 2002. november 25-től a 06-80-63-00-63 - ingyenesen hívható - zöld számon is bárki kérhet felvilágosítást, útbaigazítást. A törvényről, valamint annak alkalmazásáról az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu/eva.htm) lehet tájékozódni.

7. Egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezése során, a ’103. számú adatbejelentő lap kitöltése mellett, az általános forgalmi adó tekintetében bekövetkezett változást be kell e külön jelenteni?

Amennyiben az egyéni vállalkozó - az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezéshez szolgáló - ’103. számú adatbejelentő lap kitöltésével nyilatkozik arról, hogy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelel és bejelentkezik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, úgy ebben az esetben az általános forgalmi adóra, a vezetett alapnyilvántartásra és az átalányadóra vonatkozó korábbi bejelentéseinek változását nem kell bejelentenie, az hivatalból módosításra kerül.

8. A lakossági folyószámla elegendő-e az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá történő bejelentkezéshez?

A lakossági folyószámla nem felel meg az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben foglalt feltételeknek. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie, és a megnyitott bankszámlát a bankszámlanyitást követő 15 napon belül be kell jelentenie az állami adóhatósághoz.

9. Van-e a cégnek köztartozása, ha a folyószámláján az egyik adónemen túlfizetés van, a másikon viszont hátralék?

 Amennyiben az adózó folyószámláján bármely adónemen olyan hátralék van, amely:

• a bevallása (önellenőrzése) alapján keletkezett (függetlenül attól, hogy azt könyvelték-e), vagy

• fizetési kötelezettséget megállapító, jogerős adóhatósági határozat alapján írták elő, úgy a hátralék végrehajtható köztartozásnak minősül.

Amennyiben az adózó folyószámláján valamely adónemen túlfizetés van, az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény 32. § (6) bekezdése alapján az adózó kérheti, hogy annak összegét az adóhatóság az általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A tartozás kiegyenlítése a 0217. számú „Átvezetési kérelem, az adófolyószámlán mutatkozó túlfizetés, valamint az éves és a negyedéves bevalláshoz kapcsolódó negatív adó kiutalására” megnevezésű bizonylaton, az átvezetés kérelmezésével valósítható meg.

10. Az egyéni vállalkozás egyik engedélyezett tevékenységi köre a biztosítási ügynöki tevékenység. Mivel az eva szerint tiltott az ilyen tevékenység az eva választhatósága érdekében a vállalkozás ezt nem fogja végezni. Ki kell e vezettetni ezt a tevékenységi kört a vállalkozói igazolványból, és ha igen, elegendő e akkor, ha már megkapta a vállalkozás az új adószámot (mivel akkor úgyis be kell menni igazolványt cseréltetni)?

A biztosítási ügynöki tevékenység folytatása nem akadálya az eva választásának, amennyiben a tevékenységét a vállalkozó nem többes biztosítási ügynökként látja el. Az 1995. évi XCVI. tv. 37/A. § (1) bekezdése szerint csak a többes biztosítási ügynöki tevékenységhez kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye.

Azokat a tevékenységeket, amelyeket az eva hatálya alatt nem lehet folytatni vagy az adóalanyiság választását akadályozzák 2002. december 31-éig kell töröltetni az egyéni vállalkozói igazolványból.

Az eva hatálya alá bejelentkezőket az új adószámról az adóhatóság hivatalból fogja értesíteni. Az adószámban annyiban lesz változás, hogy az adószám 9. számjegye – ami eddig 1-es, vagy 2-es lehetett – 3-asra változik.

11. A szavazati jogot biztosító részesedés esetében az „új tag” szövegrészt hogyan kell érteni?

Az eva tv. alapján ha egy új tag - és nem új tagok együttesen - szerez 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést, abban az esetben nem választható az eva. Amennyiben több új tag (együttesen) jut 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéshez, az nem zárja ki az eva választhatóságát.

12. Egyéni vállalkozó alvállalkozója egy cégnek (biztonsági őr). Az elvégzett munkát minden hó 15-én számolják el és számlázzák ki. A decemberi munka, mely január 15-én számlázandó, az már evás bevétel lesz-e, vagy vissza kell dátumozni a számlát?

A biztonsági őr esetében a 2003. január 15-én leszámlázott munka ellenértéke 2003. évi bevétel lesz, függetlenül attól, hogy a munkát 2002-ben végezte el. Esetében ezt az összeget nem lehet kintlévőségnek tekinteni, mivel a szerződés szerint csak a munka elvégzését követő hó 15-én számlázhatja le az egyéni vállalkozó az ellenértéket. 2002. december 31-ei bevételnek csak azt a kintlévőséget lehet tekinteni, amely már a 2002. évben megillette az egyéni vállalkozót.

13. Kőműves vállalkozó 2002-ben megkezdett egy belső felújítást és 2003-ban fejezi be. A megbízás egy munkáról, egy összegre szól. Fel kell e bontani a munkát és annak számlázását 2 részre? A megrendelő azt mondja, hogy ő a munka elvégeztével egy számlát akar látni és fizetni. A 2002. és a 2003. évre eső rész külön-külön nem értékelhető.

A kőműves esetében az előző ponthoz hasonló a helyzet, vagyis a 2002. és a 2003. évekre nem kell megosztani a bevételt, amennyiben a megrendelővel úgy állapodtak meg, hogy az a munka befejeztével fizet.

14. Egyéni vállalkozó, akinek a tevékenysége biztosítási ügynök, választhatja-e az eva-t? Az ügynök csak egy biztosítóval áll kapcsolatban.

Amennyiben az egyéni vállalkozó egy biztosítóval van szerződésben és ott nem folytat többes biztosítási tevékenységet, akkor a többi feltétel megléte esetén az evát választhatja.

15. Az eva-s egyéni vállalkozónak kell-e bankszámlával rendelkeznie? A lakossági folyószámla nyitása megfelelő-e ehhez?

Evá-s egyéni vállalkozó esetében sem elegendő a lakossági folyószámla, hanem belföldi pénzforgalmi bankszámlát kell nyitni. A belföldi pénzforgalmi bankszámlát legkésőbb az első adóelőleg fizetés időpontjáig - az eva 2003. évre való választása esetén 2003. április 12-éig - kell megnyitni.

16. A betéti társaság és a közkereseti társaság személyesen közreműködő tagjainál a személyes közreműködési díjat kötelezően ki kell-e venni, és ezután az SZJA-t meg kell-e fizetni? A eva törvényből ez nem derül ki. Normál adózás esetén nem köte-lező tagi jövedelmet kivenni, de a tb. törvény szerint legalább a minimálbérnek megfelelő járulékokat meg kell fizetni.

A személyes közreműködés díját nem kötelező kivenni a betéti társaság és a közkereseti társaság tagjainak.

Ez azonban azt is jelenti, hogy a tagi jogviszonyukra tekintettel az evás időszak alatt, csak az adóévet követően juthatnak “osztalékként” jövedelemhez, amelynek adóját az eva befizetésével rendezi a vállalkozó. A személyes közreműködés díja egyébként továbbra is személyi jövedelemadó köteles – függetlenül attól, hogy az evás társaságból származik – és az a magánszemély nem önálló tevékenységből származó (összevonandó) jövedelmének minősül.

17. Az az egyéni ügyvéd, aki egyébként az egyéb feltételeknek megfelel az eva szempontjából, jogi irodává (egyszemélyes) átalakulhat-e úgy december 31.-éig, hogy az eva alanyává válhasson?

Amennyiben az egyéni vállalkozó ügyvéd a 2002. évben ügyvédi irodába “lép át”, vagyis ügyvédi irodában kívánja a továbbiakban a tevékenységét folytatni, akkor az eva hatálya alá nem jelentkezhet be 2003-ra. Az átlépéssel kikerül a személyi jövedelemadó törvény hatálya alól. Következésképpen nem felel meg annak a feltételnek, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét folyamatosan végezte 2001. és 2002. évben. Ügyvédi irodaként sem felel meg az eva tv. feltételeinek a szervezeti változás miatt. A társasági és osztalékadó törvény szerint adózókra vonatkozó feltételeknek pedig az eva hatálya alá való bejelentkezés szempontjából nem felel meg. Az eva hatálya alatt szervezeti változás nem lehet.

18. Egyéni vállalkozóként be kell-e fizetni a három évre elosztott 20 százalék adót? Mi után kell befizetni ezt az összeget?

Az eva hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozónak nem kell fizetnie osztalék utáni adót kiváltó 20 százalékos adót.

Ez a szabály csak arra a jogi személyiség nélküli betéti társaságra és közkereseti társaságra vonatkozik, amely bejelentkezik az eva hatálya alá és nyilvántartásait nem a számviteli törvény szerint vezeti, hanem a bejelentkezés alkalmával arról nyilatkozik, hogy az eva hatálya alatt bevételi nyilvántartást vezet.

19. Az evát választva már nem érvényesíthető az állami kamattámogatású lakáshozjutási hitel törlesztése után járó szja levonási lehetőség?

A személyi jövedelemadó törvényben nevesített adókedvezményeket a magánszemély csak akkor tudja érvényesíteni, ha van olyan összevonandó jövedelme, amely után a személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint kell adóznia.

Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentkezik az eva hatálya alá vagy a magánszemély olyan társaság tagja, amely az eva hatálya alá bejelentkezett és nincs a magánszemélynek a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevonandó jövedelme, akkor a személyi jövedelemadó törvény által biztosított adókedvezményeket – így a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezményt sem tudja érvényesíteni. Az egyszerűsített vállalkozói adó és a személyi jövedelemadó két külön adónem.

20. Amennyiben a főállású egyéni vállalkozó az eva-t választja (megfelelek a követelményeinek), akkor az eddig még teljesen le nem amortizálódott eszközei amortizációja hogyan alakul?

Az eva hatálya alatt költség nem számolható el, az áfával növelt bevétel után kell 15 százalék adót fizetni.

E törvény hatálya alatti időszakban tárgyi eszköz nyilvántartását továbbra is vezetni kell és a tárgyi eszköz beszerzési árából évenként 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tárgyi eszköz nyilvántartásában a tárgyi eszközök nettó értékét a beszerzési ár 20 százalékával évenként csökkenteni kell.

Ez a szabály vonatkozik a személygépkocsira is, de cégautó adót nem kell megfizetni, mert a cégautó adót is kiváltja az eva.

21. Bejelentkezhet-e az eva hatálya alá az az aneszteziológus magánorvos, aki kiegészítő tevékenységként oktatást is végez?

A magánorvosi tevékenység után az ÁNTSZ által kiadott működési engedély birtokában az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell adózni 2002. december 31-éig. E tevékenységet folytatók esetében a telephely szerint illetékes okmányirodánál ki kell váltani az egyéni vállalkozói igazolványt, mert különben az ÁNTSZ által kiadott működési engedély érvényessége 2002. december 31-én lejár. Amennyiben az egyéni vállalkozói igazolványt nem váltja ki a magánszemély 2002. december 31-éig, akkor egyéni vállalkozóként e tevékenység után 2003-tól nem adózhat, az egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnik.

Az egyéni vállalkozói igazolványt annak az orvosnak is ki kell váltania 2002. december 31-éig - ha az egyéni vállalkozói tevékenységét nem kívánja megszüntetni -, aki nem jelentkezik be az eva hatálya alá.

Az eva hatálya alá a magánszemély az egyéni vállalkozói igazolványban felsorolt tevékenységek tekintetében jelentkezhet be. Így ha az oktatási tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az e tevékenységből származó jövedelme is az eva szabályai szerint adózik.

22. Érvényesíthet-e családi kedvezményt az evát választó egyéni vállalkozó?

Amennyiben az egyéni vállalkozó bejelentkezik az eva törvény hatálya alá és nem lesz a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevonás alá eső jövedelme, úgy a családi kedvezményt személyi jövedelemadó hiányában nem érvényesítheti.

Családi kedvezmény címén - a Szja törvény 40.§-ának megfelelően - a magánszemély összevonás alá eső jövedelmét terhelő adó csökkenthető.

23. Kell-e személyi jövedelemadót fizetnem az egyéni vállalkozói bevételem után, ha az evát választom?
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szabályai szerint egyéni vállalkozók esetében az eva kiváltja a 18 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap után fizetendő személyi jövedelemadót, vagy átalányadót, az általános forgalmi adót, valamint a cégautó adót is.

Amennyiben az egyéni vállalkozó az evát választja, akkor a fent jelzett adókat nem kell megfizetnie.

24. A magánszemély éves bevallott jövedelmének megállapításánál az eva hatálya alá tartozó vállalkozásból származó jövedelmet figyelembe kell-e venni az adójóváírásnál?

A számított adót a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelme után érvényesíthető adójóváírás csökkenti feltéve, hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy az adóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes jövedelme az adótábla legmagasabb kulcsú sávjának kezdő összegét (jogosultsági határ) nem haladja meg, illetőleg ha meghaladja, akkor a törvényben meghatározott összeghatárig csökkenő mértékben érvényesíthető az adójóváírás.

Az adójóváírás tekintetében a személyi jövedelemadó törvény alapján bevallott jövedelem az irányadó. A magánszemély éves összes jövedelmébe az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozásból származó bevétel nem tartozik bele. Az egyszerűsített vállalkozói adót nem a személyi jövedelemadó bevallásban, hanem önálló – 0343-as bevallásban – kell majd bevallani.

25. A 2001-ben és 2002-ben magánpraxist önálló tevékenység keretében folytató orvos választhatja-e az evát 2003-tól?

Az orvosi magánpraxis 2001-ben és 2002-ben is egyéni vállalkozás keretében folytatható. Amennyiben 2002. december 31-éig az egyéni vállalkozói igazolványát is kiváltja, akkor választhatja az evát a 2003. évre, a feltételek megléte esetén.

Abban az esetben, ha az orvos az egyéni vállalkozói igazolványát nem váltja ki 2002. december 31-éig, akkor az ÁNTSZ által kiadott működési engedélye is érvényét veszti és egyéni vállalkozói tevékenysége is megszűnik.

26. Az eva hatálya alatt a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak lehet-e vállalkozói kivétje?

Az eva hatálya alá bejelentkezett egyéni vállalkozónak vállalkozói kivétje nem lehet, e címen jövedelme csak a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak lehet, amennyiben nem választotta az átalányadót.

27. Az evás adóalanyok esetében kell-e szja-t fizetni a reprezentációs költség után.

Az eva a reprezentációval kapcsolatos személyi jövedelemadót nem váltja ki.

Így a kifizetőnek az adóköteles rész után a 44 százalék szja-t és 11 százalék eho-t meg kell fizetnie.

Az eva szabályai szerinti adózás egyébként nem mentesíti az egyéni vállalkozót az egyéb, a kifizetői, vagy munkáltatói minőségéből eredő kötelezettségei alól.

28. Mi lesz a sorsa az eva hatálya alá bejelentkező egyéni vállalkozó esetében annak a költségnek, amely a 2002. évhez kapcsolódik, de 2003. január 12-éig kerül kifizetésre.

Ezek a költségek “elvesznek”. Az eva hatálya alatt a költségek elszámolására nincs mód.

29. Hogyan kell számlázni az eva alanyának?
Az evát választó adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 1992. évi LXXIV. törvény szerinti teljesítési időpont feltüntetésével számlát, készpénzfizetés, vagy készpénzhelyettesítő eszközzel történő fizetés esetén egyszerűsített számlát, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett számlát helyettesítő okmányt köteles kiállítani. A kiállított számlában, egyszerűsített számlában az áfa törvénynek megfelelő áfa mértéket és általános forgalmi adót kell feltüntetnie. Ezt az adótartalmat azonban nem kell áfa-ként megfizetni, a bevétel után teljesítendő 15% eva erre az összegre is fedezetet nyújt. Az áfa törvénynek megfelelő adómértékkel áthárított áfát a befogadó adóalany az áfa törvény szabályai szerint levonhatja.

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban Eva tv.) hatályba lépésének időpontja 2003. január 1. A számlát az eva-t választó is 2002. decemberében, az akkor teljesített értékesítésről még az általános forgalmi adó alanyaként állítja ki, tehát az áfa törvény szabályai szerint kell eljárnia.

Alanyi áfa mentesség esetében, ha a számla teljesítési időpontja 2002. decemberi, akkor a kibocsátott számlán – az alanyi adómentességre tekintettel – nem kell és nem is lehet adót felszámítani.

30. Választhatja-e az evát, aki 2001-ben magánszemélyként, majd később egyéni vállalkozóként bérbeadta az ingatlanát?

Akkor választhatja az eva alanyiságot, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte. Ha az adózó 2001-ben nem egyéni vállalkozóként, hanem magánszemélyként végezte a bérbeadási tevékenységet nem választhatja az evát.

31. A számlán feltüntetett áfa-t eva alanyként be kell-e fizetnie a számlakibocsátónak?

A kiállított számlában, egyszerűsített számlában a számla kibocsátójának az áfa törvénynek megfelelő áfa mértéket és általános forgalmi adót kell feltüntetnie. Ezt az adótartalmat azonban a nem kell áfa-ként megfizetnie, a bevétel után teljesítendő eva erre az összegre is fedezetet nyújt. Az áfa törvénynek megfelelő adómértékkel áthárított áfát a befogadó adóalany az áfa törvény szabályai szerint levonhatja.

32. Meddig lehet bejelentkezni az eva hatálya alá? Mi a teendő, ha az adózó decemberben kórházi ápolás alatt állt ezért nem tudott bejelentkezni?

Egyéni vállalkozóként, amennyiben e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel e törvény hatálya alá adóévenként, az adóévet megelőző év decemberében, december 20-áig jelentkezhet be. A bejelentkezési határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

33. Mely eszközök minősülnek tárgyi eszköznek? Melyek után kell elvégezni az eva-ra való áttéréskor a korrekciót?

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására vonatkozó kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell alkalmazni. A 2002. októberben beszerzett tárgyi eszköz után levont áfá-nak az értékesítés hónapjára és az azt követő időszakra eső részét kell az utolsó időszaki áfa bevallásban fizetendőként elszámolni. A 2002. évre vonatkozóan a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 26.§ (1) bekezdés fogalom meghatározása alapján a tárgyi eszközök között a mérlegben azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan [azaz a 24.§ (1) bekezdéséből következően legalább egy éven túl] - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a vállalkozó tevékenységét.

Minthogy a számviteli törvény nem tartalmaz értékhatárt, “csak” a vállalkozási tevékenység tartós szolgálatát szabja feltételként, így e megosztási szabály ezen tárgyi eszközökre 2002-ben értékhatárt nélkül vonatkozik.

34. Az eva-t választó társaság beszállítói számlái áfa-t tartalmaznak, mi a teendő ezzel?

A társaság az áfa törvénynek nem alanya, így az előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az evát választott társaság által a számlában áthárított áfát a befogadó adóalany azonban az áfa törvény szabályai szerint levonhatja.

35. Mi a teendő akkor, ha eva-s adóalanyként év közben meghaladja a bevétel a 15 millió forintos bevételi értékhatárt?

Ha az eva alany saját döntésének megfelelően (erre csak új naptári évtől van lehetőség), vagy a törvényben előírt feltételeknek való meg nem felelés (pl. 15 millió forintos bevétel meghaladása) okán kikerül az eva hatálya alól, az általános forgalmi adó alanyává válik (amennyiben gazdasági tevékenységét folytatja). E tényt az adóhatósággal is közölnie kell, be kell jelentkeznie az áfa hatálya alá. Az áfa tekintetében új adóalanynak minősül, így az Art. szabályai szerint lehetősége van alanyi mentesség választására, valamely különleges adózási mód választására, illetve kizárólag tárgyi mentes tevékenység folytatásának bejelentésére.

Tekintettel arra, hogy új áfa alany az eva-ról visszatérő, eva-ról áfa-ra való visszatérés alkalmával nincs törvényes lehetőség az eva-ra való áttéréskor a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatosan befizetendő áfa [eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja] utólagos levonására.

Az áfa-s adóév végén áfa törvény 39.§ (1) bekezdése - amely a tárgyi eszközzel összefüggő adóévekre átnyúló áfa fizetést, illetve levonást írja elő - nem alkalmazható, mivel az áfa törvény szerint e szabályt folyamatos adóalanyiság esetében lehet figyelembe venni.

Az eva törvény 16.§ (6) bekezdése megtiltja azt is, hogy az áfa-ra való áttérést követően az eva alanyiság időszaka alatt beszerzett termékekre alapozzon az adózó utólag adólevonási jogot. Még akkor sem teheti ezt, ha az adózó utóbb e korábbi ráfordításait gazdasági tevékenységével összefüggő költségként számolta el. [Az áfa törvény 36.§ (4) bekezdésének alkalmazását tiltja az eva törvény.]

36. Az áfa-ban alanyi mentes adózó, ha áttér az eva-ra továbbra is mentesen kell számláznia? A bevételi értékhatár marad a 2 millió forint?

Az eva-s annak ellenére nem áfa alany, hogy áfa-t kötelező a bizonylataiban áthárítania. A bizonylatban az áfa törvénynek megfelelő adómértéket, tárgyi mentes szolgáltatásnál a „mentes az adó alól” kifejezést köteles feltüntetni. Ha az áfa-ban alanyi adómentes volt, az eva alá tartozó bejelentkezését követően a kiállított bizonylaton az áfa törvénynek megfelelő adómértékű áfa-t kell áthárítania. A számla befogadója az így rá hárított áfa-t levonhatja, ha az áfa törvény egyéb levonási feltételeit is teljesíti.

Mivel az eva választásával áfa alanyisága, így alanyi mentessége is megszűnik, a 2 millió forintos bevételi korlátot sem kell alkalmaznia, hanem helyébe a 15 millió forintos bevételi korlátozás lép.

Az eva választásával külön áfa bevallást nem kell tennie, azonban 2002. december 20-ig az erre szolgáló (egyéni vállalkozó esetében) 02103-as, illetve (társas vállalkozás esetében) 02203-as számú bejelentkezési nyomtatványt ki kell töltenie és benyújtania az adóhatósághoz. Ezt követően új adószámot kap és 2003. január 1-jétől eva alanyként teljesíti adókötelezettségeit.

37. A pénzintézeti minősítésű könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálói társaság tevékenysége evás adózóként folytatható-e?

A könyvvizsgáló tevékenységet nem a PSZÁF engedélyezi, így az eva hatálya alá való bejelentkezésnek - a többi feltételnek való megfelelés esetén – akadálya nincs.

38. 2001. májustól vagyok egyéni vállalkozó választhatok-e 2003-tól eva-t?

Az eva törvény kizárólag a 2001., illetve 2002-ben történő folyamatos tevékenységét állítja feltételként, nem írja elő, hogy ennek már 2001. január 1-jétől kell datálódnia. Ezért az eva alanyiság e feltételének 2001. májustól folyamatosan gyakorolt egyéni vállalkozói tevékenység is megfelel.

39. Kötelező-e az eva adózáshoz bankszámlát nyitni?

Az eva törvény 12.§ (5) bekezdése belföldi pénzforgalmi bankszámla kötelező használatát írja elő, amelynek nem felel meg a lakossági folyószámla.

40. 2002. novemberében szereztem be egy tárgyi eszközt, megkerülhetem-e a pótlólagos áfa visszafizetését az eva-ra való áttérés miatt, ha a számlát visszadátumoztatom?

Az eva törvény átmeneti rendelkezése a 2003-ra vonatkozó eva választásnál a 2002. szeptember 30-át követő tárgyi eszköz beszerzések tekintetében rendeli a korábban levonható áfa arányos részének visszafizetését. A számla bizonylat, okirat, ezért ebből következően, ha azon valótlan adatot tüntetnek fel (például visszadátumozzák) az már nem hiteles dokumentum, az adólevonási jog gyakorlására nem alkalmas.

41. 2004-től szeretnék áttérni eva-ra, mi a teendő a 2002-ben beszerzett tárgyi eszközökkel?

Ha 2004-től tér át eva-ra, úgy a 2002-ben beszerzett tárgyi eszköz után nem keletkezik az eva választásával befizetendő áfa-ja, mivel az eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja csak a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszközök vonatkozásában ír elő befizetési kötelezettséget.

42. Milyen bevallásban kell az eva-ra való áttérés miatti kötelezettséget teljesíteni?

Ha az eva törvény 16.§ (1) bekezdés a.), b.) pontja alapján az áttérés miatt fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor azt a 2002. év utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott bevallásában kell szerepeltetni, a megszűnés miatt külön áfa bevallást nem kell benyújtani. Ugyanez vonatkozik az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 20.§ (4) bekezdés b.) pontja alapján keletkező fizetési kötelezettségre, azaz a pénzforgalmis adóalanynak a teljesített értékesítéseiből, szolgáltatásnyújtásaiból december 31-ig be nem folyt bevételre vonatkozó áfa fizetésre is.

43. Mi a teendő a 2002-ben beszerzett tárgyi eszközökkel az eva választásakor?

A jogutódlással történő megszűnés az áfa vonatkozásában valóban nem termékértékesítés, azonban az eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pontja kizárólag a tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök (2002-ben a szeptember 30-a után beszerzett eszközök tekintetében annak minősíti. Ez azt jelenti, hogy azon tárgyévben beszerzett tárgyi eszközök (2003-ra vonatkozó áttérésnél csak a 2002. szeptember 30-a után vásárolt eszközök) után az áfa törvény 39.§ (3) bekezdése szabályai szerint keletkezik fizetendő áfa, amelyekkel összefüggésben az áfa korábban levonható volt. Ez azt jelenti, hogy a beszerzéstől számított figyelési időszak (60 hónap, ingatlannál 120 hónap) alapján a beszerzéskor levonható áfa-nak annyi részét kell az eva-ra való áttérés időpontjában fizetendőként elszámolni, amely az áttérés időpontjától a figyelési időszak hátralevő részeire jut. Például egy 2002. októberben beszerzett tárgyi eszköz után levont áfa-nak az 58/60-ad részét kell az utolsó időszaki áfa bevallásban fizetendőként elszámolni. [eva törvény 16.§ (1) bekezdés b.) pont]

44. Választhatja-e az evát, az a társaság, amelyet 2001. márciusában jegyeztek be a cégbíróságon, 2001. évben adózott először, de még nem működik két teljes naptári évet?

Igen, nem jogszabályi feltétel a két teljes naptári év.

45. Kizáró feltétel-e az eva választásánál, ha az evát választó betéti társaság tulajdonosának (beltagjának) van egy másik vállalkozása is, egy kft-je, amelyben többségi tulajdonnal rendelkezik, de az nem választja az evát?

Nem kizáró feltétel, ha az evát választó cég tagjának egy másik cégben van tulajdoni részesedése. (Kizáró feltétel csak az, ha az evás cégnek más jogi személyben, jogi személyiség nélküli cégben van részesedése.)

46. A betéti társaság tagjának részesedése van egy kft-ben, amely felszámolás alatt áll. Választhatja-e az evát a betéti társaság?

Igen, mert a felszámolás hatálya alá tartozás, mint kizáró feltétel csak arra a cégre vonatkozik, amely az eva hatálya alá akar bejelentkezni.

47. Igaz az, hogy nem minden evát választó társaság vezethet egyszerűsített nyilvántartást?

Igaz, az evát választó adózók közül a kft-nek, a szövetkezetnek, az ügyvédi irodának, a végrehajtói irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, és az erdőbirtokossági társulatoknak, az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számviteli törvény kettős könyvvitelre vonatkozó előírásai szerint kell vezetni.

(A nyilvántartási adminisztráció egyszerűsödése ez esetben is érvényesül, miután az adózókat 3 adónem helyett 1 adónemmel összefüggésben terheli az adózási szempontú adminisztráció!)

Kizárólag a betéti társaságok és a közkereseti társaságok választhatnak, hogy nyilvántartásaikat a számviteli törvény vagy az eva tv. előírásai szerint vezetik. Amennyiben a számviteli törvény szerinti nyilvántartást választják, az csak a kettős könyvvitel rendszere lehet.

48. Valamennyi evára áttérő társaság alkalmazhatja a kedvező adózást (a 20 százalékos mértékű osztalékadót kiváltó adót)?

Nem, ezzel kizárólag azok a betéti társaságok és közkereseti társaságok jogosultak és egyben kötelezettek élni, amennyiben 2002. december 20-áig nyilatkoznak, hogy az eva tv. szerinti egyszerűsített nyilvántartást kívánják vezetni.

49. 2003. első félévre társasági adóelőleget vallottunk be, ezt már nem kell befizetnünk?

Társasági adóelőleget az evát választó adózóknak nem kell fizetniük, a bevallott összegeket az adóhatóság hivatalból törli, de helyette eva előleget kell fizetni negyedévenként - a negyedévi összes bevétel után - a negyedévet követő hó 12-éig. Az előleg mértéke a bevétel 15 százaléka.

50. Milyen módon és mikor kell az evába bejelentkezőknek a 2002. évi társasági adókötelezettségüket lezárni?

A jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályok alapján kell lezárni a 2002. évet. Erre külön adóbevallás készül (0271/EVA jelű nyomtatvány) az evát választó cégeknek. A bevallás esedékessége 2003. május 31. lesz.

51. Az eva választása esetén vissza kell-e fizetni a korábbi időszakban igénybe vett kisvállalkozói beruházási adóalap kedvezményt?

Nem kell alkalmazni az adóalap növelő korrekciót, ha egyéb, a Tao. tv-ben meghatározott, az adókedvezmény visszafizetését megalapozó okok nem állnak fenn. Például ha 2002. évben értékesítette a vállalkozás azt az eszközt, amelyre a kedvezményt igénybe vette, akkor visszafizetési kötelezettség keletkezik.

52. A kft., a bt. 2002. évben támogatást kapott, és emiatt (ezzel az összeggel) haladja meg árbevétele a 15 millió forintot. A támogatásként kapott összeget is figyelembe kell venni az értékhatárnál?

Igen, ez is része a bevételnek.

53. Év közben ki lehet „lépni” az evából?

Nem, saját elhatározásból erre csak a következő évre van lehetőség, ha nem választja újból az evát.

54. Az eva választása esetén valamennyi tagnak magánszemélynek kell lennie. Lehet-e a magánszemély külföldi is?

Igen.

55. A korábban egyéni vállalkozónak minősülő egyéni ügyvéd 2002. évben egyszemélyes ügyvédi irodát alapított. Ez az ügyvédi iroda választhatja-e az evát?

Nem.

56. 2002. évi kiszámlázott, de ki nem egyenlített bevételt hogyan kell figyelembe venni az eva bevételi nyilvántartást választó – a korábban egyszeres könyvvitelt vezető – bt-nél?

A 2002. évi megszűnő bevallásban kell a felhalmozott vagyon után a 20 százalék mértékű osztalékadót kiváltó adó alapját levezetni. A kiszámlázott, de be nem folyt árbevétel, mint tartalék képezi az adó alapját. 2003. adóévben a korábbi követelésre befolyt összeget bevételként kell elszámolni, ugyanakkor ez az összeg az eva alapját csökkenti.