Hírsztráda - hírek 2022

Az IMF örül a magyar gazdaság fellendülésének....de

Az IMF örül a magyar gazdaság erőteljes fellendülésének, ám a növekedés továbbra is törékeny. A kormányzati intézkedéseknek elsősorban a sérülékenység csökkentésére és az erős, magánszektor által vezérelt növekedés előtt álló akadályok leépítésére kellene koncentrálniuk - derül ki a legfrissebb Magyarországról szóló jelentésből. A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor óva int az állami szerepvállalás növelésétől a bankszektorban. imf_logo.jpg

A magyar gazdaság gyors ütemben bővül, amelyet az alkalmazkodó makrogazdasági politika és a korábbiakhoz képest jobb nemzetközi piaci hangulat támogat - állapítja meg az IMF szokásos éves IV. cikkely szerinti konzultációja alapján készült riport, amelyet március 27-én zártak le a Valutaalap szakértői. Az erős belső keresletnek köszönhetően a GDP 3,6 százalékkal nőtt 2014-ben, a munkanélküliség jelentősen csökkent - a közmunkaprogram kiterjesztése és a magánszektor munkahelyteremtése révén - az infláció és a maginfláció nagy mértékben csökkent, az inflációs várakozások a Magyar Nemezti Bank (MNB) inflációs célja alá estek. A kereskedelemben a cserearányok javulása és az exportvolumen növekedés hozzájárult a jelentős folyó fizetési mérleg többlet fenntartásához. A magánszektor adóssága tovább csökkent a bankszektor viszont továbbra is nyomás alatt van a magas adóteher és a nemteljesítő hitelek nagy aránya miatt.

Az IMF szerint Magyarország sérülékenysége tovább csökkent a folyó fizetési mérleg magas többletének, valamint a devizahitelek forintosításának köszönhetően. Mindezek ellenére a külső adósság szintje magas maradt (a GDP 116 százaléka). Ez a magas bruttó külső finanszírozási szükséglettel (2015-ben a GDP 21 százaléka), a külső finanszírozásra való jelentős ráutaltsággal, továbbá azzal, hogy az adósság zöme csak néhány hitelező kezében koncentrálódik, valamint a nagy árfolyamkitettséggel (a magánszektor devizakitettsége a GDP 30 százalékára rúg) együtt továbbra is kockázati tényező - mutat rá a jelentés. Az állami terjeszkedés a gazdaságban tovább folytatódik a bankszektorban és az energiaszektorban, melynek révén függő kötelezettségek halmozódnak fel.

Az IMF megjegyzi, hogy a költségvetési hiány 2014-ben a 2,9 százalékos hiánycélnál alacsonyabb, 2,6 százalékos lett a gyorsuló gazdasági növekedés és az adóbeszedés hatékonyságának javulása révén, és ezt a pozitív hatást csak kis mértékben ellensúlyozták magasabb kiadások. A költségvetés helyzete jelentősen javult, az államadósság viszont csak kis mértékben, a GDP 77 százaléka alá mérséklődött. Az IMF szerint idén a költségvetési hiány 2,7 százalék lehet, ami nagyjából semleges költségvetési pozíciót jelent a relatíve kedvező ciklikus hatások ellenére. A GDP-arányos adósság viszont várhatóan csak mérsékelten csökken.

Kockázatok és kilátások

Az IMF szerint a növekedés 2015-ben 2,75 százalékra lassulhat a visszafogottabb beruházási növekedés és a kevésbé támogató költségvetési pozíció miatt csökkenő belső kereslet révén. Közép távon a növekedés 2 százalék körül stabilizálódhat. A Valutaalap ugyanakkor a háztartások eladósodottságának csökkenése, az alkalmazkodó monetáris politika és a növekvő foglalkoztatottság következtében a magánfogyasztás növekedésével számol. Közép távon a folyó fizetési mérleg többlete folyamatosan csökkenni fog a lassuló adósságleépítés és a társadalom öregedésének következtében. Az infláció nagyon alacsony szinten marad a következő hónapokban a negatív kibocsátási rés és az alacsony importárak miatt. Az inflációs várakozások és az infláció folyamatosan visszatér a jegybanki cél közelébe.

Középtávon lanyha növekedéssel számol az IMF. Ennek okát az elemzők abban látják, hogy a magánfogyasztást továbbra visszafogja az adósságállomány leépítése, a kedvezőtlen üzleti környezet pedig továbbra is negatívan befojásolja a magánberuházásokat. A munkaerő-piaci részvétel ugyan nő, de még mindig alacsony, az EU átlagtól jelentősen elmaradó szinten marad főleg a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ezeket a problémákat tetézi még a versenyképesség javítása miatti nyomás és a külföldi közvetlen működőtőke (FDI) vonzóképességének hiánya.

A nagyobb képért kattintson!

Az IMF szerint összességében inkább lefelé mutató kockázatok vannak többségben Magyarországon. Az egyik ilyen aggodalomra adó ok a tőkekiáramlás, ami a kockázati megítélés hirtelen változásából - a szuverén adósságválság felerősödése Európában, a geopolitikai feszültségek további erősödése a régióban, a feltörekvő piacokat érintő pénzpiaci stressz - fakadóan felerősödhet, negatív hatást gyakorolva ezzel az állam finanszírozására és a magánszektor mérlegére. A főleg az eurózónás országok felőli külső kereslet elhúzódó gyengélkedése az exportra lehet negatív hatással.

A nagyobb képért kattintson!

A belső kockázatok között az IMF a gazdaságban a folytatódó állami beavatkozásokat említi, ami bizalomvesztéshez vezethet tovább rontva a versenyképességet és erősítve ezzel a határon átnyúló adósságleépítést. Az IMF pozitívumként emeli ki a devizahiteles elszámolási törvényt és a tartósan alacsony olajárakat, amelyek a vártnál erőteljesebb fellendülést eredményezhetnek a vásárlóerőben és a beruházások terén, míg a bankok működési környezetének javítása melletti kormányzati elköteleződés segíthet a pénzügyi közvetítőrendszer működésének javításában illetve az hitelezés fellendítésében.

Jó, jó, de...

Az IMF a gazdasági fellendülésnek örül, ám azt is megjegyzi, hogy a középtávú kilátások nem tűnnek annyira rózsásak, csak mérsékelt bővülés várható, a gazdaság pedig továbbra is ki van téve a magas adósságállomány és a külső finanszírozásra utaltság kockázatának. Az IMF szerint ennek fényében az intézkedéseknek a sérülékenység csökkentésére és a középtávú növekedési kilátások javítására kellene irányulniuk az intézkedések kiszámíthatósága és a gazdaságban az állami szerepvállalás korlátozása mellett.

Az IMF emellett üdvözli a döntéshozók elkötelezettségét a költségvetési fegyelem fenntartása mellett. A kedvező rövid távú kilátások fényében az IMF ambiciózusabb államadósság-csökkentést szorgalmaz. Emellett növekedésbarát konszolidációt javasol a költségvetési kiadások összetételére és hatékonyságának javítására, valamint az adórendszer racionalizálására - a szektoriális adók fokozatos kivezetését beleértve - összpontosítva. A Valutaalap szerint további erőfeszítések szükségesek az áfacsalások visszaszorítására és a szociális támogatások célzottságán is javítani kell.

Az IMF egyetért abban, hogy a monetáris kondíciók segítették a fellendülést és egyetértenek abban is, hogy a tartós dezinflációs hatás további óvatosságra ad okot a monetáris lazítás során, de arra is figyelmeztet a nemzetközi intézmény vezetősége, hogy mindezek mellett az MNB-nek készen kell állnia a szigorításra is, amennyiben a külső környezetben hirtelen romlás következne be. Emellett hangsúlyozzák a megfelelő szintű devizatartalék fenntartását is a túlzott árfolyam-ingadozások enyhítése és a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében.

A Valutaalap jelentése kiemeli a pénzügyi közvetítőrendszer működése javításának fontosságát a gazdasági fellendülés fenntartása érdekében, ezért üdvözli a banki adótehercsökkentés kormányzati szándékát. Megjegyzik, hogy a nemrégiben felállított nemzeti eszközkezelő segít megtisztítani a banki mérlegeket, ám az IMF kiemeli az átláthatóság és a jó kormányzás szükségességét és felszólítja a hatóságokat, hogy csökkentsék az új intézményhez köthető pénzügyi és működési kockázatokat. Tágabb értelemben pedig a jelentés szerint az IMF vezetősége óva int az állami szerepvállalás növelésétől a bankszektorban.

Az IMF igazgatósága továbbá hangsúlyozza a széleskörű strukturális reformok folytatását, ez ugyanis létfontosságú a magyar gazdaság potenciális növekedésének javítása szempontjából. A Valutaalap vezetősége megjegyzi, hogy a munkaerő-piaci helyzet javul, ám látnak még teret további reformokra a munkaerő-piaci részvétel javításában, különösen a nők és az idősebbek körében, továbbá a szakképzetségben a keresleti és kínálati oldal jobb összehangolásában.

Figyelem - adóbevallás Május 20-ig!!!!!

Orbán: ezt kérte levelében Tarsoly Csaba

Orbán és a Bróker botrány: Állami segítséget kért a kormányfőnek írt levelében Tarsoly Csaba a Quaestor tulajdonos-vezetője – mondta a miniszterelnök. orban-broker-ugy.jpg

Nem tudni, hogyan került közpénz csalókhoz, vagyis a Quaestorhoz - mondta Orbán Viktor az állami rádióban. A miniszterelnök szerint ez úgy fordulhatott elő, hogy hiányzik a megfelelő kincstári rendszer. Szerinte a (külügy estében) nem arról volt szó, hogy hazardíroztak az adófizetők pénzével - mert állampapírokban tartották azt - hanem az volt a gond, hogy ezek az értékpapírok rossz cégnél voltak.

A kormányfő szerint a Buda-Cash összeomlása után kiderült, hogy a Honvéd Egészségpénztár és az önkormányzatok pénzei "beszorultak", "ekkor szólalt meg a csengő a fejünkben", és született meg a döntés, hogy a brókercégekből ki kell vonni a pénzt. Orbán szerint ekkor még a láthatáron sem volt a Quaestor-ügy.

A miniszterelnök személyesen olvasta Tarsoly Csaba levelét - akkor kapta azt meg, amikor a Quaestor hivatalos bejelentést tett az MNB-ben. A levél arról szólt, hogy állami segítséget kérnek és tárgyalni akarnak a kormánnyal - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök ezután kérte fel Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy kezelje az ügyet.

A keményen dolgozó emberek pénze egyszerűen eltűnt, ezért "kinyílik a bicska az ember zsebében." Most az a legnagyobb kihívás, hogy "tudunk-e olyan új korszakot nyitni, hogy ne lehessen megúszni" az ilyen bűncselekményeket - erről szól a Fidesz parlamenti javaslata. Orbán szerint a Quaestor egy szövevényesebb história a többi brókerügynél, de a rendőrség most már eljutott az előzetes letartóztatásokhoz.

DEVIZA AUTÓHITELEK ELSZÁMOLÁSA

Mit kell tudnunk az autóhitel-elszámolással kapcsolatban? A forintosítást kivéve nagyon hasonló az elszámolás folyamata, mint a lakáshiteleseknél – közölte a Magyar Lízingszövetség az MTI megkeresésére.

A lízingszövetség közleménye szerint az elszámolás az autóhitelesek esetében is a magánszemélyek által 2004. május 1. és 2014. július 26. között kötött élő szerződésekre vonatkozik, valamint azokra a megszűnt szerződésekre, amelyek bármilyen okból 2009. július 26-a után szűntek meg. Az érintettek az autókat finanszírozó pénzügyi intézménytől, lízingcégtől vagy banktól kapják meg az elszámolásról szóló levelet 2015. március 1-je és április 30-a között – közölte a Magyar Lízingszövetség. Az elszámolásban csak a fogyasztónak minősülő magánszemélyek érintettek, a cégekre nem vonatkozik a törvény. A lízingszövetség kiemelte: fontos különbség ugyanakkor, hogy az autófinanszírozási konstrukciókra nem vonatkozik a forintosítás.

A Magyar Lízingszövetség az javasolja az érintetteknek, hogy tájékozódjanak az adott finanszírozó cég, sok esetben lízingtársaság honlapjáról az “Elszámolási és forintosítási információk” címszó alatt, mert ott minden fontos tudnivaló megtalálható. Az elszámolásról szóló levél kézhezvétele után az ügyfélnek 30 napja van arra, hogy észrevételt tegyen a finanszírozó cég felé. Akiknek nincs kifogása, és élő szerződéssel rendelkezik, azokkal elszámolnak a finanszírozó cégek, mégpedig úgy, hogy első körben a lejárt tartozást csökkentik, második körben pedig a tőketartozást mérséklik az ügyfélnek visszajáró összeggel.

Akiknek lezárt szerződése van, azoknak az elszámolásról szóló levél kézhezvétele után nyilatkozniuk kell arról, hogy banki átutalással, postai úton vagy készpénzben – pénztári kifizetéssel – kérik a nekik járó összeget. Ha az ügyfél banki átutalást kér, akkor a finanszírozó cég az ügyfél nyilatkozatának beérkezése után 15 napon belül elindítja az utalást, a másik két esetben a finanszírozó társaság a lehető leghamarabb intézkedik a kifizetésről. Érdemes a nyilatkozatot minél hamarabb visszaküldeni, mert annál hamarabb jutnak a kérdéses összeghez az ügyfelek.

Azok is a finanszírozó cégtől kapják meg az elszámolásról szóló levelet, akiknek a tartozása időközben valamilyen ok miatt egy követeléskezelő céghez került. Fontos ugyanakkor, hogy itt is csak azok érintettek, akik szerződése 2009. július 26-a után szűnt meg. Ezt követően a szóban forgó ügyfelekkel nem a járművet eredetileg finanszírozó cég – például lízingtársaság vagy bank -, hanem a követeléskezelő cég számol majd el – a visszajáró összeggel pedig csökken a követeléskezelőnél lévő tartozás – olvasható a közleményben.

A lízingszövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is fontos felkeresniük az ügyfeleknek az adott finanszírozó cég honlapját, mert van olyan tagvállalat, amelyik a megfelelő azonosítás után a részletes elszámolás megtekintéséhez is hozzáférést biztosít. A Magyar Lízingszövetség szerint az elszámolás körülbelül 250 ezer szerződést és 300 milliárd forintos állományt érint. A szövetség becslése szerint az autófinanszírozási konstrukciókhoz köthető elszámolás 100 milliárd forintos kiadást jelent a lízingtársaságok számára, ugyanakkor a Magyar Lízingszövetség arra számít, hogy az elszámolás után a múlt évben jelentős növekedést elérő lízingpiacon folytatódik a bővülés.

FOT 2015 - Amit tudni kell a fogyatékossági támogatásról

A Magyar Államkincstár az alábbi tájékoztatással segíti a fogyatékos embereket eligazodni az őket megillető támogatások igénybevételének lehetőségeiről.fogyatekosok-tamogatasa-fot.jpg

Az anyag ismerteti, hogy milyen feltételekkel kapható segítség és milyen mértékű, valamint azt is, hogy annak kifizetését a döntést követően a megállapító hatóság minden esetben a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS (FOT)

Fogyatékossági támogatásra jogosult az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, illetve hontalanként elismert.

Súlyosan fogyatékosnak minősül

a) az a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig-látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

b) az a hallási fogyatékos, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

c) az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,

d) az, aki autista,

e) az a mozgásszervi fogyatékos, akinek a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz (végtag-protézis, ortézis, egy karral működtetett járóeszköz, kerekesszék) állandó és szükségszerű használatát írták elő, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható, és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.

Nem jogosult fogyatékossági támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki

a) vakok személyi járadékában, vagy

b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

c) aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak

Amennyiben ezekről az ellátásokról lemond, a fogyatékossági támogatás megállapítható részére.

A fogyatékossági támogatás mértéke a fogyatékosság jellegétől és az önkiszolgálási képesség hiányától függően az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 vagy 80%-a.

Fogyatékossági támogatás igénylése

A fogyatékossági támogatás iránti igényt 'Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására' című nyomtatványon lehet előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Magyar Államkincstár megyei igazgatóságánál, a fővárosban a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál.

Az igénybejelentéshez mellékelni kell az igénylő háziorvosa - bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa - által kiállított orvosi beutalót (raktári száma: A. 3510-90), valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt (pl. kórházi zárójelentés, ambuláns lap), eredetiben vagy hiteles másolatban.

Amennyiben a kérelmező személyesen eljárva nyújtja be kérelmét, úgy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 27/F. §-a alapján a személyi igazolványát és lakcímkártyáját köteles bemutatni az eljáró ügyintézőnek a személyazonosság ellenőrzése céljából. Postai úton történő benyújtás esetén ezen okmányok mindkét oldaláról készült másolatot kell beküldeni a kérelem mellékleteként.

Az igazgatóság a benyújtott háziorvos által kiállított beutalót és orvosi dokumentációt megküldi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal illetékes szakértői bizottságának, amely megvizsgálja, hogy az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül-e. Amennyiben a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a szakértői bizottság a támogatást igénylőt a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be, illetőleg felhívhatja a bizottság előtti személyes megjelenésre is vizsgálat céljából.

Amennyiben a szakértői bizottság szakvéleménye szerint az igénylő súlyosan fogyatékosnak minősül, a fogyatékossági támogatás az igénylőt az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg.

A fogyatékossági támogatást a megállapító hatóság a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja.

További információk elérhetők a www.allamkincstar.gov.hu honlapon.

Adósságkezelési szolgáltatás 2016 - ez is megszűnt bizonyos helyeken

Adósságkezelési szolgáltatás 2016 - Az ügyintézéshez szükséges mellékletek:

  • jövedelem igazolás (a háztartás nettó jövedelemviszonyait tanúsító igazolások, az igénylő és a vele közös háztartásban élő mindennemű rendszeres jövedelméről és rendszeres pénzellátásról a visszamenőleg a kérelem benyújtását megelőzően 1 hónapról)
  • ​​vagyonnyilatkozat
  • ​lakás használatát igazoló irat
  • személyazonosító igazolvány
  • lakcímkártya
  • családi állapotra vonatkozó igazolás, amennyiben a kérelmező özvegy vagy elvált
  • TAJ kártya

Az ügyintézéshez használt letölthető és beadandó formanyomtatványok:

  • Adósság csökkentési támogatás iránti kérelem
  • ​​Vagyonnyilatkozat

Eljárási illeték, illetve igazgatási szolgáltatási díj: nincs

Vonatkozó jogszabályok:

  • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
  • ​Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2010. (IV. 23.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályairól
  • ​63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

Az adósságkezelés eljárás megindításának módja: írásban, formanyomtatványon

Lakásfenntartási támogatás 2015/2016 - Mekkora összegű támogatásra számíthatok?

A lakásfenntartási támogatás augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kerülhet sor. A támogatás egy évig jár.

Mekkora összegű támogatásra számíthatok?

 

Háztartás típusa    Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem    A régi támogatási rendszerben a támogatás összege    A támogatás várható összege
1 tagú                    28.500 Ft    3.600 Ft/hó            3.600 Ft/hó
1 tagú                    60.600 Ft    nem volt jogosult        2.500Ft/hó
2 tagú (1 kiskorú)        19.675 Ft    5.500 Ft/hó            5.500 Ft/hó
2 tagú (1 kiskorú)        56.850 Ft    nem volt jogosult        2.500 Ft/hó
4 tagú (2 kiskorú)        32.243 Ft    6.700 Ft/hó            6.100 Ft/hó
4 tagú (2 kiskorú)        54.928 Ft    nem volt jogosult        2.600 Ft/hó
5 tagú (3 kiskorú)        31.964 Ft    7.200 Ft/hó            6.600 Ft/hó
5 tagú (3 kiskorú)        56.821 Ft    nem volt jogosult        2.500 Ft/hó

Melyek a leggyakrabban kért dokumentumok az önkormányzatoknál?

o    A háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások, a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszony, nyugdíj, családi pótlék, stb.) a kérelem benyújtását megelőző hónapról.
o    A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról.
o    Ha a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegéről nyilatkozni kell.
o    Munkanélküli személy esetében a munkanélküliség ténye az állami foglalkoztatási szervnél történt regisztrációról szóló irattal igazolható.
o    A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat.
o    Saját tulajdonú, távfűtött lakás esetében három hónapnál nem régebbi keltezésű "VKSZ" Közüzemi Szolgáltató ZRT számla.
o    Bérlakásban vagy albérletben élő személy esetében a bérleti illetve albérleti szerződés. Ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi lakóként használja, csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakás fenntartási költségeit ő fizeti.

Szociális szféra béremelés 2015/2016 - táblázat! Ennyi béremelés jöhet a szociális dolgozóknál - bértábla 2015

Júliustól igyekeznek 15 milliárd forinttal megnövelni a szociális szférában dolgozók bérére fordítható összeget - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán a Kossuth Rádió műsorában. szocialis_beremeles_2015-2016.jpg

Czibere Károly a rádiónak azt nyilatkozta: a kormány elkötelezett a mellett, hogy anyagilag és erkölcsileg is megbecsülje azt a nagyon kemény munkát, amelyet a szociális ágazatban dolgozók végeznek. Közölte: ennek első lépése 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósításával, amelyet idén is biztosítanak, ezenfelül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig 2016 januárjától szeretnék bevezetni.

Arra a kérdésre, hogy mi szorul változtatásra az ágazatban, Czibere Károly az egyik legfontosabb iránynak nevezte, hogy a finanszírozás differenciált legyen. Azt mondta: jelenleg több szolgáltatás esetében - mint a házi gondozás, a napközi, vagy az idősek bentlakásos intézményei - ugyanakkora finanszírozás jár a központi költségvetésből minden igénybe vevőnek, holott az állapotuk, a gondozási rászorultságuk egészen különböző. Véleménye szerint fontos, hogy aki több gondozást igényel, annak több forrást juttassanak, mert ez igazságosabbá, és ezáltal hatékonyabbá teszi a források elosztását.

Az államtitkár a szociális ágazatban dolgozók minősítési rendszeréről az M1-nek azt mondta: "az asztalon van" egy belső és egy külső minősítésről szóló tervezet is, de jelenleg úgy látják, hogy az előbbit vezetik be.

Emlékeztetett: a szakembereknek 2001 óta részt kell venniük továbbképzéseken. Hozzáfűzte: ha ez a fajta szakmai előmenetel lehet a minősítés egyik legfontosabb eszköze, talán felesleges külső minősítést beépíteni, mert ez a rendszer is mérheti a tapasztalatokat, a szakemberek tudását, és ehhez lehet a bért vagy a kedvezményeket illeszteni.
(MTI)

Söralátét adóbevallás 2015 - Adóbevallás "söralátéten"

A személyijövedelemadó-bevallás legegyszerűbb módja az adónyilatkozat, amit  „söralátét-bevallásként” is emlegetnek. Ezt – egyebek mellett – akkor lehet választani, ha a munkáltató által levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen fizetendő adó különbözete nem több ezer forintnál.

A 1453ADÓNYILATKOZAT nyomtatványon a személyes adatokon kívül mindössze három sort kell kitölteni:

  • bruttó jövedelem (a családi kedvezménnyel nem csökkentett összevont adóalap és valamennyi, bevallási kötelezettséggel járó külön adózó jövedelem összege)
  • fizetendő adó (a jövedelmet terhelő személyijövedelemadó-kötelezettség összege)
  • levont és befizetett adó (a munkáltató/kifizető által levont személyi jövedelemadó és adóelőleg összege)

A munkáltatótól év elején kapott 14M30-as igazoláson az is szerepel, hogy az adózó benyújthatja-e adónyilatkozaton az szja-bevallást. Ha igen az igazolás adatait át kell másolni az adónyilatkozat megfelelő soraiba.

Függetlenül attól, hogy esetleg az összes több munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazoláson egyenként az szerepel, hogy az adózó adónyilatkozat beadására jogosult, lehetséges, hogy az igazolásokat együttesen értékelve mégsem teljesítheti adóbevallását „söralátét-bevalláson”. Kitöltés előtt ezért érdemes a nyomtatvány hátoldalán található, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető kitöltési útmutatóból tájékozódni a részletekről.

Az adónyilatkozat (1453ADÓNYILATKOZAT) a NAV bármely ügyfélszolgálatán beszerezhető, illetve a NAV honlapjáról is letölthető. A kitöltött bevallást 2015. május 20-ig kell eljuttatni a NAV-hoz.

Az adózók bizonyos adóügyeket telefonon is intézhetnek a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerében, a 06-40/20-21-22 számon. A telefonos ügyintéző rendszer használatához azonosító szám szükséges, ami a TEL nyomtatványon igényelhető. Idei újdonság, hogy ez a szám már a 2014-es évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban is kérhető, tehát a 1453ADÓNYILATKOZAT nyomtatványon is. Azonosító szám birtokában a netán hibásan kitöltött bevallás is javítható telefonon keresztül.

Szja kedvezmények 2015 - Március 20-áig kell a munkáltatójuk részére átadniuk a különféle adókedvezményekre jogosító igazolásokat

Március 20-áig kell a munkáltatójuk részére átadniuk a különféle adókedvezményekre jogosító igazolásokat, nyilatkozatokat azoknak a magánszemélynek, akik munkáltatói adó-megállapítást kértek.

A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata, igazolásai figyelembevételével 2015. április 30-áig állapítja meg, és 2015. május 20-áig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

Az igazolások leadásának határideje nem jogvesztő, de ha az adó-megállapítás megtörténik, utólag kedvezményt csak önellenőrzés keretében a 1453-as nyomtatvány beadásával érvényesíthet a magánszemély. Ezt célszerű elkerülni, és most még van idő, hogy az érintettek összeszedjék a szükséges papírokat, megtegyék az esetleg elmaradt nyilatkozatokat.

Máv közmunkaprogram 2015/2016: A MÁV Zrt. idén is részt vesz a kormány által meghirdetett közfoglalkoztatási programban

A MÁV Zrt. idén is részt vesz a kormány által meghirdetett közfoglalkoztatási programban, és 1600 embernek biztosít munkát 2015. márciustól 2016. február végéig - közölte a vasúttársaság szerdán az MTI-vel.

A nemzeti vasúttársaság hétfőtől megkezdte az idei közfoglalkoztatási programban alkalmazott munkavállalók ütemezett felvételét.

A közlemény szerint a programba azok jelentkezhetnek, akik elsősorban az adott településen élnek, regisztrált álláskeresők, a munkaügyi központ kiközvetítette őket, vállalták a munkavégzést és a foglalkoztathatósági vizsgálaton a munkakör betöltésére alkalmas minősítést kaptak.

A közfoglalkoztatottak egy részét elsősegélynyújtó és figyelőőri tanfolyamra is beiskolázza a MÁV. A vasúttársaság szerint a résztvevők által végzett munka egyfelől javítja a települések megítélését, valamint a vasútállomások tisztábbá, rendezettebbé válásával az utazóközönség is elégedettebb lesz.

A MÁV Zrt. önállóan először a 2013 novemberétől 2014 áprilisáig tartó téli átmeneti közfoglalkoztatási programban vett részt. Azóta több mint kétezer embernek adott ily módon munkalehetőséget és mintegy hatszáz álláskeresőnek biztosított részvételt OKJ-s végzettséget adó faipari gépkezelői vagy motorfűrész kezelői tanfolyamokon.

Adó 1% felajánlás 2015 - Nem kell közhasznú jogállás

Az adó egyszázalékos felajánlása nem függ attól, hogy az adott szervezetnek van-e közhasznú jogállása - tájékoztatott az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a civil szervezetekkel összefüggő új, elektronikus eljárásokkal kapcsolatban. ado-1-szazalek-felajanlas-logo.jpg

A törvény szerint azok a szervezetek - egyesületek, alapítványok, közalapítványok - részesülhetnek az egyszázalékos adófelajánlásokból, amelyeket két évvel korábban bírósági nyilvántartásba vettek, belföldi székhelyűek és nyilatkozatuk szerint közhasznú tevékenységet végeznek.

Feltétel az is, hogy alapszabályuk, alapító okiratuk szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, szervezetük pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Az OBH közleménye szerint januártól a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek elektronikus úton adhatják le kérelmüket. Az elmúlt két hónapban 1181 elektronikus kérelem érkezett a bíróságokra.

A bíróságoknak törvényességi ellenőrzési jogkörük van e szervezetek felett.

Főldadó 2015 - Két településen is bevezették a földadót

A földadó maradt a párszáz fős kistelepülések egyetlen lehetősége, szép lassan máshol is be fogják vezetni – mondja a földadóról Müller Tibor somogytúri polgármester a Sonline.hu-nak. Településének képviselő-testülete ugyanis úgy döntött, bevezeti a földadót.

Igaz, hogy csak néhány százan élnek a falunkban, de háromezer hektár a külterületünk és a földek nyolcvanöt százaléka az ország különböző pontjain élők kezében van – mondta a somogytúri polgármester. "Remélem, nem vonják vissza ezt a lehetőséget, mert számos, bajban lévő kisközségnek nem lesz más választása. Ez az ugyanis, ami úgy hozhat bevételt, hogy a helyi lakosságot nem terheli. Hatmillió forintra számítunk a földadóból." - tette hozzá.

A polgármester úgy véli, az iparűzési adó bizonytalan. – A vállalkozások könyvelői tudják úgy alakítani a fizetendőket, hogya következő évben visszakérik az egyszer már befizetett adót, miközben azt az önkormányzat már elköltötte. Somogytúron most vezettük be a vállalkozók építményadóját is. Ezzel és a földadóval nem lehet „trükközni”.

A szintén somogyi Karádon is bevezették a földadót, igaz, ott kevésbé szigorú a rendelet: a helyi lakosok mentesülnek alóla, a nem életvitelszerűen ott tartózkodók közül is csak azok fizetik a hektáronkénti ötezer forintot, akiknek húsz hektárnál nagyobb egybefüggő területük van.

Családi adókedvezmény 2015/2016-A családi kedvezmény változásai

A családi kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.

2015. évben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként

  • 62 500 forint egy és két eltartott,

  • 206 250 forint három vagy több eltartott

esetén.

csaladi-adozas-2015-2016.jpg

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre. A változás eredményeképpen jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult házastársa.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például a feleség nevelőszülő – azaz a családban nevelt gyermek(ek) él(nek) –, akkor a kedvezmény szempontjából a férj is jogosultnak minősül. Így lehetőség van arra, hogy év közben közösen érvényesítsék nem csak a közös, hanem a nevelt gyermek után járó családi kedvezményt is.

A családi kedvezményt az arra jogosult év közben az adóelőleg megállapítása során is érvényesítheti.

Amennyiben a magánszemély az összevont adóalapba tartozó bevételét olyan kifizetőtől kapja, amely

  • adóelőleget megállapító munkáltatónak, illetve

  • 2015. január 1-jétől a magánszemély részére rendszeres bevételt juttató kifizetőnek

minősül, akkor a kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg nyilatkozatot adhat ezen kifizetőknek.

A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.

A 2015-ös adóévről szóló bevallásban, munkáltatói elszámolásban a családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha az eltartottak, kedvezményezett eltartottak – a magzat kivételével – adóazonosító jele a nyilatkozaton szerepel.

Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.

2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik fog.

lakossági áramár az EU-ban 2015/2016

Olcsó az áram itthon.  Ezt az MVM közölte. A gáz csak Bukarestben olcsóbb, mint nálunk.

 

Az Európai Unió fővárosai közül Budapesten volt a legolcsóbb az áram és második legalacsonyabb a földgáz lakossági átlagára januárban – közölte az MVM a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai alapján.

A közlemény szerint négy hónapja vezet Budapest az áram árának tekintetében, a földgáz pedig csak Bukarestben olcsóbb. Az MVM kijelentette: a hazai energiaszektor meghatározó szereplőjeként az elmúlt évek során hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság energiaköltségei „tartósan mintegy negyedével csökkenjenek a kormány energiapolitikájának megfelelően”.

Minimálbér az EU-ban

A legalacsonyabb és a legmagasabb bruttó minimálbér között euróban számolva több mint tízszeres a különbség az Európai Unióban, azonban ha ugyanezt vásárlóerő-paritáson mérve nézzük, már jóval kisebb az eltérés. A magyar minimálbér a lista alsó harmadában szerepel, azonban valamivel kedvezőbb képet mutat, ha az országonként eltérő árakat is figyelembe vesszük.

Euróban átszámítva a magyarországi bruttó minimálbér az alsó harmadba tartozik az uniós tagországok között. Ötszáz euró alatti bruttó minimálbért rajtunk kívül még Bulgáriában (184 euró), Romániában (218 euró), Litvániában (300 euró) és Csehországban (332 euró) adnak - ezen országok közül a csehekkel vagyunk (333 euró) egy szinten.

Az országok közötti árszínvonalbeli különbségektől megtisztított havi minimálbéreket nézve ugyanakkor Magyarország előkelőbb helyen szerepel ezen országoknál, de még Észtországot, Lettországot, Szlovákiát és Horvátországot is maga mögött tudhatja. Annyit azonban érdemes megjegyezni, hogy noha a magyar adatok nagyjából illeszkednek a trendbe,

hazánk munkaerőpiacának igen jelentős problémája, hogy a képzetlenek helyzete foglalkoztathatóság szempontjából rendkívül előnytelen.

Mindez pedig inkább egy alacsonyabb optimális minimálbér irányába mutat.

A legtöbb bruttó minimálbér Luxemburgban van, ahol 1923 euró a minimálbér, ami nagyjából 600 ezer forintnak felel meg. Ha viszont vásárlóerő-paritáson nézzük ezeket a kereseteket, láthatjuk, hogy az európai országok közötti hatalmas különbségek lényegesen mérséklődnek. Az eltérés az utóbbi hat évben sokat zsugorodott: míg 2008-ban a legmagasabb bér a legkisebb tízszerese volt, ma már "csupán" négyszerese annak.

Az átlagkeresetek arányában nézve a minimálbér Csehországban, Észtországban, Romániában és Spanyolországban a legalacsonyabb, annak nagyjából 40 százaléka, míg Franciaországban és Portugáliában a legmagasabb (60%).

Jelenleg az Európai Unió 28 tagállamából 22-ben van szabályozott minimálbér, Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nincs ilyen szabályozás érvényben.

Bkv béremelés 2015/2016 évre - Továbbra sincs béremelési ajánlata a BKV-nak

Rendhagyó akcióval, általános engedelmességi mozgalommal kényszerítene ki béremelést az Egységes Közlekedési Szakszervezet a BKV menedzsmentjéből, írja közleményében a szakszervezet. bkv-bkk-beremeles.jpg

Az EKSZ közlése szerint amennyiben a cégvezetés nem tesz értékelhető ajánlatot, a járművezetők nem csinálnak mást, csak szigorúan betartják a munkájukra vonatkozó utasításokat és előírásokat, s ez felér egy forgalomlassító megmozdulással.

Továbbra sincs béremelési ajánlata a BKV-nak, ezért a tárgyalások folytatására, s megfelelő ajánlattételre szólítja fel – levélben is – a cég elnök-vezérigazgatóját, Bolla Tibort az Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ nem fogadja el a medezsment álláspontját, miszerint idén nincs egyetlen fillér sem béremelésre, holott a vezérigazgató a napokban, sajtóközleményben is elismerte a BKV munkavállalóinak nehéz, áldozatkész munkáját.

Ebből nem lehet kenyeret venni

Az olcsó hangzatos dicséret azonban kevés, abból nem lehet kenyeret venni, jelentette ki Nemes Gábor, a szakszervezet elnöke, aki írásban is felszólította Bollát: a dicséretet váltsa forintra, tegyen megfelelő béremelési ajánlatot. Ezt újdonsült elnök-vezérigazgatóként már megteheti, vagy ha mégsem, akkor itt az ideje, hogy érdemi lépéseket tegyen, sőt ha kell, akkor harcoljon a fővárosnál azért, hogy legyen béremelési hatásköre és lehetősége. Nemes Gábor szerint itt az ideje, hogy az elnök-vezérigazgatói rangot kapott Bolla, a BKV első embere kiálljon a munkavállalókért.

A BKV hátrányos helyzetét jól mutatja, hogy a közlekedési ágazat egyéb területein sokkal kedvezőbb a helyzet: a MÁV-csoportnál már megállapodtak a béremelés mértékében, és a volánosok is jóval közelebb vannak a megegyezéshez, mint a fővárosi cég, olvasható a szakszervezet közleményében. Az EKSZ nem érti, hogy kinek, s miért érdeke a BKV-t jó ideje folyamatos nyomás alatt tartani, s egyenlőtlen feltételekkel ellehetetleníteni.

Így demonstrálnak

A béremelés kiharcolására az EKSZ forgalomlassítással is felérő demonstrációt szervez. Ez a megmozdulás rendhagyó és teljesen jogszerű lesz, hiszen a járművezetők semmi mást nem tesznek majd, csak szigorúan betartják a munkájukat szabályozó előírásokat, egyebek között a járművek műszaki állapotára vonatkozó kitételeket. Ez viszont oda vezethet, hogy járművek százai esnek ki a forgalomból, s a fél város lebénulhat, közölte az EKSZ, amely már megkezdte a demonstráció előkészületeit.

Adóbevallás egyéni vállalkozóknak 2015!

Adóbevallás - újabb adózási határidő jár le. Ezúttal az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket, a katásokat és az evásokat érinti a fontos dátum. Egy-két kivételtől eltekintve elektronikusan kell elküldeni a bevallást.


Alig egy napjuk maradt azoknak, akik vállalkozói tevékenységet, illetve akik áfa fizetésére kötelezett értékesítő tevékenységet végeznek. Február 25-ei bevallási határidővel kell számolniuk, emellett eddig a dátumig kell az előző évi jövedelemadót is megfizetniük. Nézzük a részleteket!

A határidő

A bevallási és fizetési határidő február 25.

Kikre vonatkozik a határidő?

  • egyéni vállalkozók
  • áfa fizetésére kötelezett őstermelők
  • áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek
  • evás egyéni vállalkozók
  • a katások
Fokozott ellenőrzés lesz
Az adóhatóság az idén az előző évinél több vizsgálatot tervez az egyéni vállalkozók körében. Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese ezt azzal indokolta, hogy az általuk bevallott jövedelem és befizetett adó jóval kevesebb, mint a munkaviszonyban szerzett jövedelem és adó. Például egy szabolcsi magánszemély évente átlagosan nyolc-tízszer annyi szja-t fizet be, mint egy egyéni vállalkozó. Hasonlóan kiemelt figyelem irányul idén az őstermelőkre is.

Milyen nyomtatványra van szükség?

  • A bevallási csomag 1453-13-as lapjai: ezt kell kitöltenie az egyéni vállalkozóknak
    1453-as bevallás: a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékát és nyugdíjjárulékát ide vezetheti fel
    1443-as nyomtatvány: az eva-alanyoknak
    14KATA: A kata hatálya alá tartozóknak

Kikre nem vonatkozik?

Azokra, akik 2014-ben megszüntették vagy az év egy részében bejelentetten szüneteltették vállalkozásukat, nem a február 25-i határidő vonatkozik. Nekik május 20-ig kell bevallásukat benyújtaniuk - tájékoztatta a Pénzcentrumot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Azoknak pedig, akik az elmúlt év egészében bejelentetten szüneteltették tevékenységüket és nem volt adóköteles jövedelmük, nem kell bevallást benyújtaniuk.

Hogyan kell leadni

A bevallást ezúttal elektronikusan kell eljuttatni az Adóhivatalhoz, azonban a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, valamint az áfa fizetésére kötelezett magánszemély papíron is beadhatja szja-bevallását abban az esetben, ha nem minősül munkáltatónak, kifizetőnek.

Hogyan kell fizetni?

Azoknak, akik pénzforgalmi számlanyitásra kötelezettek, átutalással kell befizetniük az adót. A többi adózó az átutalás mellett a kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával és csekken is fizethet.

Újabb bank vonul ki Magyarországról (Sberbank)? - Az OTP-t is hírbe hozták

Szlovák és magyar érdekeltségeinek eladását készíti elő a Sberbank - írja a Lidove Noviny nevű cseh lap hétfői számában a Reuters szerint. A szlovák Sberbank iránt állítólag a magyar OTP is érdeklődik.

otp-sberbank_maestro-classic_front.jpg

A Sberbank cseh leánybankja nem eladó - írta a lap, hozzátéve: Magyarországon és Szlovákiában viszont már előkészítették a tranzakciót. Három cégcsoport érdeklődik állítólag a szlovák egység iránt: a cseh Penta befektetési csoport, az olasz UniCredit és a magyar OTP. A magyar leánybank iránti érdeklődőkről nem írt a lap.

Korábban a Portfolio arról adott számot, hogy a magyar Sberbankban a Coop üzletlánc érdekeltségébe tartozó Co-op Hitel Zrt. szeretne részesedést szerezni. Azt az értesülésünket cáfolta a Sberbank, miszerint az orosz szankciók miatt a mostani tulajdonos ne tudni náluk tőkét emelni, a Co-op Hitellel folytatott tárgyalások előrehaladásáról viszont nincs hír.

Korábban a sajtóban az is megjelent, hogy a magyar Sberbank iránt a magyar állam is érdeklődik, erről azonban forrásaink egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. A Sberbank eladásának esélyeit csökkenti, hogy nem áll jól a bank szénája: a 2011-es 31,9 milliárd forintos, a 2012-es 18,5 milliárd forintos és a 2013-as 7,7 milliárd forintos éves veszteség azt jelzi, rossz minőségű a bank hitelportfóliója.

Mindenkivel szóba hozzák az OTP-t


Az OTP vezetői az elmúlt években többször is elmondták, hogy aktívan keresik a felvásárlási lehetőségeket, és elsősorban azokban az országokban vennének bankot, ahol már jelen vannak, azért, hogy piaci részesedésük növelésén keresztül megfelelő üzemméretet érjenek el. Ennek a stratégiának megfelelően vett bankot tavaly Horvátországban és Romániában az OTP.

Mivel az OTP-ről lehet tudni, hogy szívesen venne bankot a régióban, szinte minden eladó pénzintézettel szóba is hozzák: lapértesülések szerint Szlovéniában és Lengyelországban is bankot vehet az OTP, most pedig a Sberbank szlovák leánybankjával hozták kapcsolatba.

A szlovák Sberbankról


Az orosz bank 2012-ben vásárolta meg a Volksbank szlovák leánybankját, a szlovák Sberbank a cseh és a magyar után a harmadik legnagyobb Sberbank operáció a régióban. A szlovák bank 44 fiókkal rendelkezik, ebből 17 Pozsonyban található.
A 2013 végi adatok alapján a bank mérlegfőösszege 2 milliárd euró, saját tőkéje pedig 65,7 millió euró. Az OTP szlovák bankjának mérlegfőösszege tavaly szeptember végén 464 milliárd forint volt, a Sberbank és az OTP operációját összevonva az OTP csoport második legnagyobb leánybankja jönne létre.

Mennyibe kerülhet a szlovák Sberbank megszerzése?


Az európai bankok a könyv szerint értékük 1,1-szeresén, a régiós bankok 1,4 szeresén forognak, ez alapján (és a legfrissebb Sberbank számokat figyelembe véve), 74-94 millió euróba, vagyis 22,7-28,7 milliárd forintba kerülhet a Sberbank szlovák leányvállalata. Igaz, ennél mostanában jóval alacsonyabb árazási szorzón vesz bankokat az OTP, így a fent említett összegnél valószínűleg olcsóbban venné meg a szlovák Sberbankot az OTP, főként annak fényében, hogy az elmúlt években többször is veszteséges volt a szlovák bank.

Otthon Melege Program 2015: társasházak energiahatékonyságának növelése

Közzétette a társasházak energiahatékonyságának növelését célzó alprogram pályázati útmutatóját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Az Otthon Melege Program alprogramjára azok a gazdasági szervezetek nyújthatnak be pályázatot, amelyek gazdálkodási formájuk szerint társasháznak vagy lakásszövetkezetnek minősülnek.

Ki pályázhat?

A pályázat keretében a minimum 5, de legfeljebb 60 lakásos, 1946 után épült, 2006. december 31-éig kiadott építési engedéllyel rendelkező, távfűtéses, házközponti fűtéses vagy lakásonkénti egyedi fűtéses lakóépületek tulajdonosi közösségei igényelhetnek támogatást.

Mennyi pénzt lehet nyerni?

Az állami támogatás mértéke a megvalósítandó fejlesztéstől függően az energetikai tanúsítvánnyal igazolt minden megtakarított széndioxid-egységre 750-950 forint közötti összeg. Az elnyerhető támogatás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50 százalékát.

Mennyi a teljes keret?

Az alprogramban rendelkezésre álló bruttó 10 milliárd forint elosztása régiónként történik. Szükség esetén a tárca fenntartja a jogot a régiók közötti forrás átcsoportosítására - közölték.

Hogyan lehet pályázni?

A pályázatot kizárólag elektronikus úton, a pályázati portálon keresztül, 2015. április 30-ától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig nyújthatják be a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon ügyfélkapus regisztrációval rendelkező társasházak, lakásszövetkezetek.

Az egyszerűsített kivitelezői regisztráció folyamatáról és a pályázati portál elérhetőségéről a tárca március elején nyújt további tájékoztatást.

Levelet kapnak a devizahitelesek!

A kereskedelmi bankok március elejétől április végéig küldik ki a devizahiteles ügyfeleknek az elszámolásokról és a forintosításról a leveleiket, a devizahitelesek a hiteleik és az ehhez kötődő élethelyzetük négy alaptípusa alapján eltérő tartalmú levelet kapnak - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti vezetőinek csütörtöki háttér tájékoztatóján. Az elszámolási mintalevelek végleges változatainak formáját egy, a napokban megjelenő MNB-rendelet is rögzíti - számolt be az MTI. devizahitelek-forintositasa-2015.jpg

Windisch László, a jegybank alelnöke elmondta: az elszámolás és forintosítás csak a kereskedelmi bankok esetében mintegy 2,4 millió élő, illetve megszűnt fogyasztói hitel- és lízingszerződést érint, ebből 1,7 millió a forintalapú, 700 ezer a devizás szerződés.

Az alelnök elmondta: az ügyfeleknek addig semmit nem kell tenniük, amíg meg nem kapják a banki elszámolásokról szóló leveleket. Ha gondjuk van, illetve nem értenek egyet az elszámolással, akkor a levél kézhezvételétől számított 30 napon belül panasszal élhetnek a bankjuknál - mondta Windisch László. A bankoknak a rendelet előírja, hogy az írásbeli tájékoztatás mellett a honlapjuk fő oldalán is elérhetőek legyenek az elszámolással és a forintosítással kapcsolatos információk - közölte az MNB alelnöke.

Windisch László elmondta: vannak speciális esetek is, így például a követeléskezelőnek átadott lejárt tartozások. Az ügyfeleknek ebben az esetben maguknak kell elmenniük a követeléskezelőhöz és ott kezdeményezni az elszámolást, a bank ugyanis már elszámolt a követeléskezelővel. A végtörlesztők is kezdeményezhetik az elszámolást, ez azonban 10 ezer forintos díjjal jár.

Az alelnök szerint az OTP Bank ügyfelei esetében még nem biztos, hogy március elsejéig lezárul a jogorvoslati szakasz, mivel a bank fellebbezése még a Kúrián van. Ebben az esetben a bank ügyfelei a Kúria döntésének kihirdetését követő 60 napon belül kell, hogy megkapják az elszámolást.

A jegybank alelnöke bízik abban, hogy nem lesz sok panasz, és a panaszok zöme megáll majd a bankoknál, ezt követően az elszámolást vitató ügyfelek a Pénzügyi Békéltető Testület segítségét vehetik igénybe.

Freisleben Vilmos, a jegybank fogyasztóvédelmi igazgatója elmondta: a levelek egyik alaptípusa az elszámolást megelőzően megszűnt deviza alapú jelzálogkölcsönökhöz kötődik, a másik alaptípus a deviza alapú forintosításra kerülő jelzálogkölcsönökről szóló, de az elszámolást követően is élő szerződésekről szóló levél, a harmadik típus a deviza alapú, forintosításra kerülő, de egyben gyűjtőszámla-hiteles élő szerződés minta levele, a negyedik alaplevél a forintosításra kerülő, az elszámolás után is élő szerződés, melynek törlesztőrészleteit azonban egy ideig késedelmesen fizették.

Minden értesítő levélnek tartalmaznia kell az elszámoláshoz kapcsolódó információkat, és a hitel történetét, azaz a hitel fizetésének korábbi kimutatásait, az esetleges felülvizsgálatra, vagy jogorvoslatra vonatkozó információkat, és az élő szerződéseknél a szerződésmódosításhoz kötődő "infókat". Előírta az MNB azt is, hogy a levélben szerepeljen az az összeg, amennyivel az ügyfél törlesztőrészlete az elszámolás és a forintosítás eredményeként csökkent.

Azoknak a teendői is szerepelnek a levélben, akik nem kívánnak a forintosítással élni. Ők a levél kézhezvételét követő 30 napon belül írásban kezdeményezhetik pénzügyi intézményüknél, ha az előírt feltételeknek megfelelnek. Ezek közé tartozik egyebek mellett, ha a futamidő 2020. végéig lejár vagy, ha az ügyfélnek devizában keletkezik a jövedelme, illetve ha az induló forinthitel-kamat meghaladná az eredetileg számítható kamatot.

Szocpol-2016: Használt lakásra is jár majd az állami támogatás

Július 1-től elérhető lesz a szocpol egy kiterjesztett változata, amely a Családok Otthonteremtési Kedvezménye nevet kapta. A juttatás újra lehetővé teszi, hogy az ingatlanpiac legnagyobb részét kitevő használtlakás vásárlásra is igénybe lehessen venni a vissza nem térítendő, állami támogatást 2016-tól.

Az igénylők zöme így az alapösszegre lehet jogosult, amely a gyermekek számától függően 500 ezer és 2,5 millió Ft közé esik majd. A legmagasabb összeget egyébként az úgynevezett alacsony energiafogyasztású lakás után lehet majd igényelni, ami a kormányrendelet értelmezése alapján olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/négyzetméter év. Ez a fűtési energiaszükséglet a passzívház közeli épület definíciójának felel meg, amelyből elvétve épül hazánkban – derül ki a Duna House elemzéséből.

duna_house_02_20

Nagyobb képért kattintson a képre!

Az alapösszeg jelenti tehát a támogatások zömét. Ha megnézzük a támogatandó kategóriákat a fővárosi és vidéki aktuális ingatlanárak vonatkozásában, kiderül, hogy mely vásárlói csoport jár majd a legjobban. A jogalkotó szociális alapon súlyozta a támogatási összegeket, így a 4 gyermekes családok járnak a legjobban, illetve ezen belül is a vidékiek, akik olcsóbban juthatnak a megfelelő méretű lakáshoz.

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy főváros-vidék összehasonlításban a vidéki vásárlók a lakás árának szinte dupla akkora részét kaphatják támogatásként, mint a fővárosiak. Egy 4 gyermekes budapesti család, ha 100 négyzetméteres lakást vesz, az a Duna House számításai alapján átlag 24,3 millió Ft kiadást jelent. Számukra az alapösszeg 2,5 millió Ft, ami kerekítve kb. 10 százalékos támogatást jelent. Vidéken egy ugyanekkora ingatlant átlagáron 13,2 millióért vehetnek meg, így a támogatás számukra 19 százalékos lesz. Ezek a legmagasabb arányok, a legalacsonyabbak az 1 gyermekesek esetén 55-160 m2 között vásárlóknál jelentkezik, ahol a fővárosban 4 százalék, vidéken a duplája a támogatás aránya.

A Családok Otthonteremtési Kedvezménye egy másik korlátot is alkalmaz, mégpedig a maximális vételárét. Ez azonban nem fogja jelentősen korlátozni az igénylési lehetőségeket. A budapesti felső korlát például 35 millió Ft, amely csak a presztízskerületekben (I., II., V., XII.) vásárolni szándékozókat érintheti, itt ugyanis olyan magasak a négyzetméterárak, hogy ebből az összegből 90 négyzetméter alapterület alatt tudnak vásárolni, amely néhány kategóriát kiejt a listából.

duna_house_02_20_2

A támogatás mértéke függ majd a megvásárolni kívánt ingatlan alapterületétől, a gyermekek (vagy vállalt gyermek) számától és az energetikai besorolás eredményétől. Bár a támogatás összege 500 ezer és 3,25 millió közé esik a fenti paraméterek alapján, a magasabb összegek a „A” vagy annál jobb energetikai besorolású ingatlan esetében igényelhető majd. Ilyen minősítésű lakás az elmúlt fél évben a fővárosi forgalom 6 százalékát és vidéki 10 százalékát tette ki.

 

EKÁER : itt vannak az EKAER változásai

Február 1-je helyett március 11-étől kell első alkalommal kockázati biztosítékot nyújtani az erre kötelezett, kockázatos termékeket fuvarozó vállalkozásoknak - döntött a parlament pénteken azzal, hogy elfogadta az adózás rendjéről szóló törvénynek az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerrel (ekáer) összefüggő módosítását.

A 137 igen, 3 nem szavazattal és 37 tartózkodás mellett jóváhagyott, kivételes eljárásban megtárgyalt törvény a január elseje óta működő rendszer működtetésével kapcsolatos részletszabályok rögzítését nemzetgazdasági miniszteri rendeletre bízza. Ennek - több könnyítést tartalmazó - tervezete csütörtökön meg is jelent a kormány honlapján.

Az alapvető szabály nem változik: minden útdíjköteles - 3,5 tonna össztömeget meghaladó - járművel történő fuvarozás feltétele az, hogy a fuvarozó rendelkezzen ekáer-számmal. Márciustól a miniszteri rendelet tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben akkor is az ekáer alá tartozik a szállítás, ha nem útdíjköteles járművel végzik azt. Az ilyen jármű össztömege nem haladhatja meg a 3,5 tonnát.

Azok a vállalkozások, amelyek szerepelnek a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, mentesülnek a kockázati biztosíték fizetésének kötelezettsége alól. Annak a cégnek, amelyik február 28-áig kéri a felvételét a nyilvántartásba és nincs köztartozása, nem kell kockázati biztosítékot nyújtania.

(MTI)

Stresszpótlék 2015/2016-20 ezer forintos pótlékot kaphatnak a stressz miatt

Stresszpótlékért küzdenek a mentőszolgálat dolgozói - írja a Népszabadság szombati számában.


A lap írása szerint az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) érdekvédői három évvel ezelőtt fordultak bírósághoz a mentők veszélyeztetettségének elismeréséért, ha nyernek, havi húszezer forinttal egészülhet ki az átlagosan bruttó 150 ezer forintos bér.

Eddig két elsőfokú ítélet született, az első tavaly január végén, ahol elvesztették a dolgozók a pert, a döntést megfellebbezték, a másik ítélet, a pécsi viszont február elején kimondta: a mentősöket érő stressz egészségkárosító mértéke akkora, hogy jár a pótlék. A pécsi, nem jogerős döntés szerint ezt az összeget 2009-től visszamenőleg kell kamatostul kifizetne, de csak azoknak, akik kérték a bíróságtól a jogorvoslatot - írja a Népszabadság.

A fővárosi munkaügyi bíróság mellett további 18 megyei bíróságon zajlanak az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) ellen a pótlékért indított perek, ám a kockázati pótlékkal érintett mintegy 6500 mentősből csak körülbelül 500-an perelnek - olvasható a lapban.

Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke, aki társait a pécsi bíróság előtt képviselte a lapnak elmondta: még megvárnak néhány pozitív ítéletet, és aztán a Kúriához fordulnak jogegységi döntésért. Úgy véli, hogy ezt követően talán könnyebb lesz meggyőzni a kormányzatot arról, ezt a pótlékot oda kell adni a mentésirányításban dolgozóknak és a "kocsizó" mentőknek.

Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs igazgatója a lap megkeresésére írásban közölte: a segítő hivatás gyakorlása során a mentődolgozó egész személyiségét használja munkaeszközként, vagyis az életmentés nemcsak testi és szellemi, hanem lelki energiát is igényel, ezért fontos a segítő szakember mentálhigiénés egyensúlyának megőrzése. Bíznak abban, hogy a bevezetett pszichológiai támogatás, a munkakörülmények javítása pozitív eredményt hoz ezen a területen is.

Kiemelt ápolási díj 2015/2016 - kiemelt ápolási díj összege

ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT AZ A NAGYKORÚ HOZZÁTARTÓZÓ, aki állandó és tartós gondozásra szoruló A) SÚLYOSAN FOGYATÉKOS vagy B) TARTÓSAN BETEG 18 ÉV ALATTI személy ápolását, gondozását végzi. AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg (2015. évben 29.500 forint ) 100 %-a. KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA AKKOR JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha olyan személy gondozását, ápolását végzi, a) akinek - a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján - REHABILITÁCIÓJA NEM JAVASOLT, EZEN BELÜL EGÉSZSÉGKÁROSODÁSA JELENTŐS, ÉS ÖNELLÁTÁSRA NEM, VAGY CSAK SEGÍTSÉGGEL KÉPES b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg (2015. évben 29.500 forint ) 180 %-a, 53.100 Ft. EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYEL AZ A SZEMÉLY aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. AZ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg (2015. évben 29.500 forint ) 150 %-a, 44.250 forint. AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI ÖSSZEGE A MÁS RENDSZERES PÉNZELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ JOGOSULT ESETÉN az ápolási díj összegének és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi BRUTTÓ összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT. AZ ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK VAGY MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG ESETÉN TAGDÍJ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. A nyugdíjjárulék mértéke 2015 évben 10 %. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését. AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLY SZÁMÁRA EGYIDEJŰLEG CSAK EGY ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG ÁLLAPÍTHATÓ MEG, TOVÁBBÁ EGY ÁPOLT SZEMÉLYRE TEKINTETTEL CSAK EGY ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLY SZÁMÁRA ÁLLAPÍTHATÓ MEG ÁPOLÁSI DÍJ. FONTOS: 2015.01.01-től ILLETÉKESSÉG VÁLTOZÁS!! Ettől az időponttól kezdődően az ápolási díj iránti kérelem elbírálásában a KÉRELMEZŐ LAKCIME SZERINTI HATÓSÁG AZ ILLETÉKES. Az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket az ápolási díj megállapítására 2014. december 31-ét követően indult ügyekben, továbbá az ápolási díjra való jogosultságnak, vagy az ápolási díj összegének a 2014. december 31-ét követő legközelebbi felülvizsgálatakor kell alkalmazni.
Az ellátásra jogosultak: Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő, Súlyosan fogyatékos személyt gondozó vagy eltartó közeli hozzátartozó
A jogosultság feltétele: I. NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ, HA AZ ÁPOLT SZEMÉLY : a) két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, KIVÉVE HA 1) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg; 2.) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, 3.) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. II. NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ ABBAN AZ ESETBEN SEM, HA RENDSZERES PÉNZELLÁTÁSBAN RÉSZESÜL, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, KIVÉVE AZ ALÁBBI ESETEKET a.) ha részére az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén táppénzt folyósítanak b.) a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy a következő ellátásokban - a társadalombiztosításról nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban - részesül (függetlenül azok összegétől) de csak abban az esetben, ha 1.) Az ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, 2) Az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt . III. JOGOSULTSÁGOT KIZÁRÓ OK AZ IS, HA AZ ÁPOLÓ szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója VAGY keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. AZ ÁPOLÓ AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA ALATT NAPI 4 ÓRÁT MEG NEM HALADÓ IDŐTARTAMBAN KERESŐTEVÉKENYSÉGET FOLYTATHAT. Otthon történő munkavégzés esetében az időtartam nincs behatárolva. AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEG KELL SZÜNTETNI, HA a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e.) valamelyik fentiekben felsorolt, jogosultságot kizáró körülmény bekövetkezik. A JOGOSULTSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ SZERV AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEINEK FENNÁLLÁSÁT KÉTÉVENTE LEGALÁBB EGYSZER FELÜLVIZSGÁLJA, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja. AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLYNEK A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN SEGÍTSÉG NYÚJTHATÓ, ILLETVE AZ ÁPOLT SZEMÉLY ÁTMENETILEG, DE EGYBEFÜGGŐEN LEGFELJEBB EGY HÓNAPOS IDŐTARTAMBAN ELLÁTHATÓ, HA a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.
Folyósítás: A megállapított ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. HA AZ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT SZEMÉLY LAKCÍME AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA ALATT MEGVÁLTOZIK, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakcímen az ellátást kérelmezni kell. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. ( Így az ellátás folyósításában a folytonosság megmarad!). HA AZ ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG FENNÁLLÁSA ALATT AZ ÁPOLÁSI DÍJ MÁS JOGCÍMEN TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT NYÚJT BE KÉRELMET, ÉS A KÉRELEM ALAPJÁN AZ ÁPOLÁSI DÍJ AZ ÚJ JOGCÍMEN MEGÁLLAPÍTHATÓ, A KORÁBBI JOGCÍMEN MEGÁLLAPÍTOTT ELLÁTÁST AZ ÚJ JOGCÍMEN MEGÁLLAPÍTOTT ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐ IDŐPONTJÁT MEGELŐZŐ NAPON MEG KELL SZÜNTETNI. A visszamenőleges időszakra járó összeget úgy kell meghatározni, hogy a visszamenőleges időszakra járó ellátás bruttó összegéből le kell vonni az azonos időszakra kifizetett, a korábbi jogcímen megállapított ápolási díj bruttó összegét. AZ ÁPOLT SZEMÉLY HALÁLA ESETÉN AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁT a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (Az ápolási díj folyósításának megszűnése után – a korábban ápolási díjban részesülő személy – amennyiben elhelyezkedni nem tud – jogosult lehet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (1) bekezdésének g) pontja alapján aktív korúak ellátására, ha esetében a jogosultsági feltételek fennállnak. ( Lásd: Aktív korúak ellátásánál.) AZ ÁPOLÓ HALÁLA ESETÉN a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Az igény benyújtásának helye(i): Az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes járási hivatal
Az igény benyújtásának formája: AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI KÉRELMET A KÉRELMEZŐ LAKCÍME SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALÁNÁL KELL BENYÚJTANI a 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban végrehajtási rendelet ) 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ FORMANYOMTATVÁNYON AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA EGYIDEJŰLEG TÖBB JOGCÍMEN IS KÉRHETŐ. HA AZ IGÉNYLŐ A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ MELLETT EGYIDEJŰLEG AZ ALAPÖSSZEGŰ VAGY AZ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT IS KÉRELMET NYÚJT BE, ELŐSZÖR A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIT KELL VIZSGÁLNI. A KÉRELEMHEZ CSATOLNI KELL: a háziorvos a) a végrehajtási rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. Szükség esetén csatolni kell az oktatási intézmény vezetőjének - a végrehajtási rendelet 6. számú melléklete szerinti - igazolását is. HA AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁT A FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL KÉRIK, A FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS ÁLLAPOT VIZSGÁLATÁRÓL SZÓLÓ SZAKVÉLEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉRE AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG - 30 NAPOS HATÁRIDŐ TŰZÉSÉVEL - A SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁGOT RENDELI KI. A Főigazgatóság által kijelölt szakértő az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább három munkanappal megelőzően értesíti, és szakvéleményét az ápolás helyszínén végzett szakértői vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra (kórházi zárójelentés stb.) alapozva készíti el, és azt megküldi a Főigazgatóságnak. A szakértői véleményt a Főigazgatóság haladéktalanul továbbítja a járási hivatalnak. A JÁRÁSI HIVATAL AZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A FENTI SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY ALAPJÁN DÖNT. A SZAKVÉLEMÉNYBEN MEG KELL JELÖLNI ANNAK HATÁLYÁT, AMELY AZONBAN NEM HALADHATJA MEG A TÍZ ÉVET. A Főigazgatóság által kijelölt szakértő által kiadott szakvélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást és szakvéleményt is hatályosnak kell tekinteni. HA AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁT KIEMELT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SZEMÉLY GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL KÉRIK, AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI KÉRELEMHEZ CSATOLNI KELL: a) a rehabilitációs hatóság - komplex minősítés során kiadott - érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy b) a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló - 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 1. számú mellékletét képező, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolást, valamint az oktatási intézmény vezetőjének - a végrehajtási rendelet 6. számú melléklete szerinti - igazolását az oktatási intézményben eltöltött időről. AMENNYIBEN A KÉRELMEZŐ AZ a) PONTBAN MEGJELÖLT IRATTAL NEM RENDELKEZIK , KÉRHETI ÁPOLT SZEMÉLY KOMPLEX MINŐSÍTÉSÉNEK ELVÉGZÉSÉT. Ha az ügyfél az fenti eljárás megindítását igazolja, az eljáró hatóság felfüggeszti a kiemelt ápolási díj megállapítására irányuló eljárást a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány benyújtásáig. A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ ESETÉBEN A HÁZIORVOS - VÉGREHAJTÁSI RENDELET 5. SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI IGAZOLÁSÁT, ILLETVE SZAKVÉLEMÉNYÉT NEM KELL BECSATOLNI.
Megjegyzés: FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK: LAKCÍM az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. HOZZÁTARTOZÓ (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont alapján ) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér,az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; SÚLYOSAN FOGYATÉKOS AZ A SZEMÉLY, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon LÁTÓKÉPESSÉGE teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, b) HALLÁSVESZTESÉGE olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, c) ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁGA genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), d) MOZGÁSSZERVI KÁROSODÁSA, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; TARTÓSAN BETEG az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. A HÁZIORVOS AZ ( végrehajtási rendelet 5. számú melléklete szerinti) IGAZOLÁST AZ ALÁBB FELSOROLTAK ALAPJÁN ADJA KI: a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye, b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, illetve d) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. AZ ÁPOLÁSI KÖTELEZETTSÉG NEM TELJESÍTÉSÉNEK MINŐSÜL HA: az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. KIEMELT ÁPOLÁSI SZÜKSÉGLETE ÁLL FENN ANNAK A SZEMÉLYNEK, aki – a tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően - a) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni és lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, továbbá b) másvalaki személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni. A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT AZ A SZAKORVOS ÁLLÍTJA KI, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult. ( A kiállítandó igazolás a 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 1. számú melléklete). AZ IGAZOLÁS ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE legfeljebb az ápolt személy magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapotának esedékes felülvizsgálatának időpontjáig tart. Ha az állapot véglegessége folytán az ápolt személy állapotának felülvizsgálata nem szükséges, az igazolás legfeljebb az ápolt személy 18. életévének betöltéséig érvényes. Ha az ápolt személy a 18. életévét betöltötte és az általa folytatott tanulmányokra tekintettel utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak (melynek összege: 23.300 Ft, vagy 25.900 Ft), kiemelt ápolási díjra való jogosultsága - a 18. életévének betöltésekor érvényes igazolás alapján - a tanulmányok folytatására tekintettel magasabb összegben folyósított családi pótlékra való jogosultság fennállásának időtartama alatt újabb igazolás csatolása nélkül megállapítható, illetve a korábban megállapított kiemelt ápolási díj tovább folyósítható. A REHABILITÁCIÓS SZAKIGAZGATÁSI SZERVTŐL A KOMPLEX MINŐSÍTÉS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIADÁSÁT LEHET KÉRELMEZNI az erre rendszeresített formanyomtatványon (mely a szakigazgatási szerv honlapjáról letölthető), a megfelelő orvosi dokumentáció csatolásával. Az eljáró rehabilitációs szakigazgatási szerv a kérelem benyújtását követően komplex minősítést végez, melynek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.
Jogorvoslat: Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított TIZENÖT NAPON BELÜL lehet előterjeszteni. AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI IGÉNY ELBÍRÁLÁSA JÁRÁSI HIVATALI hatáskör. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A mádofokon eljáró hatóság: a szociális és gyámhivatal. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A HÁZI ORVOS ÁLTAL KIÁLLÍTOTT IGAZOLÁS, és A HÁZIORVOS ÁLTAL KIÁLLÍTOTT SZAKVÉLEMÉNY FELÜLVIZSGÁLATÁT az ápolási díjat kérelmező személy és az ápolási díjat megállapító hatóság egyaránt kérheti. A háziorvos által kiállított igazolás felülvizsgálatát a járási hivatal népegészségügyi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől, a szakvélemény felülvizsgálatát a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság mint módszertani feladatot ellátó szerv által kijelölt szakértőtől lehet kérni.

 

----------------------------------------

Kiemelt ápolási díj igénylése

Szocpol 2016 - Csok 2016!

A támogatás mértéke függ majd a megvásárolni kívánt ingatlan alapterületétől, a gyermekek (vagy vállalt gyermek) számától és az energetikai besorolás eredményétől. Bár a támogatás összege 500 ezer és 3,25 millió közé esik a fenti paraméterek alapján, a magasabb összegek a „A” vagy annál jobb energetikai besorolású ingatlan esetében igényelhető majd. Ilyen minősítésű lakás az elmúlt fél évben a fővárosi forgalom 6%-át és vidéki 10%-át tette ki.

Az igénylők zöme így az „Alapösszegre” lehet jogosult, amely a gyermekek számától függően 500 ezer és 2,5 millió Ft közé esik majd. A legmagasabb összeget egyébként az un. „alacsony energiafogyasztású lakás” után lehet majd igényelni, ami a kormányrendelet értelmezése alapján „olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2 év”. Ez a fűtési energiaszükséglet az un. „passzívház közeli épület” definíciójának felel meg, amelyből elvétve épül hazánkban.

Az alapösszeg jelenti tehát a támogatások zömét. Ha megnézzük a támogatandó kategóriákat a fővárosi és vidéki aktuális ingatlanárak vonatkozásában, kiderül, hogy mely vásárlói csoport jár majd a legjobban. A jogalkotó szociális alapon súlyozta a támogatási összegeket, így a 4 gyermekes családok járnak a legjobban, illetve ezen belül is a vidékiek, akik olcsóbban juthatnak a megfelelő méretű lakáshoz.

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy főváros-vidék összehasonlításban a vidéki vásárlók a lakás árának szinte dupla akkora részét kaphatják támogatásként, mint a fővárosiak. Egy 4 gyermekes budapesti család, ha 100 m2-es lakást vesz, az a Duna House számításai alapján átlag 24,3 millió Ft kiadást jelent. Számukra az alapösszeg 2,5 millió Ft, ami kerekítve kb. 10%-os támogatást jelent. Vidéken egy ugyanekkora ingatlant átlagáron 13,2 millióért vehetnek meg, így a támogatás számukra 19%-os lesz. Ezek a legmagasabb arányok, a legalacsonyabbak az 1 gyermekesek esetén 55-160 m2 között vásárlóknál jelentkezik, ahol a fővárosban 4%, vidéken a duplája a támogatás aránya.

A CSOK 2016-tól egy másik korlátot is alkalmaz, mégpedig a maximális vételárét. Ez azonban nem fogja jelentősen korlátozni az igénylési lehetőségeket. A budapesti felső korlát például 35 millió Ft, amely csak a presztízskerületekben (I., II., V., XII.) vásárolni szándékozókat érintheti, itt ugyanis olyan magasak a négyzetméterárak, hogy ebből az összegből 90 m2 alapterület alatt tudnak vásárolni, amely néhány kategóriát kiejt a listából.

Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK)

 

A Családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó egyéni szakmai jellegű megkeresésekkel, kérdésekkel közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztériumot keressék meg, az alábbi elérhetőségeken:

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium Ügyfélszolgálatának címe: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.
Postafiók címe: 1369 Budapest, Pf. 481.

 

süti beállítások módosítása