Azok számára, akinek a téma aktuális lehet, megpróbálunk minden hasznos információt közölni jelen cikkünkben, segítve így a bonyolult jogszabályrendszer útvesztőjében való tájékozódást. Az elmúlt évek, területre vonatkozó jogszabályainak szigorítása elsősorban azt szolgálta, hogy a visszaélések elkerülhetőek legyenek, és valóban csak azok kaphassák az ellátást, akik arra jogosultak. 2015-ben a rokkantsági ellátásra vonatkozó tudnivalók előreláthatólag csak a minimálbér változásával összefüggésben fognak alakulni. A jogosultság feltételeinek meglétét garantáltan szigorúan fogják vizsgálni, ami egyébként egyértelműen a rendszer hosszú távú működőképességét, és az anyagi keretek leghatékonyabb felhasználását célozza.

A rokkantnyugdíjazás rendszere és szabálya 2013. év elején változott meg, olyannyira, hogy ma már maga az elnevezés is teljesen más lett. Jelen pillanatban ezt a jövedelmet "megváltozott munkaképességűek rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás" néven utalják a jogosultak számára. Fontos tudni, hogy az összeget jövedelempótló voltából adódóan csak azok részére fizetik, akik egészségi állapotuknál fogva valóban beletartoznak a rokkantnyugdíjasok táborába. Sajnos a rossz anyagi körülmények között élők bizonyos hányada megpróbál visszaélni a rendszer adta kiskapukkal, így napjainkban az ellenőrzés és a feltételek is szigorúbbakká váltak, e téren 2015-ben is arra lehet majd számítani, hogy rendívül szigorúan megszabottak azok a feltételek, melyeknek meg kell felelniük a rokkantsági ellátást kérelmezőknek. 

Jelenleg szigorúan szabályozzák azt, hogy ki és milyen feltételek mellett jogosult a rokkantnyugdíjazási összegre. Aki például dolgozni sem tud, annak a bizottság rehabilitációt javasol, abban a reményben, hogy az illető később újra munkába állhat. Ilyen esetekben rehabilitációs ellátást ítélnek meg, ennek ideje természetesen a beteg állapotától függ. Emellett azt is fontos tudni, hogy az ellátási összeg a korábbihoz képest nem változott, vagyis akik az I., a II. és a III. csoportba tartoznak, ugyanazt az összeget kapják, mint amennyit korábban rokkantsági nyugdíj címén kaptak.

Fontos megértenünk a rehabilitációs ellátás és a rokkantsági ellátás közötti különbséget. Míg előbbit azok igényelhetik, akik rövidebb, hosszabb ideig tartó kezelés után rehabilitálhatók és újra munkába állíthatók, addig az utóbbi azoknak jár, akik egészségkárosodásukból adódóan nem tudják magukat segítség nélkül ellátni, vagy nem állítható vissza korábbi egészségi állapotuk balesetből, betegségből...stb. adódóan.

Az ellátási összeget általában annak fényében állapítják meg, hogy a szóban forgó személy hány százalékos egészségi állapotnak örvend. Aki minimum 40%-os egészségkárosodást szenvedett, annak már jár az ellátás és az összeget addig folyósítják, amíg a munkaképtelen állapot fennáll. Ezen felül a folyósított összeg megállapítását minden esetben jövedelemvizsgálat előzi meg, amelyet az illetékes személyek végeznek el.

Fontos változást vezettek be tavaly a III. kategóriába sorolt betegek számára. Akik ebbe a halmazba tartoznak, azoknak kötelező felülvizsgálaton kell részt venniük, amelynek gyakoriságát a bizottság határozza meg. Akinél megállapítást nyer az a tény, hogy a rehabilitációval javítható az egészségügyi állapota, annál rehabilitációs összeget folyósítanak, ám akinél ez a feltétel nem teljesül, annál rokkantsági ellátást ítélnek meg, mint ahogy azt korábban is említettük.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rokkantnyugdíjazás rendszerében az egyik legfontosabb szempont az, hogy a beteg újra munkába állhasson, amennyiben a feltételek azt megengedik.