Lakástakarék - Nemzeti Otthonteremtési Közösség - NOK

Az alternatív Fundamenta – merthogy nem titkoltan a nálunk is jól ismert német takarékpénztár versenytársaként jönnének létre az új pénzalapok – az angol building society mintájára működne, kifejezetten az új lakások építésének finanszírozására. Jelenleg ugyanis – mondta Rogán Antal – annak ellenére alig épülnek új lakások, hogy a lakástakarék-szövetkezetekben csaknem egymillió embernek van megtakarítása, és a költségvetés évi 50 milliárd forinttal támogatja működésüket. A tárcavezető úgy fogalmazott: „a kormány nem szereti, ha hülyének nézik”, márpedig például a Fundamenta szerinte „nagyot kaszál” a támogatással, és a nyereséget kiviszi Németországba.

A Nemzeti Otthonteremtési Közösség, illetve az ott elhelyezett megtakarítások a tervek szerint a már meglévő lakástakarékokkal azonos támogatást élveznek majd.

Azoknak, akik belépnek e szervezetbe, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk, de a megtakarításokból folyamatosan építeni és értékesíteni kell majd új lakásokat is. A Nemzeti Otthonteremtési Közösségről várhatóan egy hónapos társadalmi vitát rendeznek, törvény a parlament tavaszi ülésszakán születhet, de „élesben” várhatóan csak 2017-től kezdi meg működését.

Az újfajta megtakarítási formáról szóló javaslatot szerdai ülésén tárgyalja részletesen a kormány. Ekkor azokról az intézkedésekről is döntés születhet, amelyek más módon, de szintén az építőipar és ezen keresztül a gazdaság élénkítését szolgálják. Így a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) pontosításáról és azokról a könnyítésekről, amelyekkel – a tervek szerint – lényegesen felgyorsíthatók az építkezések.

Ezt a célt szolgálná, hogy a jövőben nem kellene előzetes engedélyt kérni az építkezéshez, azt csak utólag kell jóváhagyatni a saját erőből épülő otthonoknál, illetve a kisebb társasházaknál. Emellett a közműbekötés mostani, átlagosan 270 napos idejét is érdemben le szeretnék faragni, valamint pontosítanák a „lakáscélú ingatlan” fogalmát.

Várhatóan eltörlik azt a 30 millió forintos plafont is, amely azoknak a lakásoknak a bekerülési értékére vonatkozik, amelyekhez a 10 millió forint vissza nem térítendő támogatáson felül a 10 millió forintos kamattámogatott hitelt is igénybe veszik. A korábbi támogatási formához megszabott korlát ugyanis lényegében kizárja a fővárosi ingatlanokat, hiszen ott a csoknak megfelelő – azaz új építésű, legalább 60 négyzetméteres – lakáshoz bajosan lehet hozzájutni. A Család.hu oldalon olvasható tájékoztatás alapján bizonyos kritériumok mellett valamilyen mértékben a közfoglalkoztatási jogviszony is beszámítható lenne az igénylésnél. Ennek mikéntjét tavaszra dolgozhatja ki a kabinet.

Rogán Antal szerint a következő két-három évben ezekkel az intézkedésekkel megháromszorozható az új lakások száma, de akár már az idén kétszer annyi épülhet, mint az utóbbi években, vagyis 8 ezer helyett 16 ezer. Az idei évben ez reális célkitűzés, és ehhez a támogatási fedezetet „bőven” tartalmazza a költségvetési tartalék – tette hozzá a miniszter. Rogán Antal egy január elején készült, 40 év alattiak körében végzett közvélemény-kutatásra hivatkozva azt mondta, az érintettek 20 százaléka igénybe venné a csokot, 8-9 százalékuk a három-, a többiek a kétgyerekes kedvezménnyel élnének.

A kormány felkészült arra, hogy a lakásáfa csökkentését esetleg vitatni fogja az Európai Bizottság. Ha így lesz – jelezte –, a kormány azzal érvel majd, hogy a lengyel példát követi, amely évek óta él, és amelyet jóváhagyott a brüsszeli testület. Rogán Antal azt is elmondta, hogy a kormány – brit mintára – kötelezi a bankokat, hogy az egyértelműség érdekében saját kampányaikban, reklámjaiban is a „családok otthonteremtési kedvezménye” kifejezést használják a konstrukcióra az egyéb fantázianevek helyett.

– Az adórendszer elismeri a gyermek­vállalás költségeit; a családi kedvezmény és a 15 százalékos személyi jövedelemadó együttes hatására 856 milliárd forinttal marad több a lakosságnál 2010-hez képest – ezt már egy tegnapi sajtó­tájékoztatón mondta Novák Katalin.
A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, tudatos döntés volt, hogy a három vagy több gyermeket nevelő nagycsaládokat, amelyek jobban ki vannak téve a szegénységi kockázatoknak, kiemelten támogatja a kormány, az otthonteremtési program kibővítésénél viszont mindenkire gondoltak, akik gyermeket nevelnek vagy gyermekvállalást terveznek. A sajtóeseményen Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár kifejtette: a kabinet olyan adórendszert teremtett az elmúlt években, amely megalapozta, elindította és fenntartja a gazdasági növekedést.

Közben tegnap az Otthon Centrum (OC) lassuló ütemű áremelkedést jósolt, mert a csok következtében élénkülő újlakás-keresletet a lakásépítők csak hosszabb távon tudják kielégíteni, ráadásul magasabb fejlesztési költségekkel kell számolniuk, továbbá az eladatlan állomány az elmúlt időszakban a töredékére apadt. Az OC szerint, a rendkívül megugrott vásárlói kereslet mellett az ingatlanfejlesztők nagymértékű építkezésekbe kezdenek.

A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint az áfacsökkentés elsősorban a beruházóknak ad a korábbinál nagyobb pénzügyi mozgásteret. Mint írták, már látszik a meghirdetett telkek és az új lakások árának emelkedése. Ugyanakkor a csokkal új építésű ingatlant vásárlók nagy része eladóként is megjelenik a piacon, ami növeli a kínálatot és csökkenti a használt ingatlanok árát.

Reagált a Fundamenta Rogánék ötletére

A Fundamenta-Lakáskassza örömmel fogad minden olyan kezdeményezést, amely a magyar lakosság otthonteremtését segíti, ugyanakkor óvatosságra int a nem kellően biztonságos feltételekkel működő fogyasztói csoportok, vásárlói klubok esetleges létrehozásával kapcsolatban - reagált a társaság Rogán Antalnak a "Nemzeti Otthonteremtési Közösség" létrehozására vonatkozó javaslatára.

Az MTI-nek a Fundamenta felidézte a pénzügyi válság történéseit, amelyek felhívják a figyelmet a hosszú távon prudens és stabil működés, a megfelelő tőkehelyzet, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi szolgáltatásokhoz társuló garanciális elemek fontosságára.

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy hétfői háttérbeszélgetésen hangoztatta, hogy a kabinet egyebek közt azért vágott bele a nagyszabású otthonteremtési programba, mert kiemelt célnak tartja az új lakások és házak építését, miután az az elmúlt években jelentősen visszaesett. Mint a miniszter kifejtette, kormány problémásnak látja, hogy a lakástakarék-pénztárakban elhelyezett megtakarításokból nem épülnek lakások, ezért versenytársat akarnak a lakáskasszáknak, amihez az angol building society adná a mintát, és az állam ezt is támogatná. Azoknak, akik belépnek az otthonteremtési közösségbe, és ott megtakarítanak, tíz éven belül lakáshoz kellene jutniuk - tájékoztatott a miniszter.

Az MTI-hez eljuttatott közleményében a Fundamenta felidézte, hogy az általa folyósított lakáscélú hitelek nagyobb része vásárlási célú, ez tette ki 2015-ben a kölcsönök mintegy 73 százalékát. A hitelek kisebb részét fordítják az ügyfelek házépítésre, bővítésre, korszerűsítésre, ugyanakkor ezen lakáscélok jelentősége a lakáspiaci beruházások élénkülésével párhuzamosan nőni fog.

A Fundamenta-Lakáskassza 2015-ben is a GDP 0,5 százalékának megfelelő összeget, 175 milliárd forint értékű megtakarítást és lakáskölcsönt fizetett ki ügyfeleinek, melyet számlával-szerződéssel igazolt módon a hazai lakásállomány bővítésére, illetve minőségének javítására használtak fel.

Emlékeztetnek arra is, hogy a lakás-takarékpénztári tevékenységet szakosított hitelintézetként 1997 óta űzi a Fundamenta és azóta több mint 2 millió lakás-előtakarékossági szerződés teljesítésével járult hozzá ügyfelei lakáscéljainak megvalósításához.

A Fundamenta hivatkozik arra is, hogy a költségvetési politikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső adósságfinanszírozás, amelyben a lakástakarékok továbbra is jelentős szerepet játszanak. Így a lakástakarék rendszer az otthonteremtés finanszírozásán túl kiválóan csatornázza át a lakossági megtakarításokat az államadósság belső finanszírozására.