Magyarországon minden harmadik adófizető csak a minimálbér után fizet adót és nyugdíjjárulékot, ami bevételkiesést jelent az állam számára, és negatív hatással van az érintett munkavállalók, vállalkozók nyugdíjkilátásaira – hívja fel a figyelmet az Aegon Magyarország.

A társaság közleményében ismerteti: a KSH adatai alapján jelenleg közel 400 ezer egyéni vállalkozó van Magyarországon, a nem hivatalos becslések szerint azonban számuk akár ennek a duplája is lehet. A vállalkozók egy része eltérő okokból ugyan, de minimálbérre van bejelentve.
Az öregségi nyugdíj alapját azonban kizárólag a bejelentett fizetés képezi, az azon felül kapott dolgozói “juttatás” vagy vállalkozásból kivont pénz nem növeli a majdani nyugdíj összegét. A keresetük bizonyos része (például a minimálbér) után járulékot fizetők így csak mostani bevételük töredékét kapják kézhez idős korukban.

Még súlyosabb a helyzetük a magyar munkaerőpiacon 10-17 százalékos arányban jelen lévő feketemunkásoknak, hiszen akik nincsenek bejelentve, egyáltalán nem számíthatnak nyugdíjra. Ezért célszerű az anyagi lehetőségekhez mérten rendszeresen megtakarítani a nyugdíjas évekre – teszik hozzá.

A januártól bevezetett adójóváírás régóta meglévő hiányt pótol az egyéni élet- és nyugdíjbiztosítási piacon. A jelenlegi jogszabályok szerint a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 százaléka jár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként a befizetőnek. Az adójóváírás legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe – hívja fel a figyelmet Tavaszi Beatrix, az Aegon Magyarország életbiztosítási termékfejlesztési igazgatója.

A társaság közölte továbbá, hogy az Aegon Magyarország oldalán egy speciális online nyugdíjkalkulátor segítségével most bárki kiszámolhatja, hogy körülbelül mekkora nyugellátásra számíthat, és mekkora összeget kell félretennie, hogy a mostani igényeknek megfelelő, gondtalan nyugdíjas éveket biztosíthasson saját maga számára.

Március 31-én lejárt a nyugdíjasbérlet-igazolványok meghosszabbításának határideje. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kéri, hogy akik ezt eddig elmulasztották, haladéktalanul hosszabbíttassák meg nyugdíjasbérlet-igazolványuk érvényességét. A kedvezmény minden nyugdíjasnak alanyi jogon jár, és igénybe vehetik az ország egész területén a Bkv, Máv, Volán járatokon mind az 50% és 90% utazási kedvezményeket is egyaránt. 

Április 1-jétől a 65 éven aluli nyugdíjasok már csak az idén érvényesített bérletigazolvánnyal vehetik igénybe a BKK szolgáltatásait.

A 65 év alatti nyugdíjasok márciusban kézhez kapták új, 2015. március 31-éig érvényes utazási utalványukat a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól. A tavalyi utalvány alapján kiállított nyugdíjasbérlet-igazolvány érvényességi ideje 2014. március 31-én lejárt. A lejárt nyugdíjasbérlet-igazolvánnyal való utazókat a jegyellenőrök pótdíj fizetésére kötelezik.

A Fidesz-KDNP a választani tudó biztos szavazók 47 százalékát tudhatja maga mögött, a kormányváltókra 23 százalék szavazna, a Jobbiknak 21 százaléka van, míg az LMP-re csupán 3 százalék adná a voksát - derül ki a Medián felméréséből, amely szerint a vasárnapi választások nagy kérdése inkább az, hogy a jelenlegi kormánypártok ismét kétharmadot szereznek-e.

A választási kampány hajrájában nem a Fidesz újabb győzelme, hanem annak mértéke a kérdés. A Medián március 21. és 25. között 1200 fő személyes megkérdezésével, már az előrejelzés igényével készült felmérése szerint ugyanis a kormánypárt a teljes népesség 36 százalékának, ezen belül a választani tudó „biztos” szavazók 47 százalékának támogatását tudhatja maga mögött.

A választások közeledtével a szavazói aktivitás nagymértékben erősödött: nagyjából két héttel a voksolás előtt a válaszadók 62 százaléka biztosnak gondolta, hogy elmegy szavazni, vagyis többen, mint akár a 2010-es, akár a 2006-os választásokat megelőzően. A két említett választás előtt ugyanennyi idővel csak 56 és 59 százaléknyi „biztos” szavazót mutatott ki a Medián, és az előrejelzés így lényegesen elmaradt a tényleges első fordulós részvételtől (64, illetve 68 százalék). A mostani mozgósítottság különösen annak fényében mondható magasnak, hogy a ciklus közepén sokáig riasztóan alacsony (2012 májusában mindössze 38 százalékos) volt a részvétel mellett elkötelezettek aránya.

Mint mindig, a végső részvételi arányt most is nehéz megjósolni, különösen, hogy a Fidesz fölénye miatt a választás akár „lefutott meccsnek” is tűnhet. A ma még nyitott kérdések száma meghaladja azonban az eldőltekét: meglesz-e a Fidesz–KDNP kétharmada, tovább erősödik-e a Jobbik, bejut-e az új Országgyűlésbe az LMP?

Az új választási rendszer a kormányváltásra törekvő pártokat egyértelműen nehéz helyzetbe hozta, már csak azért is, mert a kampányban hirtelen felbukkant – és meglepetésre országos listát állító – pártok nem elhanyagolható mértékben vehetnek el tőlük szavazatokat. A Medián választást szimuláló felmérése során ezúttal ugyanis a megkérdezettek valóságos (18 pártot felsoroló) szavazólapon ikszeltek, és az összes válaszadó 5 százaléka, ezen belül a választani tudók 7 százaléka jelölte be ezeket a nemrégiben megjelent pártokat.

A baloldali közös listát jelenleg a népesség 18 százaléka (és a választani tudók 23 százaléka) támogatja, ám további 2 százaléknyi szavazó adná a voksát – valószínűsíthetően tévedésből – az „Együtt 2014 Pártra”.

A hosszúra nyúlt szavazócédula vesztesének látszik az LMP is: jelenleg a választani tudók 3 százaléka támogatja, tehát enyhén szólva bizonytalannak látszik, bejut-e a következő parlamentbe, míg az eddig ismeretlen Zöldek Pártja talán épp az LMP-től vesz el 1 százaléknyi voksot. Amennyiben persze a kampány hátralévő napjaiban a baloldali ellenzéknek sikerül önmagát a potenciális szavazói szemében egyértelműbben azonosítania, a most mértnél jobb eredményt érhet el. Az is a kis pártok eredményessége ellen szól, hogy az ő szavazóik körében az átlagosnál jóval alacsonyabb a részvételi hajlandóság.

Figyelemre méltó viszont, hogy a mindig is nagyon elkötelezett szavazótáború Jobbik az utóbbi hónapokban határozottan erősödött, és akár számottevően is javíthat a négy évvel ezelőtti eredményén: a radikális pártot a szavazókorú népesség 1 százaléka támogatja (csaknem másfélszer annyian, mint 2010-ben), ami a választani tudó „biztos” szavazók körében 21 százalékot jelent.

Mindenesetre a végső előrejelzéshez a felmérésben kapott nyers százalékokon túl számos további szempontot érdemes figyelembe venni. Az egyik a már-már kiemelkedő kampánytémává vált gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek jelentős része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben erősödött ez a jelenség: legalábbis a válaszmegtagadási arány, amely nem is olyan régen még ritkán haladta meg a 30 százalékot, most márciusban 40 százalékos volt. A Medián kérdezőbiztosai az elzárkózókat is megpróbálták – a kertkapuban vagy a félig nyitott lakásajtón át – szóra bírni, és több mint a fele mondott is valamit. Az biztos, hogy ebben a körben az átlagosnál kisebb a politikai érdeklődés és a részvételi hajlandóság, de azok többsége, akik elárulták a szavazási szándékukat, a Fidesz támogatásáról nyilatkoztak. Ezzel együtt is elég nagy az a „fekete doboz” amelybe azok sorolhatók, akikről semmit sem sikerült megtudni, és könnyen lehet, hogy az ő voksaik 2-3 százaléknyi többletszavazatot jelentenek a baloldalnak, sőt a többletből a Jobbiknak is juthat.

Kétségtelen, hogy a korábbi választási előrejelzések általában felülbecsülték a Fidesz, és néhány esetben alulbecsülték a Jobbik eredményét. Megfontolásra inthetik a prognózis készítőjét például az időközi választások tapasztalatai, amelyeken a baloldali ellenzék rendre jobban szerepelt, mint 2010-ben. Mindeközben az adatok belső logikája is ellentmondásos. Igaz, hogy a „biztos” szavazók aránya nőtt, ám még mindig 9 százaléknyi az aktív (valószínűleg szavazó), de egyelőre pártot nem választó közönség nagysága, és ebben a körben, ahogy a teljes szavazókorú népességen belül is, minden második ember kormányváltást szeretne. Az adatok alaposabb elemzése arra is rávilágít azonban, hogy a pártot nem választók között jelentősek a Jobbik tartalékai: amikor azt kellett megmondaniuk, milyen valószínűséggel szavaznának a különböző pártokra, a ma még bizonytalanok a Jobbiknak adták az átlagosan legmagasabb pontszámot.

Mindent egybevetve a választás előtt két héttel készült felmérés nyitva hagyja azt a kérdést, hogy a Fidesznek meglesz-e a minősített többsége, hiszen a becsült 40 százalék körüli listás szavazatarány a kétharmadnál kicsivel több, de kevesebb mandátumot is eredményezhet, ráadásul az egyéni választókerületi eredmények országos felmérés alapján nagyon nehezen kalkulálhatók. A baloldal és a Jobbik versenyfutásából alighanem a „kormányváltók” kerülnek ki győztesen, az LMP parlamentbe jutása viszont kevéssé látszik valószínűnek.

Ki után, illetőleg kinek a részére lehet magasabb összegű családi pótlékot folyósítani?

A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek után.
Magasabb összegű családi pótlékot (nevelési ellátást) folyósítanak 1500 gramm születési súly alatt született gyermekek után 3 éves korig különös betegség nélkül is.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy

• az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.
• az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Hol kell benyújtani a magasabb összegű családi pótlék megállapítása iránti igényt?

Az igénylő lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes Kincstárnál.
A kérelemhez csatolni kell az „Igazolás tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről” elnevezésű nyomtatványt, melyet a gyermekklinika, gyermekkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa ad ki.
Amennyiben a szakvélemény szerint a gyermek nem jogosult a magasabb összegű ellátásra, a szülő az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kérheti annak felülvizsgálatát a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyermekgyógyász szakfőorvostól.
A megyei gyermekgyógyász szakfőorvos a felülvizsgálati eljárás során új igazolást állít ki.

A nagykorú személynek orvosi igazolást kell-e benyújtani az igénybejelentéskor?

Nem. Esetében a Kincstár hivatalból – illetőleg az igénylő kérelmére – szakvéleményt kér az Orvosszakértői Intézetétől, arra vonatkozóan, hogy az igénylő a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette-e, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett-e.  Az orvosi bizottság szakvéleménye alapján fogják az igényt elbírálni.

Változik-e a családi pótlék összege, ha javul a gyermek állapota?

Ha állapotjavulás miatt a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel (pl. egy gyermek esetén 12.200,- Ft) folyósítják, feltéve, ha a szülő egyébként jogosult a családi pótlékra.

Milyen összegű a magasabb összegű családi pótlék?

• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23.300,- Ft.
• Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén 25.900,- Ft.
• A 18. életévét betöltött tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy esetén     20.300,- Ft.

A 18. életévét betöltött személy a magasabb összegű családi pótlék folyósítása alatt rendelkezhet-e rendszeres jövedelemmel?

Annak a személynek, akinek rendszeres jövedelme (legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem, mely meghaladja a minimálbér összegét) van, a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapítható egyéb ellátások

• közgyógyellátás
• ingyenes tankönyvellátás
• gyermekétkeztetés esetén 50%-os mértékű térítési díj-kedvezmény
• gyermekgondozási segély 10 éves korig
• ápolási díj, ha önmaga ellátására képtelen, s állandó felügyeletre, gondozásra szorul
• utazási kedvezmény, utazási költségtérítés

UTAZÁSI KEDVEZMÉNY

Utazási kedvezmény igénybevételére jogosult korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, vagy bármely viszonylatban megváltható, viszonylathoz kötött kedvezményes bérlettel az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, valamint a vele együtt utazó személy a Magyar Államkincstár által kiállított hatósági bizonyítvány alapján.
Vasúti személyszállítás, HÉV, vagy helyközi autóbusz igénybevétele estén a jegy- és bérletkedvezmény mértéke 90%-90%. A kísérőt a 90%-os mértékű bérletkedvezmény nem illeti meg.

Helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén a bérletkedvezmény mértéke 100%, mely a kísérőt is megilleti.

A magasabb összegű családi pótlék megállapítása esetén a Magyar Államkincstár igazgatósága a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevétele céljából a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt ad ki.

Utazási költségtérítés
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény szerint a fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézmény igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségekhez támogatás jár.

Az utazási költségtérítés mértéke megegyezik az adott távon menetrend szerint közlekedő közforgalmú közlekedési eszközök igénybevételére megszabott - a helyközi járatokon érvényes, a biztosított által igénybe vehető, a fentiekben ismertetett, a személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott kedvezmény összegével csökkentett legolcsóbb díjtételű menetjegy árával. A hely- és pótjegyek árához nem jár utazási költségtérítés.
Azt a biztosítottat, aki a beutalásra jogosult orvos döntése alapján betegsége, egészségi állapota miatt tömegközlekedési eszközön utazni nem képes - melynek tényét és indokát a beutalásra jogosult orvos az utazási utalványon feltünteti -, utazási költségtérítésként kilométerenként 21 forint illeti meg. Amennyiben a biztosított egészségi állapota miatt kísérő szükséges, a fenti összeg együttesen illeti meg a biztosítottat és kísérőjét.

Az utazási utalvány kiállítására a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vezetője jogosult. Az említett szolgáltatások igénybevételét a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője az erre a célra rendszeresített nyomtatványon igazolja. A szolgáltatást nyújtó intézmény az „Utazási Utalvány betétlapja” elnevezésű, UTIK 10/a. számú nyomtatványt a Regionális Egészségbiztosítási Pénztáraknál (Budapesten a Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál, XIII. kerület Teve u. 1.) szerezheti be.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma)

Családtámogatási ellátások gyűjtőfogalom, mely magába foglalja a következő ellátásokat:

- anyasági támogatás
- családi pótlék (nevelési ellátás/iskoláztatási támogatás)
- gyermekgondozási segély - GYES
- gyermeknevelési támogatás - GYET

A Kincstár megyei igazgatóságainak hatáskörébe tartozik a nagyszülő részére megállapítható gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmek elbírálása és folyósítása, míg az ezeket meghaladó családtámogatási ellátások iránti kérelmek csak abban az esetben, ha az ellátást kérelmező munkahelyén nem működik családtámogatási kifizetőhely. A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítása a Kincstár Elnökének hatáskörébe tartozik, a kérelmet az illetékes megyei igazgatósághoz kell benyújtani, amely ezen ügyekben közreműködő hatóságként jár el.

A Kincstár hatáskörébe tartozó családtámogatási ügyek intézésére a következő módon van lehetőség:

- elektronikus úton - elektronikusan kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkező ügyfelek saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani, az anyasági támogatás kivételével! Nem ügyfélkapun keresztül - e-mailen - beadott igényt nem áll módunkban érvényes igénybejelentésként elfogadni. igénybejelentésként elfogadni.
Belépés az elektronikus ügyintézési portálra itt» https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

- postai úton - a megyei igazgatóságok címét megtalálhatják itt!

- személyesen - a megyei igazgatóságok családtámogatási ügyfélfogadási rendjéről a Mit, hol intézhet menüpontban tájékozódhatnak.
A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos kérelmeiket leadhatják a bejelentett lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Kormányhivatal „Kormányablak" Integrált Ügyfélszolgálati Irodáján, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is.

Az ellátások iránti kérelmek formanyomtatványai letölthetők innen >>

Felhívjuk a figyelmet, hogy az ellátások igényléséhez csatolandó okmányokat - az orvosi igazolás kivételével - elegendő másolatban benyújtani. Eredetben kell csatolni a magasabb összegű családi pótlék igénylése esetében a gyermek tartós betegségét, illetve súlyos fogyatékosságát tanúsító szakorvosi igazolást!

Ki jogosult munkanélküli segélyre?

A teljes cikk itt található .....

Ha az álláskereső táppénzben nem részesül, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és munkát akar vállalni, de az állás keresése nem volt eredményes, és az állami foglalkoztatási szerv  sem tud számára megfelelő munkahelyet felkínálni.

A munkanélküli segély három típusa:

1. az első típusa azt az álláskeresőt illeti meg aki, legkevesebb 180 nap munkanélküli járadékra volt  jogosult és a járadék folyósítási idejét kimerítette.Ebben az esetben a munkanélküli járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtani a munkanélküli segély folyósítása iránti kérelmét.
2. a második típusa annak az álláskeresőnek jár, aki munkanélküli járadékra nem jogosult,és legalább 200 munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik, az álláskeresővé válását megelőző 4 évben.
3. a harmadik típus azon álláskereső részére állapítható meg, akinek a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában,maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez. További feltétel, hogy legkevesebb 140 napig részesült munkanélküli járadékban, emellett rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő 3 éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Milyen időtartamra jár a munkanélküli segély?

Az első és a második típusú munkanélküli segély folyósítási időtartama 90 nap. Abban az esetben ha, az álláskereső a kérvény benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, a munkanélküli segély első típusának folyósítása 90 nappal ,meghosszabbodik, így 180 napra válik  jogosulttá.

A munkanélküli segély harmadik típusa a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rokkantsági, és az öregségi jogosultságának megszerzésig folyósítható.

A munkanélküli segély folyósításának kezdő napja, a kérelem benyújtását követő nap.

Munkanélküli segély 90 nap után nem jár a munkakeresőnek. Sőt, mint tudjuk, már nem munkanélküli segély az ellátás neve, hanem álláskeresési járadék. Nyilván már az első mondatból kitűnik, hogy a munkanélküliek ellátása nem javult, hanem rosszabbodott az elmúlt években, ami elsősorban az ellátás drasztikus lerövidítésében nyilvánul meg leginkább. Manapság 90 nap alatt munkát találni, csak ritka esetben lehet, hiszen a munkanélküliség olyan magas, hogy szó szerint több százan állnak az ajtó előtt egy-egy munkakörért.

Amennyiben tehát lejárt a 90 nap, amely ideig folyósításra került az álláskeresési járadék, kikerül ebből az ellátásból a munkát kereső. Ez után az un. foglalkoztatást helyettesítő támogatására lesz jogosult, amennyiben megfelel az aktív korúak ellátásáról szóló kritériumoknak. A következő feltételeknek kell megfelelnie az álláskeresőnek ahhoz, hogy részesülhessen az ellátásból. Nem kaphat álláskeresési járadékot, vállalkozói járadékot, nem töltheti büntetését büntetés végrehajtási intézetben, nem lehet előzetes letartóztatásban, nem részesülhet gyermekgondozási segélyben, nem töltheti katonai szolgálati idejét, nem folytathat nappali tagozatos felsőoktatási intézményben tanulmányokat, illetve nem részesülhet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában. Nem részesülhet ápolási díjban, rendszeres szociális segélyben, sem rokkantsági nyugdíjat, sem özvegyi nyugdíjat, és átmeneti járadékban sem részesülhet, aki foglalkoztatást helyettesítő támogatásban akar részesülni. természetesen a felsorolás nélkülözi a teljesség igényét, annyit azonban látni enged, hogy komoly kritériumoknak kell megfelelnie az igénylőnek.

Természetesen vizsgálják 2016-ban az igénylő vagyoni helyzetét is, ami azt jelenti, hogy a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 %-át, ami 2013-ban 25.650 Ft-nak megfelelő összeg. Magának a támogatásnak az összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-ával, ami jelenleg 22.800 Ft-os ellátásnak felel meg. Magát a jogosultságot a jegyző állapítja meg. Az a személy, aki elnyeri a jogosultságot a támogatásra, az köteles részt venni a közmunkaprogramban legalább 30 napot, köteles regisztráltatni magát az illetékes munkaügyi központban, és velük együttműködni, illetve részt venni olyan 6 hónapot meghaladó átképzésen, mellyel javul a munkaerő piacra való visszajutás lehetősége, és végül köteles elfogadni a munkaügyi központ által felajánlott munka lehetőséget. A jogosultság minden évben felülvizsgálatra kerül, hogy fennállnak-e még annak, további igénybevételének törvényi feltételei. 

A pedagógusok bérét 2013 szeptemberétől jelentősen növeli a kormány, szemben azzal, hogy több európai országban csökken vagy változatlan, 2015 és 2016 évben is számíthatnak a közalkalmazottak béremelésre.

Elvárt béremelés 2015/2016 táblázat ! Bérek és fizetések, közalkalmazotti bértábla

A gyermekek, a családok, az ország jövője szorosan összefügg. A felnövekvő gyerekek sikeressége érdekében a pedagóguspályán kiszámítható életutat biztosító rendszer bevezetése megteremteti a köznevelési intézményekben folyó nevelő-oktató munka magas minőségének, egyúttal a pedagógus munka társadalmi jelentőségéhez méltó elismerésének garanciáját. A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új bérrendszer bevezetésére kerül sor. Közlemény. 2016 - évtől jelentős változás fog beállni, amit később ismertet a kormány majd.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkársága a pedagógusok tájékoztatása érdekében közzéteszi a jelenlegi bérszámítás alapjául szolgáló közalkalmazotti bértáblát és - a szeptember elsejétől - a kormány döntése szerinti pedagógushivatást támogató rendszer illetményeit.

Az adatok birtokában mindenki számára egyértelművé válik, hogy a pedagógusokat milyen mértékű béremelkedés illeti meg, s az alapbéreket milyen címen járó és mekkora összegű pótlékok egészítik ki

A kormány a bérnövekedésen túl az értékállóságról is gondoskodott, a pedagógusok fizetésének kiszámítása a mindenkori minimálbér alapján történik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbér emelkedésével a pedagógusok jövedelme is automatikusan nő. A pedagógushivatást támogató bérrendszer bevezetése fokozatosan valósul meg. Az idei emelést követően 2014 szeptemberétől 2017-ig minden tanév kezdetén a törvénybe foglalt mértékkel növekszik.

Az új rendszerben a bérkiegyenlítés érvényre juttatja minőségjavító hatását azáltal, hogy felszámolja az aránytalan, már-már elfogadhatatlan nagyságrendű túlmunka önkéntes vagy kényszerű vállalásának lehetőségét. Az extrém jövedelmeket eredményező, gyakran kételyeket felvető átláthatatlan pótlékok és egyéb juttatások helyébe a színvonalas munkát, a gyermekek előrehaladását támogató, a pedagógusok teljesítményét ösztönző megfelelő bérezésű előmeneteli rendszer lép.

Az állam a köznevelés megújításával vállalta, hogy minden gyermeknek biztosítja a képességeit kibontakoztató jó óvodát, iskolát. A magas színvonalú, eredményes, a gyerekekre összpontosító intézményekben jó pedagógusokra van szükség, a tisztességes bérezéssel, a tervezhető életúttal a kormány megteremtette a megjelölt célok megvalósulásának feltételeit.

(EMMI, Köznevelésért Felelős Államtitkárság)

Módosul a pedagógus bértábla 2013. szeptember 1-től. Az új bértábláról itt található hírünk: Új pedagógus bértábla 2013 szeptemberétől. Cikkünk folyamatosan frissül.
Az Országgyűlés által elfogadott 2013. évi központi költségvetés szerinti közszolgálati tisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla továbbra is ebben a cikkben olvasható.

Köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek

A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap egységesen 38.650 forint. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki.
Példaként egy tanácsost véve, a szorzószáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategórián belüli három fizetési fokozat szerint:

Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat - 3,5-ös szorzó
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat - 3,7-es szorzó
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat - 3,9-es szorzó

Közalkalmazotti bérek

A közalkalmazotti bértábla fizetési osztályokra és fizetési fokozatokra bontható. A fizetési osztály az adott közalkalmazott végzettségétől, szakképzettségétől függ. Például alapfokú végzettséggel az "A" fizetési osztályba kerül, felsőfokú szakképzettséggel az "E" osztályba, az akadémiai doktori címmel rendelkezők pedig a legmagasabb, "J" fizetési osztályba kerülnek. Ennek részletei a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 61.§-ában vannak leírva.
Az adott osztályba sorolt közalkalmazott fizetése a munkában eltöltött évek függvényében emelkedik a fizetési fokozatokban megadott szorzók szerint.
A bértábla alkalmazását szintén befolyásolja a minimálbér. Akinek a táblázat alapján kiszámított bére a minimálbér alatt maradna, annak fel kell kerekíteni a fizetését.

Közalkalmazotti bértábla

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2013. évben

forrás: 2013. évi költségvetési törvény 7. melléklete

A bértábla (illetménytáblázat) segítségével a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben leírtak szerint lehet kiszámítani a közalkalmazotti fizetést.

Új bértábla 2019 - közalkalmazotti bértábla itt >>>>

A közalkalmazottat közalkalmazotti jogviszony alapján munkabér illeti meg. Ahhoz, hogy a munkakörnek megfelelő munkabér megállapításra kerüljön, a közalkalmazottat be kell sorolni.

Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozókat ellátott munkakörük és közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejüket figyelembe véve jogszabály alapján 10 fizetési osztályba és 14 fizetési fokozatba lehet besorolni. A fizetési osztályok a közalkalmazotti munkakörök ellátásához előírt iskolai végzettséget, állam által elismert szakképesítést, szakképzettséget, illetve doktori címet, tudományos fokozatot jelentik.A fizetési fokozatok, pedig az osztályokhoz tartozó 14 fokozatot, vagyis a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot jelentik.

Új bértábla 2019

A munkáltatónak a közalkalmazott besorolásánál elsősorban azt kell rögzítenie - a kinevezési okmányban -, hogy a közalkalmazottat milyen feladatra alkalmazza, milyen munkakörben foglalkoztatja és e munkakör ellátása milyen képesítés meglétét támasztja követelményként, ugyanis a közalkalmazotti besorolás lényege, hogy a közalkalmazottat mindenféleképpen a munkakörhöz előírt iskolai végzettség, szakképesítés, stb. alapján kell besorolni az adott fizetési osztályba.

Tíz fizetési osztályba sorolhatják be a közalkalmazottakat az előzőekben említett végzettség alapján. A fizetési osztályokat a magyar abc első 14 betű nagybetűs formája jelöli, így: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J.

"A" fizetési osztályba sorolják azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését,

- vagy az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését nem igénylik.

"B" fizetési osztályba sorolják azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- az általános iskola 8. évfolyamának elvégzésére épülő szakképesítést, vagy

- alapműveltségi vizsga - azaz a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után letehető vizsga - meglétét igénylik.

"C" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- az általános iskola 8. évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést,

- alapműveltségi vizsga - azaz a 10. évfolyam követelményeinek teljesítése után lerakható vizsga - meglétére épülő szakképesítést,

- a középiskola utolsó évfolyamának - tehát nem az érettségi vizsga letételét - elvégzését igénylő szakképesítést,

- valamint a középiskolai végzettség meglétét igényli.

"D" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést,

- a középiskola utolsó évfolyamának meglétét igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést,

- középiskolai végzettségre épülő szakképesítést igényel.

"E" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- középiskolai végzettséget igénylő akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképesítést,

- nem állami főiskolai, egyetemi végzettséget tanúsító szakképesítést igényel

"F" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- főiskolai végzettséget és szakképezettséget igényel.

"G" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- főiskolai végzettséget és szakképzettséget és az adott munkakörre vonatkozó jogszabály alapján egyéb szakvizsga letételét vagy a szakvizsgával egyenértékű elismert vizsgát igényel.

"H" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, vagy

- főiskolai végzettséget és szakképzettséget, valamint ehhez a végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó tudományos fokozatot igényel.

"I" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint adott munkakörre vonatkozó jogszabály alapján egyéb szakvizsga letételét vagy a szakvizsgával egyenértékű elismert vizsgát, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint 1984. szeptember 1-je előtt szerzett - doktori cselekménnyel szerzett - egyetemi doktori cím, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget, valamint 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozatot igényel.

"J" fizetési osztályba soroljuk azokat a munkaköröket, amelyek ellátása:

-egyetemi végzettséget és szakképzettséget és tudományos fokozat meglétét, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget és mester fokozat (DLA) meglétét, vagy

- egyetemi végzettséget és szakképzettséget és s Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hazai rendes és levelező tagságának (akadémiai doktori cím) fennálltát igényli.

Második lépésben a munkáltatónak vizsgálnia kell azt, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, stb., s ha igen milyen szintű az.

Példának vegyünk egy közalkalmazottat, aki szociális szolgáltatás keretében gondozói tevékenységet fog ellátni, s ehhez középiskolai érettségivel, valamint ápolói végzettséggel rendelkezik. A jogszabályok alapján gondozói tevékenységet ellátó közalkalmazottat az A,B,C és D fizetési osztályokba lehet besorolni. De példánkban ennek a közalkalmazottnak középiskolai végzettséget igazoló bizonyítványa van, illetve szakképesítése, így őt - mivel a jogszabály kiköti - a legmagasabb iskolai végzettsége alapján sorolják be, mégpedig a "D" fizetési osztályba, elismerve azt is, hogy szakképesítését nem tanfolyamon, vagy munka melletti nem iskolarendszerű képzésben szerezte meg.

Fontos megjegyezni azt, hogy a besorolásnál nem számít az, hogy a közalkalmazott hány egyetemi, főiskolai oklevéllel, középiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, s abban hány szakképesítés vagy szakképzettség szerepel. Mindig csak és kizárólag az adott munkakör betöltéséhez szükséges képesítést kell figyelembe venni, az alapján kell besorolni az adott alkalmazottat. Ha az adott munkakört kétféle szintű végzettséggel lehet betölteni (például főiskolai és egyetemi végzettséggel is) és a közalkalmazottnak a magasabbik szintű képzettsége van meg, azt kell figyelembe venni, s az alapján kell őt besorolni.

Fizetési fokozatok a fizetési osztályokon belül

Minden fizetési osztályhoz 14 fizetési fokozat tartozik. Minden fizetési fokozat időtartománya három év közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt jelent. Tehát, ha valamelyik közalkalmazott mind a 14 fizetési fokozatot "megjárná" akkor összesen (14*3=) 42 év közalkalmazotti évvel (jogviszonnyal) rendelkezne.

Minden közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött 3 év után a közalkalmazott eggyel fentebb, azaz a következő fizetési fokozatba lép.

Minden fizetési fokozathoz tartozik egy szorzószám, amelyet az illetménye megállapításakor a fizetési osztályához tartozó illetménnyel meg kell szorozni, s így megkapjuk az adott személy garantált - jogszabály által kötelezően járó - illetményét. Így például egy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igénylő munkakört ellátó 4 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott garantált illetménye a H fizetési osztályhoz tartozó illetmény, azaz 46500 Ft, szorozva a 2-es fizetési fokozat szorzószámával, vagyis 1,06-tal, tehát 49290 Ft.

A fizetési fokozat megállapítását csak és kizárólag közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján lehet meghatározni.

Közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő számítása

A közalkalmazotti viszony kiszámításánál figyelembe kell venni: a közalkalmazotti, szolgálati és közszolgálati jogviszonyban eltöltött időket:

- a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál munkaviszonyban, valamint közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

- a köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál munkaviszonyban, valamint közszolgálati jogviszonyban eltöltött időt,

- a szolgálati jogviszonyban eltöltött jogviszony időtartamát (így a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél (rendőrség, polgári védelem, stb.), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál megszerzett időt),

- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban töltött időt,

- a közalkalmazott áthelyezéssel - a közalkalmazotti törvény hatályba lépéséig - keletkezett munkaviszonya, mindaddig, amíg azt a közalkalmazott meg nem szünteti,

- az 1992. június 1. előtt fennállt összes munkaviszony idejét,

- termelőszövetkezetnél eltöltött időt is, amely munka-megállapodás, illetve munkaviszony jellegű jogviszony alapján keletkezett.

Tilos viszont a közalkalmazotti évek számításánál figyelembe venni:

- a külföldön fennállt munkaviszony időtartamát, ha arra felmentési idő, végkielégítés, jubileumi jutalom megállapítása céljából kerül sor,

- a felsőfokú intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok időtartamát (hiszen effektív munkavégzés nem történik),

- a munkanélküli ellátás (segély) időtartamát,

- a sorkatonai szolgálat időtartamát, akkor, ha arra a közalkalmazotti jogviszony létesítése előtt került sor.

A közalkalmazottak bérének megállapítását valamint az alapszabadságon túl a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a pótszabadságokat is automatikusan meghatározza a foglalkoztatott közalkalmazotti bértábla besorolása alapján.

A Közalkalmazott munkavállalók rögzítésére két foglalkozási viszony választására van lehetőség:

-          Közalkalmazotti jogviszony (főállású)
-          Közalkalmazotti munkaviszony (részmunkaidős)

Az közalkalmazottak egyedi bérpótlék számítása szükségessé tette egy új jövedelem tulajdonság bevezetését: amely „Illetménypótlék alapból számolt (%)” megnevezéssel található a törzsben. Ebben az esetben a program automatikusan a törvényben meghatározott illetménypótlék alapból számolja a foglalkoztatott egyéb jövedelmeknél megadott százalékos mértékkel a bérpótlék összegét.

Továbbá a Jogviszonyok/Munkaügyi adatok/Szabadság és pihenőidő nyilvántartás opció új sorokkal bővült: közalkalmazott fizetési szabadságának pótszabadsága, és vezető megbízású közalkalmazott  pótszabadsága,és oktató/nevelő munkát végző közalk. pótszabadsága.

Közalkalmazotti foglalkozási viszony kiválasztása után a program lehetőség biztosít a közalkalmazotti bértábla alapján történő jövedelem rögzítésére, a Jogviszonyok/Bérügyi adatok/Jövedelem juttatások pontban.

A minimálbér így változott >>>

Leghamarabb a pedagógusok örülhetnek az illetményemelésnek, nekik már szeptemberben nőhet a fizetésük, noha pár héttel korábban Varga Mihály gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy bizonytalan a szeptemberi béremelés és az életpályamodell bevezetése.

      A teljes cikket itt érheti el - katt ide

A tanárok szeptemberi fizetésemelését majd várhatóan januárban vagy valamikor a jövő év elején egy újabb követi, mivel nem egyszerre kapják meg az életpályamodell leírt és a köznevelési törvényben rögzített magasabb fizetést.

– Nagy valószínűséggel szeptember elsejétől a béremelés 50 százalékát kapják meg a pedagógusok, a második felét jövőre – tolmácsolta a kormány hét végi döntését Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere. A béremelés pontos mértékéről és ütemezéséről jövő szerdán dönt a kormány.

A tanárok azonban nem ingyen kapják a fizetésemelést, többet kell dolgozniuk, és lemondhatnak a túlórapótlékokról is, amely akár 10-20 ezer forinttal is megdobhatta a fizetésüket.

– Nincs okunk elégedettségre, öt-hat éve húzódik a bérrendezésünk, és sokkal többre számítottunk – jelentette ki a Blikknek Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, aki sérelmezte, hogy a többletmunkákat egyszerre, míg a béremeléseket szakaszosan vezetik be.

Egy pályakezdő tanár bruttó 25 ezer forinttal kaphat többet szeptembertől, egy 30 éve pályán levő tapasztalt pedagógus pedig bruttó 55 ezer forintos fizetésemelésre számíthat, jövő év elején pedig egy újabb, hasonló mértékű emeléssel kecsegtetik őket.

A közszférában dolgozók háromlépcsős illetményemelésben reménykedhetnek, első lépésként januártól 15 százalékkal növelik a fizetéseket a kormányközeli Magyar Nemzet szerint. Sőt a katonák sem maradnak ki a jóból, a Honvédségnél is indul január 1-jétől az életpályamodell.

– Kiszámítható előmeneteli rendszert, teljes egzisztenciális biztonságot nyújtunk minden katonának – jelentette be tegnap Hende Csaba honvédelmi miniszter.

Kapcsolódó cikkek

550 milliárdot spórol rajtunk a kormány

Főleg a munkanélküliek, nyugdíjasok, betegek isszák meg az intézkedések levét

– Jönnek a választások, valószínűleg ennek köszönhetőek a tervezett béremelések a közszférában. A kormány a rezsicsökkentéssel stabilizálta a választótáborát, és most további jó pontokat akar szerezni a számára fontos társadalmi rétegeknél – mondta a Blikknek Vasali Zoltán, a Policy Solutions vezető elemzője, aki szerint a legutóbbi, váratlan megszorítások ennek forrásait teremthették meg.

Blikk-információ

Bizonytalan időpontban lesz béremelés !

A  pedagógus életpályamodell bevezetését a köznevelési törvény 2013 szeptemberére tette 2014 helyett. Eszerint az illetményeket a mindenkori minimálbért alapul véve kellene kiszámítani. Főiskolai végzettség esetén a tanárok a minimálbér 180 százalékát, egyetemi végzettség esetén a 200 százalékát kapják belépéskor. A fizetést ennek az illetményalapnak a százalékában határozzák meg a ledolgozott évek függvényében. (Így például a legalább három éve, de kevesebb, mint hat éve a pályán lévő pedagógus az illetményalap 120 százalékát kapja majd.) Ha ez 2013 szeptemberétől valóban elindul, akkor 40-60 ezer forintos fizetésemelés valósulhat meg a fizetési osztálytól függően.

Fotó: HVG Archív

Az áprilisban megjelent Széll Kálmán-terv 2.0-ban ugyanakkor az olvasható, hogy a pedagógus életpályamodell csak akkor lép jövő szeptembertől hatályba, ha ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák. Amennyiben a körülmények nem adottak, „vizsgálandó a 2014. januártól történő bevezetés lehetősége”. Tekintve, hogy év közben az új bértábla bevezetése rendkívül nehézkes lenne, 2014 szeptembere pedig már a tavaszi választások utánra esik, ezért Orbán kijelentésének a tanárok bérrendezéséről mégis inkább 2013 szeptemberére kellene vonatkoznia. Persze ettől még az életpályamodell újra elhalasztódhat – mint, ahogy az már többször megtörtént.

Ismeretlen változók

Árulkodó, ahogy Orbán a Hír TV-s interjúban kijelentette: nemsokára kiderül, „hány tanárra van szükség, milyen földrajzi megoszlásban, mennyi fizetésért”. Hasonló vészjóslóan, de már számokkal nyilatkozott a Pedagógus Szakszervezet vezetője. Galló Istvánné szerint akár 15 ezer pedagógus is elveszítheti állását jövő év első felében, még a pedagógus életpálya-program elindulása előtt.

A köznevelésről szóló törvényből kiolvasható, hogy különböző foglalkozások megtartásával jelentős többletmunka hárulhat majd a tanárokra. A heti 40 órás munkaidőből 32 óra a kötött munkaidő, amiből a tanárok 26 órát is tanórai és egyéb foglalkozásokkal tölthetnek meg anélkül, hogy ezért többletdíjazást kapnának. Azt ugyanakkor senki nem ismeri, hogy az oktatói létszám számításánál mekkora változókkal fognak számolni: itt a különböző óraszám-variációkon kívül egy osztály minimális és maximális létszáma is külön változónak minősül.

Lyukak a közoktatási büdzsén

A költségvetési törvényjavaslatban az szerepel, hogy jövőre nagyjából 400 milliárd forint jut a közoktatás szakmai feladatainak finanszírozására. Miután az iskolák felügyelete jövő év január elsejével átkerül az államhoz, az önkormányzatok költségvetése helyett ez a normatíva az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezeti irányzatában jelenik meg. Az iskolai pedagógusok és szakmai munkájukat közvetlenül segítők bérére 378,4 milliárd jut, ami kiegészül a szakmai dologi kiadások fedezetével (11,3 milliárd), valamint a pedagógus életpályamodell elindításával járó kiadásokra szánt plusz pénzzel (10,8 milliárd).

Tekintve, hogy a korábbi struktúrában a pedagógus bérekre önkormányzati kiegészítéssel összesen nagyjából 700 milliárd forint jutott, ez a 400 milliárd most igencsak kevésnek tűnik. Az önkormányzatoktól pedig nemcsak a normatívát veszik el, hanem egyéb bevételei is csökkennek (helyben maradó szja, gépjárműadó), aminek a pótlását helyi adókkal kell megoldania. Ráadásul alapesetben az iskolák működtetése továbbra is az önkormányzatok feladata marad: 3000 fő alatti települési önkormányzatok kérhetik, hogy ezt a jogot megtarthassák, 3000 fő fölöttiek pedig leadhatják az államnak.

Ugyanakkor a működtetés munkaerő-költségeinek (karbantartó fizetésétől a takarítóén át a kertészéig) jelenleg nem látszik a fedezete a költségvetésben. Ahogy kicsit távolabbra kitekintve azt sem lehet tudni, hogy az életpályamodell fedezetére honnan lesz pénz 2014-ben. De ha lesz is, a rendszerben sok igazságtalanság marad: 2008 óta a nem pedagógus közalkalmazottaknak sem volt béremelése.

Így emelik az egészségügyi dolgozók bérét

Szócska Miklós államtitkár még Réthelyi Miklós minisztersége alatt egyezett meg a rezidensekkel hosszas huzavona után arról, hogy összesen 86 ezer egészségügyi dolgozó bérét megemelik, a járóbeteg-ellátásban 16 520 orvos, ezen kívül 67 978 szakdolgozó, 1380 gyógyszerész, vegyész, biológus és más szakember juthat többletpénzhez. Az érintettek bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést kapnak az augusztusi fizetésükkel.

Fotó: HVG Archív

Az orvosok négyötöde átlag 65 823 forint emelésben részesül majd, azok, akiknek bére most nem éri el a bruttó 350 ezer forintot. Efölött minden tízezer forintnyi bértöbblet után 5 ezer forint emelés jár. A szakdolgozók 32 százaléka 20 ezer feletti emelést kap, további 47százalékuknak 15 ezer felett nő a jövedelme.

A tervezett egészséggügyi  béremelés azonban messze nem „erőteljes”. Például nem lesz általános: egyelőre csak az alkalmazottként dolgozó orvosok kapnak pluszpénzt, vagyis kiesnek azok, akik az alacsony egészségügyi fizetés mellett beszámlázó pluszmunkát végeznek, ami nagyon jellemző az egészségügyi dolgozókra. Így a körülbelül 120 ezer egészségügyi dolgozó közül sokan kimaradtak, az érintett dolgozók pedig „ingerküszöb alattinak” tartják a változást, és továbbra is sokan akarnak külföldre menni.

Másrészt, idén az emelést gyakorlatilag az egészségügynek kell kifizetnie. Az emelés fedezete ugyanis idén a gyógyító-megelőző kasszából és a járóbeteg-ellátásból átcsoportosított 28 milliárd forintot lesz. Jövőre pedig az fedezné az orvosok, nővérek béremelését, hogy a kormány megemeli az alkohol, az autógáz és a cigaretta jövedéki adóját, illetve kiszélesíti a népegészségügyi termékdíjat, hogy az energiaitalgyártók ne tudják megkerülni.

Friss kormányrendelet egyértelműsíti az állami nyugdíjrendszer több részletét: közölték a valorizációs szorzószámokat, egyszerűsítették az ügyintézést, és egyértelműsítették a „Nők 40 Plusz” program részletszabályait, így még több nő élhet a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségével.

A 90/2014.(III.20.) Korm. rendelet módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló168/1997. (X.6.) Korm. rendeletet, valamint a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011.(XII.29.) Korm. rendeletet.

A Magyar Közlöny 41. számában kihirdetésre került, 2014. március 23-tól hatályos jogszabály tartalmazza egyrészt az évente márciusban meghatározandó ún. valorizációs szorzószámokat a 2014-ben megállapítandó nyugdíjak, és hasonló számítású ellátások összegének meghatározásához, másrészt kényelmesebb nyugdíj ügyintézési módot tesz lehetővé az eddig csak lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél lehetséges ügyintézés tartózkodási hely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is lehetővé tételével. Pontosít továbbá a jogszabály ügyintézési idővel kapcsolatos rendelkezéseket is.

Megtaláljuk a jogszabályban azt a sokak által várt kiegészítő szabályozást is, amely a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugdíjba vonulásának jogosultsági feltételeivel kapcsolatos.

Most ez utóbbi rendelkezést mutatjuk be részletesen.

Emlékeztetőül: öregségi teljes nyugdíjra az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.

A kedvezményes nyugellátás szempontjából jogosultsági időnek számít a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony, valamint a terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és az az ápolási díjban eltöltött szolgálati idő, amelyet súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel szerzett az érintett nő.

A jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminckét évet el kell érni.

Ez a követelmény súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj esetén legalább harminc év.

Ez a jogosultsági idő saját háztartásban nevelt öt gyermek után egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökkenhet.

Az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy az egyértelműség érdekében részletesen meg kell határozni a negyven év jogosultsági időbe beszámítható időszakokat, nevesítve olyan helyzeteket is, amelyek beleértendők az általános szabályokba, de mégis sokszor megerősítést igényelnek.

A mostani jogszabály-módosítás során így rögzítésre került, hogy a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szakmunkástanuló, illetve a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata is.

Ugyancsak rögzítésre került, hogy az ellátásra való jogosultságnál az 1998. előtt gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsággal szerzett szolgálati időt úgy kell tekinteni, mint gyermekgondozási segéllyel, illetve beteg gyermek ápolására biztosított ápolási díjjal szerzett időtartamot.

Ezek a pontosító szabályok a "Nők 40 Plusz"program segítségével elérhető jogosultsággal együtt még több hölgy számára biztosíthatják a kedvezményes nyugdíjba vonulást.

A "Nők 40 Plusz" program célja, hogy azon a hölgyek számára, akiknek a fenti negyven év jogosultsági időhöz már csak néhány év hiányzik, nincs munkájuk, és munkaviszonnyal ezt az időszakot életkoruk miatti elhelyezkedési nehézség miatt  már nem tudják megszerezni, munkáltatói bér- és járulékkedvezmény biztosításával munkához jutást segítsenek elő.

A nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátásának szabályai fentieken kívül nem változtak.

Veszélyben van a mostani negyvenesek nyugdíja – erősítette meg a nyugdíjszakértő, aki a Mokkában hazudozással vádolta az Orbán-kormányt.

Simonovits András a TV2 reggeli műsorában azt mondta: mára füstté vált a nyugdíjrendszer stabilitása, amit még az előző kormány lépett meg 2009-2010-ben, hatalmas népszerűségvesztés árán. „Az Orbán-féle kormány kettős változást hozott. Egyrészt bizonyos szegény rétegeket nagyon megvágott.” A minimálnyugdíj és a szociális segély nominális összege változatlan, de ez vásárlóértékben 20 százalékos csökkentést jelent. A kabinet ennyivel csökkentette ugyan a kiadásokat, de átgondolatlan intézkedésekkel megnövelte a nyugdíjakat, különösen a magasakat. Ráadásul közben felélte a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat.

A 2010-es állapotokhoz képest a nyugdíjkasszában legalább 10-15 százalékos lesz a hiány tartósan – mondta Simonovits András, aki szerint nemcsak a minimálbéresek, hanem a külföldön dolgozók és a látszatfoglalkoztatottak is gondot jelentenek. „Olyan nagy kiesés lesz a nyugdíjrendszerből, hogy nem lehet egyszerűen finanszírozni.” A helyzeten csak rontana a kormány által beígért szja-csökkentés, mert onnan sem lehet majd pótolni a kieső összegeket.

„Szakítsunk a füllentésekkel, a kommunikációs túlzásokkal!” – javasolta a nyugdíjszakértő. Szerinte már a KSH-adatok is politikai ellenőrzés alá kerültek. Mint mondta: szükség van „a sokat átkozott Gyurcsány Ferenc” által 2007-ben életre hívott nyugdíjkerekasztalra. Az utóbbi négy évben – tudomása szerint – semmiféle nyilvános anyag nem készült nyugdíjügyekben, csak sikerpropaganda folyt. Szerinte a választások után gondolkodni kell azon, hogy a túlzott nyugdíjemeléseket, különösen a magas nyugdíjakat, „hogyan lehet visszavonni”.

Minden magánszemélynek 2014 Május 20-ig kell a Nav felé benyújtani az adóbevallását, ezt az erre kialakított nyomtatványok segítségével lehet megtenni : Adónyomtatvány letöltés itt

Adóbevallás benyújtása esetén az alábbi dolgokra lesz szükségünk :

Ányk keretprogram

Letöltés	Verzió	Program leírása	Letöltés
ÁNYK - AbevJava	2.58 2014.02.13. Korábbi verziók	Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) - keretprogram a Java-alapú  nyomtatványokhoz, az AbevJava továbbfejlesztett változata. Java-alapú programok használata internetkapcsolattal rendelkező számítógépeken Java-alapú programok használata internetkapcsolattal nem rendelkező számítógépeken Melyik programváltozatot töltsem le? Információk az Általános nyomtatványkitöltőhöz (ÁNYK - AbevJava)
Abev	6.5.28 2009.06.16. Korábbi verziók	A hagyományos (exe)  típusú kitöltőprogramok használatához szükséges keretprogram. Az Abev keretprogram használati leírása:  abev2006sugo.exe  (v6.21 - 2009.06.16.) Fontos! Teleházak, eMagyarország-pontok rendszergazdái részére.

----------------------------

És a 1353 adónyilatkozat

A személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás benyújtásához az alábbi három lehetőség áll rendelkezésre. A kiválasztott gombra történő kattintással számítógépére automatikusan letöltődik az SZJA megfelelő bevallási nyomtatványának internetes programja (ANYK53), valamint a hozzá tartozó súgó.

 

	1353 személyi jövedelemadó bevallás Mikor választhatja Ön a csökkentett adattartalmú személyi jövedelemadó bevallást?
	1353Adónyilatkozat Mikor választhatja Ön az adónyilatkozatot?

 

Az internetes kitöltő-ellenőrző program (ANYK53) telepítésének menetéről bővebb információ itt található:

1353

1353ADO

További segítség az internetes kitöltőprogram (ANYK53) telepítéséhez itt található.

Pár jó tanács :

Az adóbevallást írja alá, mert különben érvénytelen !

Ne várjon Május 20-ig mert órákig állhat sorban a postán vagy a Nav ügyfélszolgálatán ha az utolsó napra marad a bevallás leadása.

Kérje könyvelő segítségét a bevallás elkészítésében.

Hamarosan itt van az idei kamarai hozzájárulás megfizetésének határideje. Mi a teendője az új vállalkozásoknak? Milyen esetben kell kapcsolatba lépni a kamarákkal a régebben alakult cégeknek? Bemutatjuk.

A gazdálkodó szervezetek 2012. január 1-jétől kötelesek
• a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
• a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 forint kamarai hozzájárulást fizetni.

A megfizetett hozzájárulás összegét a kamarai tagok esetén levonják a tagdíjból.

A kamara a hozzájárulásért cserébe köteles a gazdálkodó szervezetek részére a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani. A tanácsadás e-mailben, telefonon és személyesen is lehetséges.

Az újonnan alakuló egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni és a kamarai hozzájárulás összegét megfizetni. A korábban alakult vállalkozásoknak mindne évben március 31-éig kell megfizetniük a hozzájárulást.

Nem kell adatot szolgáltatniuk azoknak, akiket a területileg illetékes kamara már korábban nyilvántartásba vett (van regisztrációs számuk), kivéve, ha adataik megváltoztak.

Minden gazdálkodó szervezet, a megszűnése, vagy a kamarai nyilvántartásban szereplő adataiban történt változás esetén köteles öt munkanapon belül a nyilvántartást vezető területi gazdasági kamaránál a kamarai nyilvántartásból való törlését, illetve az adatmódosítást kezdeményezni. A kamarai nyilvántartásból való törlésért, illetve a változás-bejelentés alapján történő adatmódosításért díjat nem kell fizetni.

Akik elmulasztották a törvényben előírtak teljesítését (nyilvántartásba vétel, illetve hozzájárulás megfizetése) számíthatnak arra, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) behajthatja a díjat, miután az köztartozásnak minősül. Már 5000 forint esetén is eljárhat az adóhatóság, ráadásul a végrehajtásnak költsége is van, így a mulasztás akár 10 ezer forintba is kerülhet a gazdálkodó szervezet számára.

BKIK - Tájékoztató a kötelező kamarai regisztrációról

Az évszakra jellemző kereskedelmi tevékenységeket és szolgáltatásokat vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a március 24-én kezdődő, május 2-ig tartó ellenőrzés sorozatában.

A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága közölte: a tavasz beköszöntével többen vásárolnak a dísznövény-kereskedésekben, megnő a gumiszervizek és a ruhatisztítók forgalma, de ilyenkor sokan keresik a fodrászok, kozmetikusok, valamint a műköröm- és műszempilla-építők szolgáltatásait is. Egyre több kültéri vendéglátóhely nyílik meg, de kiemelt figyelemre számíthatnak a taxisok és az internetes kereskedők is. A tájékoztatás szerint NAV fővárosi és Pest megyei adóellenőrei főként a felsorolt kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységekre fókuszálnak.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint a húsvét előtt több revizor lesz a piacokon és a vásárcsarnokokban, ahol a társhatóságokkal közösen ellenőrzik a szabályok betartását. A NAV szakemberei elsősorban azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók adnak-e számlát, nyugtát a bevételeikről, bejelentik-e alkalmazottaikat és igazolni tudják-e árujuk eredetét. Tavaly a tavaszi ellenőrzések csaknem harmada tárt fel valamilyen szabálytalanságot, amelyeket jellemzően olyankor követtek el, amikor már senki sem gondolt a revizorok megjelenésére. Ezért az ellenőrzésekre munkaidőn túl, hétvégén és éjszaka is számítani lehet – közölte a NAV.

A szabályok megszegése akár egymillió forintos bírságot és több évet érintő adóellenőrzést is jelenthet a mulasztóknak. Az adóhatóság ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vásárlók kérjék el a nyugtát, mert ezzel hozzájárulnak a tisztességes kereskedelemhez, és vásárlói jogaikat is csak így tudják érvényesíteni.

A Nav első lépésben megmagyarázza a tájékoztató azt a törvényi szakaszt, hogy „a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára” adhatunk 8000 forint Erzsébet-utalványt 35,7 százalék közteherrel béren kívüli juttatásként.

Ehhez kapcsolódóan korábban két ellentmondó jogértelmezéssel is találkozhattunk. Az egyik alapján arra a hónapra adhatunk kedvező adózással Erzsébet-utalványt, melyet az első napjával „megkezd” a munkavállaló a munkáltatónál (vagy társas vállalkozásban a személyesen közreműködő tag). Vagyis eszerint a teljes hónapot vehetjük csak figyelembe. Így egy március 10-én keletkező munkaviszony esetén majd csak áprilisban adhatnánk Erzsébet-utalványt, mert ezt a hónapot kezdi meg a dolgozó az első napjával.

A NAV tájékoztató a másik értelmezést erősítette meg. Eszerint a hónapot úgy kezdjük meg jogviszonnyal, hogy abban legalább egy napot dolgozunk. Így ha valaki március 31-én kezdi a munkaviszonyát, akkor a márciusi egyetlen nap alapján is jogosult lehet erre a hónapra 8000 forint értékben kedvező adózású Erzsébet-utalványra.

Az Erzsébet-utalvány kiadásának időzítéséhez is kapunk segítséget az adóhatóságtól. Bár a törvény szövegében az szerepel, hogy „utólagosan adva” lesz a juttatásunk kedvező adózású, a friss tájékoztató mégis bővíti ezt a lehetőséget. Eszerint „Az utólagos juttatás törvényi lehetősége … nem egyenértékű az előre történő juttatás tilalmával.”

Ennek ellenére az előre adott Erzsébet-utalvány speciális esetben több kockázatot is jelenthet a munkáltató számára. Ezekkel a problémákkal akkor szembesülünk, ha megszűnik a munkaviszony vagy tagoknál a társas vállalkozásban személyesen közreműködői státusz.

Ha például januárban kiadjuk az első félévre eső 48 000 forint Erzsébet-utalványt, és február végével megszűnik a munkaviszony, akkor bizony 32.000 forinttal lehetünk bajban.

Egyrészt olyan időszakra is adtunk juttatást, amikor már a munkatársunk nem is dolgozik nálunk. Kérdés, hogy a munkáltató valóban akar-e fizetni juttatást a nem nála dolgozóknak.
Másrészt ez a juttatás hirtelen többe is kerül majd, mint amire számítottunk.

Mivel a 2 hónap munkaviszonyra 16 000 forint Erzsébet-utalványt adhatunk 35,7 százalék közteherrel, ezért a fennmaradó 32.000 forint után már nem a kedvezőbb kulccsal számoljuk az adót, hanem 51,17 százalék teherrel egyes meghatározott juttatásként adózik ez.

Mindezzel még nem is értek véget a munkáltató problémái, hiszen a januárban kiadott 48 000 forint Erzsébet-utalvány után február elején béren kívüli juttatásként már bevallotta és megfizette az adót. Ez viszont a munkaviszony megszűnését követően nem állja meg a helyét. Ezért a munkáltatónak önellenőrzést kell végeznie és befizetni a többlet közterheket. Ebben az esetben a juttatónál bizony önellenőrzési pótlék fizetésével is számolhatunk.

Nyitva hagyták az Európai Parlament (EP) petíciós bizottságában csütörtökön tartott meghallgatás nyomán a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével kapcsolatban benyújtott magyar panaszok ügyét.

A legfrissebb hírek a témában

A meghallgatáson Katus Károly, a Szolgálat és Becsület Érdekvédelmi Mozgalom nevében, Kuti László pedig a Korkedvezményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesülete nevében fejtette ki álláspontját, szavaikat pedig Baranyai Csaba nyugalmazott határőr egészítette ki. A kérdés egy év elteltével immár másodszor került az EP petíciós bizottságának napirendjére, az előző vita óta a kérdésben lényegében semmi nem történt.

A panaszosok azzal érveltek, hogy törvény alapján 2012. január 1-jén egy csapásra megszűnt a rendvédelmi dolgozók esetében korábban megszerzett öregségi nyugdíjas, illetve szolgálati nyugdíjas jogállásuk, amelyre a korkedvezményes nyugdíj jogintézménye révén voltak jogosultak. Azóta egyfajta szociális járandóságot kapnak, ami bizonytalan értékű, bármikor megvonható, és kisebb összegű is a korábbi nyugdíjnál.

Az EP-ben tartott ülésen az Európai Bizottság nevében hozzászóló tisztviselő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer alakítása a tagállamok hatáskörében maradt, az uniós jog arra nem terjed ki, így az Európai Bizottság, amelynek az EU-jog tiszteletben tartásán kell őrködnie, nem kompetens az ügyben a fellépésre.

Az Európai Bizottság egy másik tisztviselője ezt azzal egészítette ki, hogy megítélésük szerint a változtatás nem kifejezetten az életkoron alapult, így az nem minősülhet életkoron alapuló diszkriminációnak.

Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő a vitában azt hangoztatta, hogy itt nem nyugdíjkérdésről, hanem alapjogi kérdésről, az alapvető jogok sérelméről - így például az érintettek számára hátrányos visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmáról, szerzett jogok elvételéről, a tulajdonhoz való jog sérelméről - van szó. Javasolta, hogy az EP petíciós bizottsága tartsa nyitva a kérdést. Szerinte a petíciós bizottság az EU "élő lelkiismerete az Európai Bizottság technokrata, jogi szabályok mögé bújó felfogásával szemben".

A szintén szocialista Göncz Kinga azt vetette fel a vitában, hogy az Európai Bizottságnak jelentést kellene összeállítania arról, miként történtek az egyes uniós tagországokban az elmúlt években lebonyolított nyugdíjreformok.

A vitában kikristályosodott, hogy az ügy alapjogi problémaként – és nem nyugdíjkérdésként – való kezelését akadályozza az EU alapjogi chartájának 51. cikke, amely kimondja: a charta rendelkezéseinek címzettjei az uniós intézményeken túl lehetnek ugyan az egyes tagállamok is, de csak annyiban, amennyiben az unió jogát hajtják végre. Vagyis a charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki azon túli területre, ami egyébként is az unió hatáskörébe tartozik. Az alapjogi charta nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az unió számára.

Több tanár is kisebb fizetést kap Miskolcon, mert valaki kicserélte a szerződésük előlapját, amelyen a bérük is szerepelt - írja a Blikk.

A lap mai számában azt írták, a pedagógusok tavaly ősszel írták alá az új szerződésüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) az életpályamodell bevezetése kapcsán. Az egyik tanár elmondása szerint az általa aláírt okiraton az szerepelt, hogy egyetemi bért kap, most pedig főiskolai bér szerepel ugyanott.

A miskolci rendőrkapitányság közokirat-hamisítás miatt nyomoz az ügyben, egyelőre ismeretlen tettes ellen - mondták a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán a lapnak.

A lap úgy tudja, a nyomozók sorra hallgatják ki a pedagógusokat. Egyelőre azt akarják tisztázni, hogy kinek az utasítására, milyen célból és milyen intézményben cserélték ki az előlapokat a szerződéseken, amelyeknek egyikén-másikán még látszik, hogy újra lett kapcsozva a két papír.

A balatoni üdülőkörzet három legfontosabb városa: Hévíz és Balatonfüred után már Siófok is jelezte, hogy szívesen adna helyet nyerőgépeknek - írja a hvg.hu cikke !

Érdekes a téma :

A kormánynak nem kell a bevétel ? Ugyanis, aki szenvedélyes játékos mint ahogy nekem is egy ismerősöm az nem áll meg itthon ! Elmondása szerint a határ menti játéktermek teli vannak Magyarokkal a hét minden napján, de hétvégén szinte csak Magyar beszédet lehet hallani a közeli külföldi Kaszinókban. 

Példa : Bécs, Casinó Wien, Kärntner strasse 41

           Pozsony, Belvárosi terem: Cím ismeretlen

           Szabadkai Piac, Főbejárat melletti terem

           Románia, Gyula, határ után 500m a kis terem dugig van Magyarral

           Románia, Nagyvárad - az összes terem velünk van tele

A kérdés : Miért jó ha kint költik el a pénzüket  ?

Eközben itthon :

Kaszinóturistákkal hosszabbítanák meg a balatoni szezont három városban: Hévíz, Balatonfüred és Siófok is helyet adna a nyerőgépeknek, ezért lobbiznak a kormánynál - írja a Világgazdaság pénteki száma. Siófok az M7-es autópálya miatt a könnyebb megközelíthetőséggel érvel saját maga mellett.

A három város közül azonban csak maximum kettő lehet nyertes, mert a törvény szerint az egész Dunántúlon összesen három játékkaszinó lehet, Sopronban pedig 2015-ig még rendelkezik koncessziós engedéllyel a Szerencsejáték Zrt.

A lap megjegyzi: nem olcsó mulatság megnyitni egy kaszinót. Egy I. kategóriás kaszinóhoz legalább 1 milliárd, egy II. kategóriáshoz pedig 100-130 millió forint alaptőkét ír elő a törvény.

A kedvezőtlen demográfiai tendenciák Európában mindenhol komoly kihívást jelentenek a nyugdíj-ellátásban. Az egyéni öngondoskodás hiányában a társadalmi ellátórendszerek néhány évtizeden belül komoly kihívásokkal szembesülhetnek, így a nyugdíjbiztosítások elterjedése egyszerre szolgálja az állam és a fogyasztók érdekeit, mivel hozzájárul a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez és ezáltal csökkenti a társadalombiztosítás (azaz az állam) terheit.

A 2014. január 1-én életbe lépett új adójogszabályok egy új lehetőséget kínálnak számunkra, hogy befizetett adónkról rendelkezzünk, méghozzá úgy, hogy az a saját zsebünkbe vándoroljon vissza! Nézzük, hogyan lehetséges mindez!

2014 januártól az adókedvezmény nyugdíjbiztosításokra történő kiterjesztésével  megvalósult a nyugdíj-előtakarékossági termékek versenysemleges adózása. Ez a rendkívül kedvező változás várhatóan hozzájárul a nyugdíjbiztosítások széles körű elterjedéséhez, ezen keresztül a nyugdíjjövedelmek kiegészítéséhez.

Mivel a jogalkotó felismerte a nyugdíj-célú megtakarítások jelentőségét, így egy nyugdíjbiztosítással az idén január 1-jén életbe lépett új adójogszabályok valamennyi előnyét kihasználhatjuk!

Nézzük hogyan!

2014. január 1-től a nyugdíjbiztosításra befizetett összeg 20 %-a visszajár személyi jövedelemadó (szja) kedvezményként, a befizetőnek. A kedvezmény legfeljebb évi 130 ezer forint lehet, és fő szabályként a 2013. december 31. után kötött nyugdíjbiztosításokra vehető igénybe. A törvény kimondja, hogy az ennél korábban kötött szerződésekre, azok módosításával sem alkalmazható a kedvezmény.

Mit is jelent mindez a számok nyelvén?

Amennyiben Ön rendelkezik nyugdíjbiztosítással, melyre éves szinten 650.000 Ft-ot helyezett el (természetesen kisebb összeg is elhelyezhető, de példánkban a törvény kínálta maximális értékkel számolunk), akkor Ön éves adóbevallásában 130.000 Ft adókedvezményre válik jogosulttá, melyet a NAV 30 napon belül átutal az Ön nyugdíjbiztosítási számlájára. Forrás

Nem lesz félszocpol 2014-ben ! 2015-től talán !

Valami változott a jogszabályban, és a szocpol is érintett

A fiatalok otthonteremtési támogatása címén márciustól a lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény - közismert nevén a szocpol támogatás - felét kaphatják azok a legalább egy gyermeket nevelő 35 év alatti fiatal házasok, élettársak vagy egyedülállók, akik használt lakást vásárolnak - adta hírül az MTI reggel, a hírt pedig több médium átvette.

A kormány a múlt év december 30-i Magyar Közlönyben - az attól számított 60. napon történő hatályba lépéssel - meghatározta a kedvezmény nagyságát, amely az első gyermek után 450 ezer, a második gyermek után 750 ezer, a harmadik gyermek után 700 ezer, a negyedik gyermek után 400 ezer majd minden további gyermek esetében 100 ezer forint.

...a lényeg viszont maradt

A rendelet 1/A. paragrafusa azonban nem változott, mely szerint egyebek között a fiatalok otthonteremtési támogatására sem nyújtható a 2009. július 1-jén vagy azt követően benyújtott támogatási kérelmek alapján a rendelet szerinti állami támogatás, ezért valójában továbbra sem lesz félszocpol.

Érdeklődésre a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya megerősítette? nem lesz idén félszocpol !

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétette az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak hozamait, a múlt évben elért legmagasabb nettó hozamráta 16,39 százalék, míg a legmagasabb 10 éves átlagos hozamráta 10,46 százalék volt, a legalacsonyabb pedig 0,9, illetve 5,42 százalék.

Mindkét csúcsot az Aegon Magyarország Önkéntes nyugdíjpénztárnak a klímaváltozási "F" portfóliója érte el. Ebben a portfólióban a múlt év utolsó napján 1,9 milliárd forintot tartottak - piaci értéken - a pénztártagok.

A 10 éves átlagos hozamráta még egy portfóliónál lett kétszámjegyű: az Aegon szakértői "E" portfóliójának éppen 10 százalékos volt a hozama. Az éves hozam viszont csak 8,3 százalékot tett ki. A portfólió piaci értéke 11,7 milliárd forint volt múlt év végén.

A klasszikus - biztonságra törekvő - portfóliók tavalyi hozamában jelentős eltérések mutatkoztak az önkéntes pénztáraknál. Az Aegon 7,12, az Allianz 4,86, míg az Aranykor 7,23 az OTP pedig 7,13 százalék nettó hozamot ért el. 

Legnagyobb piaci értéket 121 milliárd forinttal az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztárának kiegyensúlyozott portfóliója képviselt a múlt év végén. A tavalyi nettó hozama 8,55 míg a 10 éves hozama 7,94 százalék volt.

A második legnagyobb piaci értéket - 112,7 milliárd forinttal - az Allianz kiegyensúlyozott portfóliója tudhatott magának 2013 végén. A múlt évi nettó hozama 8,75, míg a 10 éves hozama 7,96 százalék volt.

A magán-nyugdíjpénztárak körében a legmagasabb éves nettó hozamrátát a Budapest Országos Kötelező Nyugdíjpénztár érte el, 10,98 százalékkal. Az átlagos 10 éves hozamrátában viszont az AXA Magánnyugdíjpénztár vezet 8,33 százalékkal.

A legnagyobb portfólió a szétválás alatt álló ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, magánpénztári ágazatáé volt. A növekedési portfólió piaci értéke 49,8 milliárd forint volt a múlt év utolsó napján.

A leggyengébb teljesítményt nyújtó az önkéntes pénztárak körében a Rába Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 0,9 százalékos éves hozammal. A 10 éves átlaghozama viszont 6,08 százalék. A 10 éves átlaghozamnál 5 és 6 százalék közé esnek az alacsonynak mondhatók: az OTP szolgáltatási portfóliója 5,42, míg az AXA fiatalos lendület portfóliója 5,44 százalékot hozott, ezek éves hozama is minimális volt tavaly.

A magánnyugdíjpénztáraknál a múlt évi hozam a Budapest Országos Kötelező Magánnyugdíjpénztárnál volt a legalacsonyabb 4,76 százalékkal. A 10 éves átlaghozam pedig a Szövetség Magánnyugdíjpénztárnál a legkisebb, 5,55 százalékkal.

A nettó hozamráta a vagyonkezelési költségek levonása utáni százalékos mérték, ennyihez jutottak a pénztártagok. Az átlagos 10 éves hozamráta az éves nettó hozamráták mértani átlaga.